
Kitart. Mark Rutte NATO-főtitkár létfontosságúnak tartja az ukrajnai fegyverszállításokat
Fotó: nato.int
Létfontosságú, hogy fennmaradjon az Ukrajnába irányuló katonai szállítások folyamatos áramlása, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot, és meg tudja védeni lakosságát, mert nincs más alternatíva – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán Brüsszelben.
2026. január 27., 09:382026. január 27., 09:38
Rutte emlékeztetett: hamarosan a negyedik évfordulója lesz annak, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és az idei tél különösen kemény az ukránok számára, miközben az orosz támadások továbbra is a polgári infrastruktúrát és a nagyvárosokat veszik célba.
„Az ukránok fűtés, világítás és víz nélkül élnek, szó szerint a fagyban” – fogalmazott Rutte.
A NATO-főtitkár szerint,
A tettre készek koalíciója, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság vezet, azon dolgozik, hogy egy esetleges békemegállapodás után megfelelő biztonsági erők és garanciák védjék Ukrajnát – mondta.
Rutte hangsúlyozta: a NATO katonai támogatása a békefolyamat alatt is folytatódik, többek között a katonai koordinációs PURL kezdeményezésen keresztül.
Mint mondta,
Közlése szerint Ukrajna 2026-ra a nemzetközi donoroktól összesen valamivel több mint 60 milliárd dollár értékű katonai támogatási igényt jelzett előre. Ennek teljesítésében kulcsszerepet játszik az amerikai fegyverszállítások fenntartása, valamint a kétoldalú támogatások és olyan kezdeményezések, mint a cseh lőszerprogram.
A főtitkár üdvözölte az Európai Unió szerepvállalását is, külön kiemelve a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely szerinte jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna biztonságához és jövőbeli jólétéhez.
Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy a források felhasználásában biztosítson nagyobb rugalmasságot, és ne legyen túlzottan korlátozó.
Rutte végül hangsúlyozta:
Egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón kijelentette: azt követeli, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozási időpontja is szerepeljen a háborút lezáró békemegállapodásban.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: technikailag Ukrajna 2026 első felében készen fognak állni az összes tárgyalási klaszter megnyitására, 2027-re pedig teljes mértékben felkészülnek az uniós tagságra.
Eközben hétfőn Gyenyisz Pusilin, a (nemzetközileg el nem ismert) „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija-24 televízióban azt közölte:
Pusilin szerint az orosz hadsereg Drobiseve és Jarova települések felé tör előre Limantól északnyugatra, délkeleti irányban pedig Zakitne térségében folynak harcok. A donyecki vezető elmondta azt is, hogy Kosztantyinivkánál az orosz csapatok elvágták az ukrán erők kulcsfontosságú utánpótlási vonalait.
„Itt a harcok közvetlenül a településen, a kosztantyinivkai vasútállomás környékén zajlanak. Egységeink (…) elvágják a kulcsfontosságú logisztikai csomópontokat, valamint az ellenség kommunikációs vonalait” – mondta.
Rutte: Európa ne is álmodjon arról, hogy Amerika nélkül képes megvédeni magát
Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta Európának, hogy „álmodozzon tovább”, ha azt hiszi, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül képes megvédeni magát.
„Ha valaki itt újra azt gondolja, hogy az Európai Unió, vagy Európa egésze képes megvédeni magát az Egyesült Államok nélkül, akkor álmodozzon tovább. Nem képes rá. Mi sem vagyunk képesek rá. Szükségünk van egymásra” – mondta Rutte hétfőn a brüsszeli Európai Parlamentben tartott beszédében.
A NATO-főtitkár figyelmeztette az európai nemzeteket, hogy ha „tényleg egyedül akarnak boldogulni”, akkor a védelmi kiadásaikat 10 százalékra kell növelniük, és hozzátette, hogy saját nukleáris képességeket kell kiépíteniük, ami eurómilliárdokba kerül.
„Ebben az esetben elveszítik a szabadságunk végső garanciáját, az Egyesült Államok nukleáris védelmét. Szóval, sok szerencsét!” – mondta.
A NATO-főtitkár továbbra is dicsérte Donald Trump amerikai elnököt azért, hogy felvetette az Északi-sarkvidék biztonságának kérdését, elismerve, hogy az elnök méltatása valószínűleg sokakat irritál a teremben.
