A katonai szövetség vezetője szerint az orosz agresszió kezdetéhez képest megváltozott a háború jellege
Fotó: NATO
Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában, a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a cseh Szenátusban megtartott konferencián.
2024. május 30., 17:472024. május 30., 17:47
2024. május 30., 19:202024. május 30., 19:20
Jens Stoltenberg kifejtette: az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség mintegy 99 százaléka a NATO-tagállamoktól származik, bizonyos esetekben azonban a fegyverek felhasználása korlátozva van Ukrajna területére. Az orosz agresszió kezdetéhez képest azonban a háború jellege megváltozott, Moszkva a fegyvereit, lőszerraktárait az ukrán határ közelében helyezte el, hogy a hadsereg gyorsan hozzáférhessen azokhoz. „Úgy vélem, itt az ideje bizonyos korlátozások átértékelésének, és lehetővé kellene tennünk Ukrajnának, hogy a nemzetközi jog alapján védekezhessen. Ez magába foglalja az orosz célok elleni, orosz területeken való támadásokat is” – idézte az MTI a NATO főtitkárát.
„Személyesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ukrajna a megtámadott ország, és joga van a védekezésre, beleértve olyan akciókat is, amelyekre az Orosz Föderáció területén kerül sor” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter újságíróknak a konferencia előtt a közszolgálati hírtelevízió (CT24) beszámolója szerint. Egy másik kérdésre válaszolva Lipavsky megismételte a kormány korábbi álláspontját, miszerint „cseh katonák aktívan nem fognak részt venni az ukrajnai harcokban”.
Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Jan Lipavsky úgy vélte, hogy a prágai tárgyalások legfontosabb kérdése az Ukrajna támogatása érdekében kifejtendő lépések egyeztetése lesz. A CT24 úgy értesült: a prágai tanácskozáson téma lesz a NATO-tagállamok katonáinak esetleges kiküldése Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése céljából. A televízióban elhangzottak szerint ebben a témában nincs egyetértés a tagállamok között, ezért komoly viták várhatók. Az ülésre a cseh fővárosba érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Blinken a nap folyamán találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, Jana Cernochová védelmi miniszterrel, és Petr Fiala miniszterelnökkel is tárgyalt.
Minderre Vlagyimir Putyin orosz elnök – mint arról beszámoltunk – úgy reagált, hogy súlyos következményekkel fenyegette a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Moszkva „elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba”
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön hangsúlyozta, hogy új szintre emelik a feszültséget, és Kijevet az értelmetlen harci cselekmények folytatására provokálják azok a NATO-országok részéről elhangzó nyilatkozatok, amelyek megengedik, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapást nemzetközileg elismert orosz területekre. Állítása szerint a szövetség tagállamai is folytatni akarják a háborút Oroszország ellen a szó szoros és átvitt értelmében. A szóvivő elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba, és azt, hogy mindez végeredményben nagy kárt fog okozni azon országok érdekeinek, amelyek a feszültség fokozásának útjára léptek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre. „Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta szerdai chișinăui sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.
Az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott ellenző álláspontján, ami az Ukrajnának küldött amerikai fegyverzet felhasználását illeti orosz területen – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!