A régebbi építésű, főleg a kétszobás tömbházlakások a legkeresettebbek
Fotó: Orbán Orsolya
A peremkerületek és a régi ingatlanok felé fordul a lakásvásárlók többsége 2026-ban – derül ki az Imobiliare.ro friss tanulmányából. Az ingatlanadók és az áfa emelése, valamint az ukrajnai és a közel-keleti háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
2026. március 18., 20:582026. március 18., 20:58
A romániai lakáspiac 2026-ra egyértelműen átrendeződött: a vásárlók döntéseit minden korábbinál erősebben az ár határozza meg – mutat rá az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál és ügynökség legújabb felmérése. A gazdasági bizonytalanság, a 2025-ben bevezetett adóemelések és az új lakásokra kivetett magasabb áfa mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vevők jóval óvatosabban közelítsenek a piachoz.
Az Agerpres hírügynökség által idézett kutatás eredménye alapján a lakáskeresők többsége ma már nem a központi elhelyezkedést vagy a modern kivitelezést tartja elsődlegesnek, hanem azt, hogy a végösszeg beleférjen a rendelkezésre álló költségvetésbe.
A kutatás szerint a potenciális vevők közel 60 százaléka legfeljebb 120 ezer eurót szán lakásvásárlásra. Ez a lélektani határ gyakorlatilag kettévágja a piacot: a központi, új építésű lakások többsége elérhetetlenné válik,
A válaszadók 80 százaléka számára az ár fontosabb, mint az ingatlan kora, ami jól mutatja, hogy a vásárlók a pénzügyi stabilitást helyezik előtérbe. A 120–170 ezer euró közötti kategóriát már csak kevesebb mint 20 százalék célozza meg, míg a 170–200 ezer eurós sávot mindössze 10 százalék. A 200 ezer euró feletti ingatlanok iránt 15 százalék mutat érdeklődést.
A felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy a keresők 44 százaléka kifejezetten régi lakást szeretne vásárolni. Ennek több oka is van:
A vásárlók továbbra is érdeklődnek az új építésű ingatlanok iránt, de csak bizonyos feltételek mellett.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
A legkeresettebbek azok a lakások, amelyeket már befejeztek 2025-ben, illetve azok, amelyeket magánszemélyek árulnak – utóbbiaknál ugyanis nem kell áfát fizetni.
A nagyvárosok környéki települések az elmúlt években fokozatosan vonzóbbá váltak, de 2026-ra ez a tendencia meghatározóvá nőtte ki magát. A családi házak iránti érdeklődés – amely a válaszadók 32 százalékánál első helyen áll – egyértelműen a városhatáron kívüli területek felé tereli a keresletet.
A nagyvárosokhoz közeli falvakban épült új lakónegyedek, „alvóvárosok” is közkedveltek
Fotó: Erdély Bálint Előd
A peremkerületek és az agglomeráció (elővárosok) előnyei:
Hátrányaik azonban a gyengébb infrastruktúra, a hosszabb ingázási idő, kevesebb vagy gyengébb minőségű közszolgáltatás. A vásárlók mégis hajlandók vállalni ezeket a kompromisszumokat, ha cserébe jelentős összeget takaríthatnak meg.
A felmérés szerint a vásárlók preferenciái a következőképpen alakulnak:
A kétszobás lakások továbbra is a legnépszerűbbek a városi ingatlanok között, mivel ár-érték arányuk kedvező. A garzonok iránti érdeklődés csökkenése arra utal, hogy a fiatalok és a befektetők is óvatosabbak lettek.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A kompromisszumkészség tekintetében a piac megosztott:
A vásárlók 44 százaléka legalább fél évre számít, mire megtalálja a megfelelő ingatlant. Ez a lassulás azt jelzi, hogy a piac nem impulzív döntések terepe többé. A vevők összehasonlítanak, kivárnak, és csak alapos mérlegelés után lépnek. A válaszadók 25 százaléka 3–6 hónapot tart reálisnak, 21 százalék 1–3 hónapot, és mindössze 10 százalék gondolja úgy, hogy egy hónapon belül sikerülhet a vásárlás.
A 2025-ben bevezetett adóemelések jelentős hatást gyakoroltak a piacra. A válaszadók 33 százaléka emiatt halasztotta el a vásárlást, és 40 százalék számára az ingatlanadó mértéke is fontos szempont a döntésben.
Az ingatlan fekvése, ennél fogva az adója is nagy mértékben meghatározza a keresletet
Fotó: Orbán Orsolya
Ez a visszafogottság jól mutatja, hogy a lakáspiac érzékenyen reagál a fiskális környezet változásaira,
Összegzésképen elmondható, hogy a romániai lakáspiac 2026-ban a racionalitás felé mozdult el. A vásárlók többsége: a megfizethetőséget helyezi előtérbe, a régi lakásokat és a peremkerületeket részesíti előnyben, hosszabb keresési idővel számol, érzékenyen reagál az adóterhek növekedésére.
A trendek alapján a következő időszakban várhatóan tovább nő a régi lakások és az agglomerációs házak iránti kereslet, miközben az új építésű, drágább ingatlanok piaca lassulhat – mutattak rá a felmérés készítői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!