
Széles körű támogatás. Rutte szerint a NATO tagállamai egyetértenek a védelmi kiadások jelentős növelésével
Fotó: nato.int
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben, a tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.
2025. június 06., 10:292025. június 06., 10:29
„Széles körű a támogatás. Pete Hegseth amerikai védelmi ma azt mondta: csaknem konszenzus van, tehát tényleg közel vagyunk a megállapodáshoz” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
Mint mondta,
A közelgő hágai csúcstalálkozó egyik fő témája egy új, átfogó védelmi beruházási terv elfogadása lesz, amely szerint a tagállamoknak a GDP 5 százalékát védelmi célokra kell fordítaniuk: ebből 3,5 százalék a közvetlen védelmi kiadásokra, míg 1,5 százalék biztonsági és védelmi jellegű beruházásokra, például infrastruktúrára és a védelmi ipar fejlesztésére jutna – taglalta.
máskülönben nem vagyunk védhetők” – részletezte a főtitkár.

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Mark Rutte hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozata csak akkor válik véglegessé, amikor azt hivatalosan elfogadják, ugyanakkor már most körvonalazhatók a központi témák.
A dokumentum három fő területre fog fókuszálni: a védelmi kiadások növelésére, a szövetség védelmi képességeinek megerősítésére, valamint az erőforrások igazságos elosztására.
Emellett
Azzal kapcsolatban, hogy a tagországok védelmi miniszterei csütörtökön új hibridstratégiát fogadtak el, Rutte elmondta: a hibrid támadások a hagyományos hadviselés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak, ezért a NATO-nak fel kell készülnie ezek egységes kezelésére.
Mint mondta, a „hibrid fenyegetések” valójában egy gyűjtőfogalom, amely számos, egymástól eltérő, de veszélyes tevékenységet ölel fel. Ide tartozhat például egy nagyvállalat vezérigazgatója elleni merényletkísérlet, a kereskedelmi repülőgépek elektronikus zavarása a NATO légterében vagy kibertámadások, mint amilyet az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) is elszenvedett – taglalta.
Rutte a sajtótájékoztatón megerősítette:
– jelentette ki.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!