„Szerintem igaza van. Van egy probléma az Északi-sarkvidékkel. Van egy kollektív biztonsági probléma, mert ezek a tengeri útvonalak megnyílnak, és mert a kínaiak és az oroszok egyre aktívabbak” – mondta.
Rutte felvázolta, hogy a grönlandi kérdés kapcsán két munkacsoport fog működni a jövőben. Az elsőben a NATO nagyobb kollektív felelősséget vállalna az Északi-sarkvidék védelméért, hogy megakadályozza Oroszország és Kína katonai és gazdasági hozzáférését a régióhoz.
A másodikban folytatódnának a háromoldalú tárgyalások az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között. Rutte kijelentette, hogy nem vesz részt a tárgyalásokban, hozzátéve, hogy nincs felhatalmazása Dánia nevében tárgyalni, és nem is fogja ezt tenni.
Orbán Viktor: Magyarország az Európai Bíróságon támadja meg az orosz gáz importját tiltó rendeletet
Magyarország az Európai Bíróságon támadja meg az orosz gáz importját 2027-től megtiltó rendeletet – írta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Facebookon.
„Brüsszel a mai döntésével megtiltaná az orosz gáz importját 2027-től. Pont mint a Tisza” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a brüsszeli eljárás egy nyilvánvaló szankció, amelynek elfogadása csak egyhangúsággal történhetett volna meg. Magyarország ezért az Európai Bíróságon támadja meg a ma elfogadott rendeletet – tette hozzá.
„A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – zárta bejegyzését a miniszterelnök.
A szlovák külügyminisztérium szintén jelezte, hogy az EU bíróságához fordul a rendelet miatt.
A bejelentés előzménye, hogy az EU-tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló brüsszeli testület keddi közlése szerint az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a rendeletet, amely lépésről lépésre megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az EU-ba.
A rendelet értelmében az orosz vezetékes gáz és LNG behozatala tilos lesz az EU-ban.
A tilalom a jogszabály hatálybalépését követő hat hét után válik alkalmazhatóvá, de a már meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik. A teljes tilalom az LNG-import esetében 2027 elejétől, a vezetékes gáz esetében 2027 őszétől lép életbe.
Az EU-tagállamoknak a gázimport engedélyezése előtt ellenőrizniük kell, melyik országból indult a termelés.
A szabályok megsértése esetén a szankciók magánszemélyeknél 2,5 millió euróig, vállalatoknál pedig 40 millió euróig terjedhetnek, illetve elérhetik a vállalat éves globális árbevételének 3,5 százalékát vagy az érintett tranzakció becsült forgalmának 300 százalékát – olvasható a testület sajtóközleményében.
A tagállamoknak március 1-jéig nemzeti terveket kell kidolgozniuk a gázellátás diverzifikálására, és ki kell térniük az orosz gáz kiváltásának lehetséges nehézségeire. A vállalatok kötelesek lesznek értesíteni a hatóságokat és az Európai Bizottságot minden fennmaradó orosz gázszerződésről.
Azoknak az országoknak, amelyek még importálnak orosz olajat, szintén diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk.
Vészhelyzet esetén, ha az ellátásbiztonság egy vagy több tagállamban súlyosan veszélybe kerül, a bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti az importtilalmat.
A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé, és a kihirdetést követő napon lép hatályba, közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban.
A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó harccsoport jelenleg az Indiai-óceánon tartózkodik, így közelebb van ahhoz, hogy segítséget nyújtson az Irán ellen irányuló esetleges amerikai műveletekhez – közölte két forrás a CNN-nel.
Minnesotába küldi a határokért és kitoloncolásokért felelős különmegbízottját az amerikai elnök, hogy személyesen felügyelje a hatóság munkáját. Donald Trump ezt közösségi oldalán jelentette be hétfőn.
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter vasárnap, miután egy nappal korábban egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt, aki a feltételezés szerint fegyverrel fenyegetőzött. Az ügyben megszólalt J.D. Vance is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap megállapította, hogy előrelépés történt az orosz, ukrán és amerikai tárgyalók által az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban folytatott hétvégi egyeztetéseken.
Zárva volt a Crans-Montanában lévő, szilveszterkor tűzvész sújtotta Le Constellation bár egyik fontos kijárata – közölte vasárnap a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap.
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
szóljon hozzá!