
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter úgy fogalmazott, Magyarországtól nem lehet azt várni, hogy úgy tegyen, mintha ez a lépés Ukrajna részéről nem történt volna meg
Fotó: Facebook/Bóka János
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos ukrajnai hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.
2026. március 17., 21:332026. március 17., 21:33
2026. március 17., 21:572026. március 17., 21:57
Bóka az általános ügyek tanácsát követően tartott tájékoztatóján elmondta: a jelenlévő ukrán miniszterelnök-helyettestől, aki az európai uniós ügyekért is felelős, a Barátság kőolajvezeték haladéktalan újraindítását kérte, érdemi választ azonban nem kapott. A miniszter a Barátság kőolajvezeték Ukrajnán átmenő szakaszával kapcsolatban azt mondta: a rendelkezésre álló információk alapján úgy látják, hogy ez a vezeték működőképes, és az ezzel kapcsolatos ukrán kommunikáció is ezt erősíti meg.
nem volt koherens magyarázat arra, hogy a vezeték milyen állapotban van, és miért nem működik. Hozzátette, az ukránok mindeddig elutasították, hogy a vezeték állapotát külső szereplők felmérjék és megvizsgálják. Ha lesz olyan tényfeltáró delegáció, amelyet az ukránok valóban a vezeték közelébe engednek, az adhat bizonyos támpontot – mondta.
Jelezte: Magyarország elvárása, hogy bármilyen tényfeltáró delegáció foglalja magában magyarországi, szlovákiai, illetve az érintett cégek szakértőit. Azt is közölte, hogy a Naftohazzal ezek a cégek állnak szerződésben, és az az olaj, amit a vezetéken továbbítanak, a MOL tulajdona, mert a fehérorosz-ukrán határon a tulajdonosváltás megtörténik. Szerinte ez a szerződő felek közötti jóhiszemű együttműködés követelményébe is beletartozik, és nem olyan, ami bármilyen politikai gesztusként értékelhető.
A miniszter arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy Magyarország megsértette-e az őszinte együttműködés elvét azzal, hogy decemberben az állam- illetve kormányfők megegyeztek erről a 90 milliárdos hitelről, majd Magyarország visszalépett és vétózott, azt mondta: valóban született egy politikai megállapodás arról, hogy Ukrajna milyen keretek között, milyen intézményi és eljárási rendben férhet hozzá egy 90 milliárd eurós hitelkerethez, ugyanakkor a döntést követően Ukrajna egyoldalúan és kizárólag politikai megfontolásból olyan intézkedést hozott, amely Magyarország alapvető stratégiai érdekeit sérti.
Hozzátette: ebben az esetben a magyar kormánnyal szemben kifejezetten az az elvárás, hogy Magyarország stratégiai érdekeinek védelme céljából minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközt igénybe vegyen.
Bóka János azt mondta, Magyarország végső eszközként nyúl ahhoz a lehetőséghez, amely az uniós jog alapján rendelkezésére áll, hogy egy egyhangúságot igénylő jogalkotási dossziéban autonóm módon alakítsa ki az álláspontját.
A miniszter a keddi tanácskozásról nyilatkozva felhívta a figyelmet: Európa most kettős energiaprésben van, mert a Barátság kőolajvezeték lezárása miatt az orosz olajtól, a Hormuzi-szoros lezárása miatt pedig a közel-keleti források jelentős részétől is el van zárva, aminek egész Európa energiabiztonságára kiterjedő hatása van, és ez tovább súlyosbodhat. Mint mondta, azt várják az Európai Bizottságtól, hogy olyan javaslatokat tegyen az asztalra, amelyek már rövid távon is alkalmasak a magas európai energiaárak mérséklésére, az Európai Tanácstól pedig azt várják, hogy erről érdemi vitát folytasson.
Hozzátette, Magyarország támogatja ennek megnyitását, de ez annak ellenére sem történik meg, hogy a lehetőségével valamennyi tagállam egyetért, mert a tagállamok jelentős része az ukrajnai és a moldovai csatlakozási folyamatot csak egymással összekapcsolva tudja elképzelni, amit Magyarország a bővítés mint érdemalapú folyamat támogatójaként határozottan ellenez.

Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!