Kitart. Mark Rutte NATO-főtitkár létfontosságúnak tartja az ukrajnai fegyverszállításokat
Fotó: nato.int
Létfontosságú, hogy fennmaradjon az Ukrajnába irányuló katonai szállítások folyamatos áramlása, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot, és meg tudja védeni lakosságát, mert nincs más alternatíva – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán Brüsszelben.
2026. január 27., 09:382026. január 27., 09:38
Rutte emlékeztetett: hamarosan a negyedik évfordulója lesz annak, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és az idei tél különösen kemény az ukránok számára, miközben az orosz támadások továbbra is a polgári infrastruktúrát és a nagyvárosokat veszik célba.
„Az ukránok fűtés, világítás és víz nélkül élnek, szó szerint a fagyban” – fogalmazott Rutte.
A NATO-főtitkár szerint,
A tettre készek koalíciója, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság vezet, azon dolgozik, hogy egy esetleges békemegállapodás után megfelelő biztonsági erők és garanciák védjék Ukrajnát – mondta.
Rutte hangsúlyozta: a NATO katonai támogatása a békefolyamat alatt is folytatódik, többek között a katonai koordinációs PURL kezdeményezésen keresztül.
Mint mondta,
Közlése szerint Ukrajna 2026-ra a nemzetközi donoroktól összesen valamivel több mint 60 milliárd dollár értékű katonai támogatási igényt jelzett előre. Ennek teljesítésében kulcsszerepet játszik az amerikai fegyverszállítások fenntartása, valamint a kétoldalú támogatások és olyan kezdeményezések, mint a cseh lőszerprogram.
A főtitkár üdvözölte az Európai Unió szerepvállalását is, külön kiemelve a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely szerinte jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna biztonságához és jövőbeli jólétéhez.
Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy a források felhasználásában biztosítson nagyobb rugalmasságot, és ne legyen túlzottan korlátozó.
Rutte végül hangsúlyozta:
Egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón kijelentette: azt követeli, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozási időpontja is szerepeljen a háborút lezáró békemegállapodásban.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: technikailag Ukrajna 2026 első felében készen fognak állni az összes tárgyalási klaszter megnyitására, 2027-re pedig teljes mértékben felkészülnek az uniós tagságra.
Eközben hétfőn Gyenyisz Pusilin, a (nemzetközileg el nem ismert) „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija-24 televízióban azt közölte:
Pusilin szerint az orosz hadsereg Drobiseve és Jarova települések felé tör előre Limantól északnyugatra, délkeleti irányban pedig Zakitne térségében folynak harcok. A donyecki vezető elmondta azt is, hogy Kosztantyinivkánál az orosz csapatok elvágták az ukrán erők kulcsfontosságú utánpótlási vonalait.
„Itt a harcok közvetlenül a településen, a kosztantyinivkai vasútállomás környékén zajlanak. Egységeink (…) elvágják a kulcsfontosságú logisztikai csomópontokat, valamint az ellenség kommunikációs vonalait” – mondta.
Rutte: Európa ne is álmodjon arról, hogy Amerika nélkül képes megvédeni magát
Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta Európának, hogy „álmodozzon tovább”, ha azt hiszi, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül képes megvédeni magát.
„Ha valaki itt újra azt gondolja, hogy az Európai Unió, vagy Európa egésze képes megvédeni magát az Egyesült Államok nélkül, akkor álmodozzon tovább. Nem képes rá. Mi sem vagyunk képesek rá. Szükségünk van egymásra” – mondta Rutte hétfőn a brüsszeli Európai Parlamentben tartott beszédében.
A NATO-főtitkár figyelmeztette az európai nemzeteket, hogy ha „tényleg egyedül akarnak boldogulni”, akkor a védelmi kiadásaikat 10 százalékra kell növelniük, és hozzátette, hogy saját nukleáris képességeket kell kiépíteniük, ami eurómilliárdokba kerül.
„Ebben az esetben elveszítik a szabadságunk végső garanciáját, az Egyesült Államok nukleáris védelmét. Szóval, sok szerencsét!” – mondta.
A NATO-főtitkár továbbra is dicsérte Donald Trump amerikai elnököt azért, hogy felvetette az Északi-sarkvidék biztonságának kérdését, elismerve, hogy az elnök méltatása valószínűleg sokakat irritál a teremben.
„Szerintem igaza van. Van egy probléma az Északi-sarkvidékkel. Van egy kollektív biztonsági probléma, mert ezek a tengeri útvonalak megnyílnak, és mert a kínaiak és az oroszok egyre aktívabbak” – mondta.
Rutte felvázolta, hogy a grönlandi kérdés kapcsán két munkacsoport fog működni a jövőben. Az elsőben a NATO nagyobb kollektív felelősséget vállalna az Északi-sarkvidék védelméért, hogy megakadályozza Oroszország és Kína katonai és gazdasági hozzáférését a régióhoz.
A másodikban folytatódnának a háromoldalú tárgyalások az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között. Rutte kijelentette, hogy nem vesz részt a tárgyalásokban, hozzátéve, hogy nincs felhatalmazása Dánia nevében tárgyalni, és nem is fogja ezt tenni.
Orbán Viktor: Magyarország az Európai Bíróságon támadja meg az orosz gáz importját tiltó rendeletet
Magyarország az Európai Bíróságon támadja meg az orosz gáz importját 2027-től megtiltó rendeletet – írta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Facebookon.
„Brüsszel a mai döntésével megtiltaná az orosz gáz importját 2027-től. Pont mint a Tisza” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a brüsszeli eljárás egy nyilvánvaló szankció, amelynek elfogadása csak egyhangúsággal történhetett volna meg. Magyarország ezért az Európai Bíróságon támadja meg a ma elfogadott rendeletet – tette hozzá.
„A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – zárta bejegyzését a miniszterelnök.
A szlovák külügyminisztérium szintén jelezte, hogy az EU bíróságához fordul a rendelet miatt.
A bejelentés előzménye, hogy az EU-tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló brüsszeli testület keddi közlése szerint az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a rendeletet, amely lépésről lépésre megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az EU-ba.
A rendelet értelmében az orosz vezetékes gáz és LNG behozatala tilos lesz az EU-ban.
A tilalom a jogszabály hatálybalépését követő hat hét után válik alkalmazhatóvá, de a már meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik. A teljes tilalom az LNG-import esetében 2027 elejétől, a vezetékes gáz esetében 2027 őszétől lép életbe.
Az EU-tagállamoknak a gázimport engedélyezése előtt ellenőrizniük kell, melyik országból indult a termelés.
A szabályok megsértése esetén a szankciók magánszemélyeknél 2,5 millió euróig, vállalatoknál pedig 40 millió euróig terjedhetnek, illetve elérhetik a vállalat éves globális árbevételének 3,5 százalékát vagy az érintett tranzakció becsült forgalmának 300 százalékát – olvasható a testület sajtóközleményében.
A tagállamoknak március 1-jéig nemzeti terveket kell kidolgozniuk a gázellátás diverzifikálására, és ki kell térniük az orosz gáz kiváltásának lehetséges nehézségeire. A vállalatok kötelesek lesznek értesíteni a hatóságokat és az Európai Bizottságot minden fennmaradó orosz gázszerződésről.
Azoknak az országoknak, amelyek még importálnak orosz olajat, szintén diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk.
Vészhelyzet esetén, ha az ellátásbiztonság egy vagy több tagállamban súlyosan veszélybe kerül, a bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti az importtilalmat.
A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé, és a kihirdetést követő napon lép hatályba, közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!