Fotó: Orosz elnöki hivatal
Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
2024. május 28., 19:102024. május 28., 19:10
2024. május 28., 19:262024. május 28., 19:26
Az orosz elnök kedden Taskentben újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett: a NATO-tagállamok – különösen a kis európai országok – vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy „mivel játszadoznak”. „Emlékezniük kell arra a tényre, hogy kis területtel, ugyanakkor nagy népsűrűséggel rendelkező országokról van szó. Ez a tényező olyan komoly dolog, amire reflektálniuk kellene, mielőtt oroszországi területek elleni támadásokról beszélnek” – idézte Putyin szavait az AFP és az EFE hírügynökség.
Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően. „Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ” – fejtette ki a főtitkár. Egyúttal szót emelt az ellen, hogy NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.
Putyin Taskentben újságíróknak úgy vélekedett: az ukrán hadsereg nem képes megfordítani a háború menetét, és minél több kísérletet tesz erre, annál nagyobb veszteségeket fog elszenvedni. „Nem sikerül áttörést elérniük a helyzetben a csatatéren. És minél több lesz a kísérlet, annál nagyobb lesz a veszteség, és a veszteségek messze nem az ukrán fegyveres erők javára szólnak” – idézte az MTI az orosz elnököt. „Ebben van ma Ukrajna problémája és tragédiája, ők nem tekintik sajátjuknak ezeket az embereket. Ma nem védik az ukrán nép érdekeit. Remélem, hogy az emberek végül ezt meg fogják érezni” – tette hozzá.
„Szigorúan véve, az előzetes értékelés szerint az egyetlen legitim hatalom továbbra is a parlament és annak elnöke (Ukrajnában). Lényegében, ha elnökválasztást akarnának tartani, akkor el kellene törölni a hadiállapotról rendelkező törvényt, ennyi. Hogy választásokat tartsanak, de nem akarták ezt megtenni” – mondta az államfő Taskentben.
Putyin pénteken Minszkben annak az álláspontjának adott hangot, miszerint mandátumának lejártával megszűnt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitása, és tisztázandó, kivel lehet ezt követően tárgyalásokat folytatni Ukrajnában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!