Hirdetés

Sem Netanjahu, sem Washington nem tartja időszerűnek a tűzszünetet a Hamász terrorszervezettel

•  Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu

Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu

Izrael nem fog beleegyezni a gázai tűzszünetbe – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn.

Hírösszefoglaló

2023. október 31., 08:062023. október 31., 08:06

„Szeretném világossá tenni Izrael álláspontját a tűzszünettel kapcsolatban. Ahogyan az Egyesült Államok sem egyezett volna bele a Pearl Harbor bombázása után, vagy a 9/11-es terrortámadások után a tűzszünetbe, Izrael sem fog beleegyezni az október 7-i szörnyű támadások után a Hamásszal való harcok beszüntetésébe” – mondta.

„A tűzszünetre való felhívások vagy az Izraelre vonatkozó felhívások, hogy adja meg magát a Hamásznak, adja meg magát a terroristáknak, adja meg magát a barbárságnak, nem fognak teljesülni” – tette hozzá.

Hirdetés

Netanjahu azt mondta, hogy bár a Biblia szerint van ideje a békének, „ez a háború ideje”.

Arra a kérdésre, hogy fontolgatta-e a lemondását,

Netanjahu azt mondta, hogy csak a Hamászról mondana le.

„Lemondunk róluk a történelem szemétdombjára. Ez a célom. Ez az én felelősségem” – mondta.

Közben a Hamász szóvivője hétfőn azt mondta, hogy Izraelnek nem sikerült behatolnia a Gázai övezetbe „néhány korlátozott területet kivéve”, és „katasztrofálisnak” minősítette a humanitárius helyzetet az enklávéban.

Mindeközben az Egyesült Államok is jelezte: nem tartja időszerűnek a tűzszünetezt.

Idézet
Egy tűzszünetre a Gázai-övezetben jelenleg nem megfelelő az idő, mert az most csak a radikális iszlamista Hamásznak kedvezne”

– jelentette ki az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora hétfőn a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.

John Kirby-t azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az Egyesült Államok is azon országok között van, amelyek elutasították az ENSZ Közgyűlésében múlt héten elfogadott – tűzszünetet sürgető – határozatot. Az amerikai tisztségviselő ugyanakkor hozzátette, hogy Washington támogatna, és megfontolásra is javasol egy átmeneti, korlátozott, azaz területre leszűkített humanitárius tűzszünetet annak érdekében, hogy a segélyek bejuthassanak a Gázai övezetbe és a lakosság evakuálása lehetővé váljon.

A helyi lakosságnak szánt humanitárius segélyekre vonatkozóan

az Egyesült Államok első körben azt szeretné elérni, hogy napi 100 kamion beléphessen Egyiptom felől

– mondta John Kirby elismerve, hogy ez a mennyiség is elmarad az elegendőtől, ugyanakkor előrelépés lenne a jelenlegi helyzethez képest. Állítása szerint amerikai közvetítés nélkül nem jött volna létre a jelenlegi mennyiségű humanitárius szállítmány sem.
Az illetékes közölte azt is, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy izraeli partnereit felszólítsa a palesztin civil halálos áldozatok minimalizálására.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora mélységesen aggasztónak nevezte a válság kiszélesedésének lehetőségét. Hangsúlyozta, ezért ragad meg az Egyesült Államok minden lehetőséget arra, hogy ezt megakadályozza.

Az elnök minden lépése ezt a célt, vagyis a konfliktus elmélyülésének megakadályozását szolgálja, legyen az katonai pozíciók átalakítása, valamint a diplomáciai egyeztetések a világ vezetőivel

– tette hozzá, utalva arra, hogy az amerikai hadsereg nagyobb erőket vonultatott fel a térségben, több repülőgép-hordozóval, a légierő egységeivel és a tengerészgyalogság készenlétbe helyezésével a térségben.

John Kirby Recep Tayyip Erdogan hétvégén tett, Hamászt támogató szavait úgy kommentálta, hogy „nem kell mindenben egyetértenünk azzal, amit a török elnök mond”, ugyanakkor hozzátette, hogy

Törökország változatlanul fontos NATO-szövetséges, amely nagyon pozitív hatást gyakorolt, amikor közreműködésével létrejött a fekete-tengeri gabonaszállításokat lehetővé tevő megállapodás.

A Fehér Ház hétfői tájékoztatóján Karinne Jean-Pierre szóvivő a Joe Biden amerikai elnök által kongresszustól kért sürgősségi költségvetési támogatással kapcsolatban azt mondta, nem látják értelmét annak, hogy kettéválasszák az Izrael és Ukrajna számára kért keretet, és abból – a minél gyorsabban elfogadás érdekében – az Izraelnek szánt biztonsági támogatást kivegyék.

Mike Johnson, a kongresszus alsóházának múlt héten megválasztott, republikánus elnöke hivatalba lépése után közölte, hogy

azt szeretné, ha az elnök által kért összesen 105 milliárd dolláros költségvetési keretből az Izraelnek szánt mintegy 14 milliárdos fejezetet kivennék, és arról külön szavazna a törvényhozás.

A republikánus megfontolás oka az, hogy Izrael támogatása mögött egységes a republikánus képviselőházi többség kiállása, miközben Ukrajna folytatódó katonai és egyéb támogatását a republikánus képviselők egy része feltételekhez kötné, illetve ellenzi.

Közben az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és a szaúdi védelmi miniszter hétfői tárgyalásán kijelentették:

az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia egyetért annak fontosságában, hogy eltántorítsanak bármilyen állami és nem-állami szereplőt a Közel-Keleten kirobbant konfliktus kiszélesítésétől.

