
A régebbi építésű, főleg a kétszobás tömbházlakások a legkeresettebbek
Fotó: Orbán Orsolya
A peremkerületek és a régi ingatlanok felé fordul a lakásvásárlók többsége 2026-ban – derül ki az Imobiliare.ro friss tanulmányából. Az ingatlanadók és az áfa emelése, valamint az ukrajnai és a közel-keleti háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
2026. március 18., 20:582026. március 18., 20:58
A romániai lakáspiac 2026-ra egyértelműen átrendeződött: a vásárlók döntéseit minden korábbinál erősebben az ár határozza meg – mutat rá az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál és ügynökség legújabb felmérése. A gazdasági bizonytalanság, a 2025-ben bevezetett adóemelések és az új lakásokra kivetett magasabb áfa mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vevők jóval óvatosabban közelítsenek a piachoz.
Az Agerpres hírügynökség által idézett kutatás eredménye alapján a lakáskeresők többsége ma már nem a központi elhelyezkedést vagy a modern kivitelezést tartja elsődlegesnek, hanem azt, hogy a végösszeg beleférjen a rendelkezésre álló költségvetésbe.
A kutatás szerint a potenciális vevők közel 60 százaléka legfeljebb 120 ezer eurót szán lakásvásárlásra. Ez a lélektani határ gyakorlatilag kettévágja a piacot: a központi, új építésű lakások többsége elérhetetlenné válik,
A válaszadók 80 százaléka számára az ár fontosabb, mint az ingatlan kora, ami jól mutatja, hogy a vásárlók a pénzügyi stabilitást helyezik előtérbe. A 120–170 ezer euró közötti kategóriát már csak kevesebb mint 20 százalék célozza meg, míg a 170–200 ezer eurós sávot mindössze 10 százalék. A 200 ezer euró feletti ingatlanok iránt 15 százalék mutat érdeklődést.
A felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy a keresők 44 százaléka kifejezetten régi lakást szeretne vásárolni. Ennek több oka is van:
A vásárlók továbbra is érdeklődnek az új építésű ingatlanok iránt, de csak bizonyos feltételek mellett.

Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
A legkeresettebbek azok a lakások, amelyeket már befejeztek 2025-ben, illetve azok, amelyeket magánszemélyek árulnak – utóbbiaknál ugyanis nem kell áfát fizetni.
A nagyvárosok környéki települések az elmúlt években fokozatosan vonzóbbá váltak, de 2026-ra ez a tendencia meghatározóvá nőtte ki magát. A családi házak iránti érdeklődés – amely a válaszadók 32 százalékánál első helyen áll – egyértelműen a városhatáron kívüli területek felé tereli a keresletet.
A nagyvárosokhoz közeli falvakban épült új lakónegyedek, „alvóvárosok” is közkedveltek
Fotó: Erdély Bálint Előd
A peremkerületek és az agglomeráció (elővárosok) előnyei:
Hátrányaik azonban a gyengébb infrastruktúra, a hosszabb ingázási idő, kevesebb vagy gyengébb minőségű közszolgáltatás. A vásárlók mégis hajlandók vállalni ezeket a kompromisszumokat, ha cserébe jelentős összeget takaríthatnak meg.
A felmérés szerint a vásárlók preferenciái a következőképpen alakulnak:
A kétszobás lakások továbbra is a legnépszerűbbek a városi ingatlanok között, mivel ár-érték arányuk kedvező. A garzonok iránti érdeklődés csökkenése arra utal, hogy a fiatalok és a befektetők is óvatosabbak lettek.

A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A kompromisszumkészség tekintetében a piac megosztott:
A vásárlók 44 százaléka legalább fél évre számít, mire megtalálja a megfelelő ingatlant. Ez a lassulás azt jelzi, hogy a piac nem impulzív döntések terepe többé. A vevők összehasonlítanak, kivárnak, és csak alapos mérlegelés után lépnek. A válaszadók 25 százaléka 3–6 hónapot tart reálisnak, 21 százalék 1–3 hónapot, és mindössze 10 százalék gondolja úgy, hogy egy hónapon belül sikerülhet a vásárlás.
A 2025-ben bevezetett adóemelések jelentős hatást gyakoroltak a piacra. A válaszadók 33 százaléka emiatt halasztotta el a vásárlást, és 40 százalék számára az ingatlanadó mértéke is fontos szempont a döntésben.
Az ingatlan fekvése, ennél fogva az adója is nagy mértékben meghatározza a keresletet
Fotó: Orbán Orsolya
Ez a visszafogottság jól mutatja, hogy a lakáspiac érzékenyen reagál a fiskális környezet változásaira,
Összegzésképen elmondható, hogy a romániai lakáspiac 2026-ban a racionalitás felé mozdult el. A vásárlók többsége: a megfizethetőséget helyezi előtérbe, a régi lakásokat és a peremkerületeket részesíti előnyben, hosszabb keresési idővel számol, érzékenyen reagál az adóterhek növekedésére.
A trendek alapján a következő időszakban várhatóan tovább nő a régi lakások és az agglomerációs házak iránti kereslet, miközben az új építésű, drágább ingatlanok piaca lassulhat – mutattak rá a felmérés készítői.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.
A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
szóljon hozzá!