Fotó: NATO.int
Az ukrajnai háború legnagyobb kockázata az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri a háborút – figyelmeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán a litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozó második napján, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón.
2023. július 12., 15:492023. július 12., 15:49
2023. július 12., 16:452023. július 12., 16:45
„Európában totális háború zajlik, és a NATO-tagoknak nincs kockázat nélküli opciójuk. A legnagyobb kockázat azonban az, hogy Vlagyimir Putyin (orosz) elnök győzni fog” – hangsúlyozta Stoltenberg.
„Pontosan ezért kell a NATO-nak támogatnia Ukrajnát” – hangsúlyozza.
– figyelmeztetett Stoltenberg.
Zelenszkij jónak nevezte a NATO-csúcstalálkozó eredményeit, de szerinte az ideális lett volna, ha Kijev meghívást kap a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozásra.
Rámutatott:
„A fontos eredmény itt az az elismerés, hogy Ukrajnának nincs szüksége csatlakozási cselekvési tervre” – mondta Zelenszkij a sajtótájékoztatón.
Rámutatott, hogy az ukrán katonák ámos sztapasztalatot szereztek a szövetség különböző tagállamaival való együttműködésben.
Azt is elmondta, hogy jó híreket kapott az új védelmi csomagokról, miután Vilniusban találkozott Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztrália és Hollandia vezetőivel.
– mondta.
„Szeretnénk, ha ez a csúcstalálkozó mindenki számára sikeres lenne – katonáink, polgáraink, gyermekeink, mindenki számára” – tette hozzá.
Mint ismeretes, a vilniusi csúcstalálkozón Ukrajna nem kapott NATO-meghívót és menetrendet sem, ugyanakkor a G7-ek vezetői várhatóan további katonai támogatást is felajánlanak Kijevnek.
„Ma ezeket a garanciákat a G7-országok megerősíthetik” – jelentette ki Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy ez minden bizonnyal nagyon fontos és konkrét siker lesz.
Hosszú távú biztonsági garanciákat ad a G7 Ukrajnának
Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) Ukrajnának – közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői szerdán Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén.
Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik.
Amanda Sloat, Joe Biden amerikai elnök tanácsadója szerdán megerősítette, hogy erről a G7 vezetői megállapodást is aláírnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Hozzátette: a nyilatkozatban biztosítják Kijevet arról, hogy támogatják olyan védelmi képességek kiépítésében, amelyek a jövőben segítenek megvédeni bármilyen támadástól, illetve elrettenteni az erre készülőket.
Elmondta: a nyilatkozatból kiindulva a G7-hez tartozó országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada) és az Európai Unió kétoldalú egyeztetéseket is folytatnak majd Ukrajnával az együttműködés részleteinek kidolgozásáról. Olyan területekről van szó, mint a fejlett katonai felszerelések, a kiképzés, a hírszerzési együttműködés, az internetes támadások elleni védekezés.
Megerősítette a terveket a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében. Rishi Sunak miniszterelnök a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy ez üzenet az Ukrajnát támadó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is, az európai béke szempontjából pedig egyértelmű előrelépés.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai megbeszélésre érkezve azt hangoztatta, szeretné elérni, ha a csúcstalálkozón további katonai támogatásról és hosszú távú biztonsági együttműködésről biztosítanák országát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!