A Fehér Ház a találkozóról kiadott közleménye szerint Jake Sullivan és Háled bin-Szalmán Ál Szaúd felhívta a figyelmet a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segítség sürgető szükségességére, és egy fenntartható béke érdekében tett további lépések fontosságát is hangsúlyozták az izraeliek és palesztinok között.

A Fehér Házban tartott amerikai-szaúdi találkozó témái között szerepelt a két ország közötti védelmi partnerség erősítése, amely – a Fehér Ház közleményének szavai szerint –

évtizedeken keresztül sarokköve volt a regionális stabilitásnak és elrettentésnek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén hétfőn telefonon egyeztetett a gázai övezeti helyzetről Muhammad bin Abdul Rahman Ál Szánival, Katar miniszterelnökével, aki egyben az arab állam külügyminisztere is. A megbeszélésről kiadott washingtoni közlemény szerint a két politikus kulcsfontosságúnak nevezte a civilek életének védelmét, valamint a palesztin embereknek szánt humanitárius segítséget. Antony Blinken egyben köszönetet mondott a katari erőfeszítésekért a Gázában rekedt amerikaiak és más külföldiek kijutásának érdekében, valamint az iszlamista Hamász fegyveresei által foglyul ejtett emberek elengedésében, aminek eredményeként két amerikai is kiszabadult.

Egyébként

a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet hétfőn videót tett közzé három túszul ejtett nőről, Izrael pedig bejelentette, hogy kiszabadított egy katonalányt.

A három középkorú nő közül Danielle Alonit Nir Oz kibucból rabolták el hatéves lányával, Emiliával, valamint húgával, sógorával és azok hároméves ikerlányaival együtt. Ugyanonnan vitték el Lena Trupanovot is a fiával, Szásával és idős édesanyjával, Irinával együtt. Az ő férjét, Vitalijt megölték a kibucot lerohanó fegyveresek. Buchstab Kirstet párjával, Jagev Buchstabbal együtt Nirim kibucból hurcolták át a Gázai övezetbe.
Izraeli közlések szerint a Hamász és iszlamista szövetségesei legkevesebb kétszáznegyvenhárom túszt vittek Gázába a három héttel ezelőtti nagyszabású terrortámadásban, melyben megöltek több mint ezernégyszáz embert, sokakat otthonukban és egy szabadtéri zenei fesztiválon.

Katari és amerikai közvetítéssel szabadon engedtek két amerikai állampolgárt, egy anyát és lányát, majd két idős izraeli asszonyt, akiknek férjét azonban továbbra is fogolyként őrzik az övezetben.

A támadás után Izrael háborút indított a Hamász ellen, egyebek között a túszok kiszabadításának érdekében. A hadműveletek első szakaszában légicsapásokat hajtott végre az izraeli légierő, majd múlt péntek este kiterjesztették a szárazföldi harcokat az övezetet uraló iszlamista szervezetek ellen.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal közleménye elítélte, és a Hamász „kegyetlen pszichológiai propagandájának” nevezte a három túszról most közölt videót.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az összes foglyot és eltűntet hazahozzuk” – közölték.

Vasárnap éjjel a Sin Bét belbiztonsági szolgálat és az izraeli hadsereg közös akciójában, a Moszad titkosszolgálat közreműködésével kiszabadítottak egy 19 éves katonalányt, Ori Megidist, aki már találkozott is családjával Kirjat-Gatban.

Az izraeli kormány előzőleg megerősítette az izraeli-német kettős állampolgár Shani Louk halálát, akit egy zenei fesztiválról hurcoltak el október 7-én, a Hamász Izrael elleni, 1400 halálos áldozatot követelő támadása során.

Shani Louk halála a Hamász barbárságáról tanúskodik, és a túszul ejtett nő halálért felelősségre kell vonni az iszlamista palesztin szervezetet – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn a nigériai Lagosban.

„Számomra ez borzalmas” – jelentette ki Olaf Scholz afrikai hivatalos látogatása idején. „Ez a Hamász mögött rejlő barbárságról tanúskodik” – tette hozzá.

Ismét rakétákkal támadták az amerikai katonaságot Irakban

Újabb rakétákat lőttek ki Közel-Keleten állomásozó amerikai katonaságra Irakban – jelentették be amerikai védelmi illetékesek hétfőn.
A közlés szerint az iraki Aszad légibázis közelében öt rakétát lőttek ki, amelyek a katonai támaszponttól mintegy másfél kilométerre csapódtak be, így nem jelentettek különösebb veszélyt. Az incidensben amerikai, valamint a nemzetközi koalíció más tagja sem sérült meg, a támadás károkat sem okozott.
Október 17-e óta ez volt a 24. támadás, amely amerikai katonaság ellen irányult a Közel-Kelet két országában, Irakban és Szíriában. A korábbi támadások elkövetőjeként iszlamista csoportok jelentkeztek. Az Egyesült Államok múlt csütörtökön Szíriában iszlamista csoportok, köztük az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához köthető raktárak ellen végrehajtott légicsapással válaszolt a sorozatossá váló támadásokra.
Az eddigi 24 rakéta- és dróntámadás összesen több mint 20 amerikai katona sérülését okozta, amerikai közlés szerint egyik sem bizonyult súlyosnak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 17., szombat

Friss felmérés: a magyarok többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, katonai támogatását

A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.

Friss felmérés: a magyarok többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, katonai támogatását
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna

Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna
2026. január 16., péntek

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában

A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában
2026. január 16., péntek

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán

Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán
Hirdetés
2026. január 16., péntek

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt

A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt
2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Hirdetés
Hirdetés