A katonai szövetség vezetője szerint az orosz agresszió kezdetéhez képest megváltozott a háború jellege
Fotó: NATO
Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában, a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a cseh Szenátusban megtartott konferencián.
2024. május 30., 17:472024. május 30., 17:47
2024. május 30., 19:202024. május 30., 19:20
Jens Stoltenberg kifejtette: az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség mintegy 99 százaléka a NATO-tagállamoktól származik, bizonyos esetekben azonban a fegyverek felhasználása korlátozva van Ukrajna területére. Az orosz agresszió kezdetéhez képest azonban a háború jellege megváltozott, Moszkva a fegyvereit, lőszerraktárait az ukrán határ közelében helyezte el, hogy a hadsereg gyorsan hozzáférhessen azokhoz. „Úgy vélem, itt az ideje bizonyos korlátozások átértékelésének, és lehetővé kellene tennünk Ukrajnának, hogy a nemzetközi jog alapján védekezhessen. Ez magába foglalja az orosz célok elleni, orosz területeken való támadásokat is” – idézte az MTI a NATO főtitkárát.
„Személyesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ukrajna a megtámadott ország, és joga van a védekezésre, beleértve olyan akciókat is, amelyekre az Orosz Föderáció területén kerül sor” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter újságíróknak a konferencia előtt a közszolgálati hírtelevízió (CT24) beszámolója szerint. Egy másik kérdésre válaszolva Lipavsky megismételte a kormány korábbi álláspontját, miszerint „cseh katonák aktívan nem fognak részt venni az ukrajnai harcokban”.
Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Jan Lipavsky úgy vélte, hogy a prágai tárgyalások legfontosabb kérdése az Ukrajna támogatása érdekében kifejtendő lépések egyeztetése lesz. A CT24 úgy értesült: a prágai tanácskozáson téma lesz a NATO-tagállamok katonáinak esetleges kiküldése Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése céljából. A televízióban elhangzottak szerint ebben a témában nincs egyetértés a tagállamok között, ezért komoly viták várhatók. Az ülésre a cseh fővárosba érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Blinken a nap folyamán találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, Jana Cernochová védelmi miniszterrel, és Petr Fiala miniszterelnökkel is tárgyalt.
Minderre Vlagyimir Putyin orosz elnök – mint arról beszámoltunk – úgy reagált, hogy súlyos következményekkel fenyegette a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
Moszkva „elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba”
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön hangsúlyozta, hogy új szintre emelik a feszültséget, és Kijevet az értelmetlen harci cselekmények folytatására provokálják azok a NATO-országok részéről elhangzó nyilatkozatok, amelyek megengedik, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapást nemzetközileg elismert orosz területekre. Állítása szerint a szövetség tagállamai is folytatni akarják a háborút Oroszország ellen a szó szoros és átvitt értelmében. A szóvivő elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba, és azt, hogy mindez végeredményben nagy kárt fog okozni azon országok érdekeinek, amelyek a feszültség fokozásának útjára léptek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre. „Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta szerdai chișinăui sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.
Az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott ellenző álláspontján, ami az Ukrajnának küldött amerikai fegyverzet felhasználását illeti orosz területen – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!