Fontos? Kaja Kallas szerint Európa számára Ukrajna a legfőbb biztonsági prioritás
Fotó: Kaja Kallas/Facebook
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
2026. március 17., 10:012026. március 17., 10:01
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas elmondta: a miniszterek egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború továbbra is az európai biztonság központi kérdése. Mint mondta, Moszkva profitálhat a magasabb energiaárakból, valamint abból, hogy a légvédelmi rendszerek egy része Ukrajnából a Közel-Keletre kerül át.
Mint mondta,
Kallas szerint a háború lezárásához az szükséges, hogy Oroszország kevesebb bevételhez jusson. Ennek érdekében az EU fokozni kívánja a nyomást az úgynevezett „árnyékflottára”, amelyen keresztül Moszkva megkerüli az olajszankciókat. A tagállamok több mint 2600 személlyel szemben hosszabbították meg ezeket az intézkedéseket.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kenyai hivatali partnerével, Musalia Mudavadival hétfőn Moszkvában közösen megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Kijev nem áll készen az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére, ezért Moszkva a terepen éri el a „különleges hadművelet” céljait.
„Vlagyimir Putyin elnök többször is megerősítette, hogy egyértelműen elkötelezettek vagyunk a tárgyalásos megoldás mellett. De mivel a kijevi rezsim erre nem áll készen, a különleges hadművelet céljait a terepen fogjuk elérni, ami jelenleg is zajlik”
– mondta.
Az orosz diplomácia tárca vezetője kifogásolta, hogy az európai országok mindenképp fenn szándékoznak tartani a jelenlegi ukrán rendszert.
„Az (ukrajnai konfliktus) második kiváltó oka a kijevi náci rezsim léte. Éppen ezt a rezsimet akarják az európaiak mindenképpen megőrizni, függetlenül attól, hogy mekkora terület marad meg Ukrajnának. Ez a rezsim pedig folytatni fogja ellenséges, oroszellenes tevékenységét, és a területére valamiféle stabilizációs erőket szándékoznak bevinni. Ezek lényegében megszálló csapatok lesznek, amelyek fenyegetést jelentenek az Oroszországi Föderációra” – fogalmazott Lavrov.
Úgy vélekedett, hogy
Elmondta, hogy Franciaország hivatalos képviselője, aki az ukrajnai rendezésről szóló politikai kapcsolatok felvétele céljából érkezett Moszkvába, nem hozott semmi újat.
„Semmi olyat, ami ne hangzott volna el nyilvánosan Párizsból, ezeken a zártkörű megbeszéléseken nem hallottunk” – mondta.
Lavrov szerint Párizs, noha éppen ő kérte a tárgyalások bizalmas kezelését, maga szivárogtatta ki a sajtónak, hogy hivatalos képviselője Moszkvában tárgyalt.
Kitért arra is, hogy Moszkva érvényesnek tekinti a Belgráddal megkötött megállapodást, miszerint megakadályozzák szerb fegyverek Ukrajnába szállítását.
Eközben Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben közölte:
Az európai uniós tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón a biztos azt mondta: a helyzet hátterében az áll, hogy Oroszország tette működésképtelenné a vezetéket.
„Emlékezni kell arra, miért van probléma ezzel a vezetékkel – azért, mert Oroszország lerombolta” – fogalmazott.
A biztos szerint a jelenlegi helyzet nem jelent ellátásbiztonsági problémát az EU tagállamai számára, mivel alternatív energiaforrások állnak rendelkezésre, és a szomszédos országok is segítséget nyújtottak a szükséges ellátás biztosításában.
Hozzátette:
– emlékeztetett.
„Minden országnak fel kell készülnie erre a helyzetre. A jövőben nem akarunk energiát vásárolni Oroszországtól” - jelentette ki az uniós biztos.
A sajtótájékoztatón Jorgensen kitért arra is, hogy a közel-keleti konfliktus és annak az energiaárakra gyakorolt hatása újabb nyomást helyez az európai háztartásokra és vállalatokra. Mint mondta, az Európai Bizottság jelenleg azt vizsgálja, miként lehet csökkenteni a lakosság energiaszámláit.
A biztos szerint az EU-nak rövid távon segítséget kell nyújtania a leginkább rászorulóknak, ezért a bizottság azonnali intézkedéseken dolgozik a vállalkozások és a legsebezhetőbb társadalmi csoportok támogatására. Emellett szükség van olyan vészhelyzeti eszközökre is, amelyekkel a tagállamok egy esetleges további romló helyzetben megvédhetik a fogyasztókat és a gazdaságot.
Hangsúlyozta:
Ennek érdekében a testület az energiaszámlák mind a négy fő összetevőjét vizsgálja: az energia árát, a hálózati díjakat, az adókat és illetékeket, valamint a szén-dioxid-költségeket.
Jorgensen emlékeztetett arra, hogy a 2022-es energiaválság – amely Oroszország Ukrajna elleni háborújának következménye volt – lehetőséget adott Európának arra, hogy megszüntesse történelmi függőségét az orosz energiahordozóktól.
Mint mondta, Európa most ismét stratégiai döntés előtt áll: vagy továbbra is a globális energiapiacok ingadozásának lesz kiszolgáltatva, vagy saját kezébe veszi energiajövőjét.
A biztos szerint ehhez több, Európában termelt tiszta energiára, erősebb és jobban összekapcsolt villamosenergia-hálózatokra, jól működő energiapiacra és a villamosítás kiterjesztésének felgyorsítására van szükség.
Üdvözölte továbbá a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó uniós csomaggal kapcsolatban elért előrelépést, amelynek gyors elfogadását sürgette.
Megjegyezte: az intézkedések hozzájárulhatnak az energiaárak csökkentéséhez, az árkülönbségek mérsékléséhez a tagállamok között, valamint az árak ingadozásának csökkentéséhez.
Ukrán támadás Moszkva ellen
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester állítása szerint az orosz légvédelem több mint 35, az orosz főváros felé tartó drónt lőtt le keddre virradóra.
Szobjanyin arról számolt be, hogy helyi idő szerint este 10 órától kora reggelig ukrán drónrajokat fogtak el. Moszkvai idő szerint reggel 6:15-ig állítólag 39 drónt lőttek le.
A becsapódások helyszíneire mentőegységeket riasztottak, és nem jelentettek áldozatokat vagy károkat.
Szobjanyin március 16-án azt állította, hogy szombatóta több mint 250 drónt lőttek le Moszkva felett, a legfrissebb összesítéseket nem számítva.
Az ukrán tisztviselők nem kommentálták a legutóbbi támadássorozatot.
Ukrajna rendszeresen indít dróntámadásokat katonai és ipari létesítmények ellen Oroszországban.
Szintén keddre virradóra csapást mért az oroszok által megszállt Melitopol városára, robbanásokat és tüzeket okozva – jelentette az Exilenova Plus a Telegram-hírcsatorna helyi lakosokra hivatkozva.
Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisültek a dél-ukrajnai város elleni támadásban – jelentette később a hírügynökség.
Melitopol 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt áll, miután Oroszország 2022 februárjában teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát ügye is szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének szerdai találkozóján a Sándor-palotában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!