Rombolás. Irán meg akarja bosszulni Ali Laridzsáni halálát, Trump közben a NATO-szövetségeseket bírálja
Fotó: EPA/Agerpres
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, és folytatódtak az Egyesült Államok és Izrael által indított háborúban a kölcsönös csapások, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
2026. március 18., 08:342026. március 18., 08:34
Miután a nemzetbiztonsági tanács megerősítette, hogy Laridzsáni fiával és biztonsági személyzetével együtt meghalt, Amir Hatami iráni hadseregfőnök „határozott” megtorlással fenyegetőzött az egykori vezető izraeli légicsapásban történt meggyilkolása miatt.
– mondta Hatami egy nyilatkozatban.
Hozzátette, hogy Laridzsáni és más mártírok halálát „megbosszulják”.
Az iráni Forradalmi Gárda, amely a hadseregtől elkülönült szervezet, azt állítja, hogy már rakétákat lőtt ki Közép-Izraelre „bosszúból” Laridzsáni haláláért, jelentette az AFP hírügynökség.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Közben valóban folytatódtak a katonai műveletek, a CNN szerint Izrael középső részén több ponton jeleztek károkat iráni rakéták becsapódása miatt, a rakéták Tel-Avivban is károkat okoztak.
A Reuters szerint Irán kazettás bombákkal támadta a várost.
Folytatódtak az Egyesült Államokkal szövetséges környező arab országok elleni támadások is.
Az Egyesült Arab Emírségekben támadóeszköz csapódott az ausztrál hadsereg által használt al-Minhad katonai támaszpont melletti útba, a becsapódás nyomán kisebb tűz keletkezett, de sérültek nincsenek – közölte Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Irak fővárosában, Bagdadban szerdán folytatódtak az amerikai nagykövetség elleni drón- és rakétatámadások.
Azt is leszögezte, nem tart sokáig, amíg a Hormuzi-szoros biztonságos lesz.
Trump kijelentette: az Egyesült Államoknak át kell gondolnia NATO-tagságát, és bírálta szövetségeseit, amiért nem segítenek az iráni háborúban.
Trump szerint a NATO-tagság „mindenképpen olyan dolog, amin el kell gondolkodnunk”.
„Segítettünk nekik, ők nem segítettek nekünk, és szerintem ez nagyon rossz dolog a NATO számára” – mondta Trump.
Trump azt mondta, hogy a NATO-szövetségesek támogatják az Egyesült Államok azon célját, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását – de vonakodnak bekapcsolódni a háborúba.
„Senki sem akarja, hogy Irán atomfegyverhez jusson, mert ezek az emberek őrültek. Teljesen őrültek, és gonoszak, erőszakosak” – mondta Trump. „Mindenki egyetért ezzel, de nem akarnak segíteni.”
Azt mondta, hogy az Egyesült Államok tudomásul vette.
„Nekünk, mint az Egyesült Államoknak, emlékeznünk kell erre, mert úgy gondoljuk, hogy ez elég sokkoló” – mondta.
Amikor azonban arra kérdezték rá, hogy lesz-e bármilyen következménye a NATO-ra nézve, Trump azt mondta:
Trump a Truth Social közösségi oldalán is közölte: az Egyesült Államokat arról tájékoztatta NATO-szövetségesei többsége, hogy nem akar részt venni Washington Irán elleni katonai műveletében.
„Az Egyesült Államokat arról tájékoztatta NATO-szövetségeseinek többsége, hogy nem akarnak részt venni katonai műveletünkben az iráni terrorista rezsimmel szemben a Közel-Keleten annak dacára, hogy szinte minden ország határozottan egyetért azzal, amit teszünk és hogy Irán semmilyen formában sem juthat atomfegyverhez. Ugyanakkor nem vagyok meglepődve cselekményeiken, mert mindig is egyirányú utcaként tekintettem a NATO-ra, ahol évente dollárok milliárdjait költjük el ezen országok védelmére. Mi megvédjük őket, de ők nem tesznek értünk semmit, különösen szükséghelyzetben. Szerencsére megtizedeltük az iráni hadsereget, a haditengerészetük, légierejük, légvédelmük és radarrendszerük a múlté, de talán a legfontosabb, hogy vezetőik szinte minden szinten szintén a múltéi, hogy sose fenyegethessenek többé minket, közel-keleti szövetségeseinket, vagy a világot!” – írta.
Hasonlóan Japán, Ausztrália, vagy Dél-Korea esetében. Valójában, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke – amely messze a világ leghatalmasabb országa – kijelentem: nincs szükségünk senki segítségére!” – írta az amerikai elnök.
Emmanuel Macron francia államfő kedden közölte, hogy amíg tartanak a bombázások, Franciaország nem vesz részt a Hormuzi-szoros biztonságának biztosítására irányuló műveletekben, de miután a helyzet „nyugodtabbá” válik, elképzelhető, hogy a világgazdaság számára stratégiai fontosságú átkelőhelynél részt vegyen a hajók „kíséretében”.
– mondta a francia elnök a hivatalába összehívott védelmi tanács ülésének elején.
„Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy amint a helyzet nyugodtabbá válik (...) azaz amikor a bombázások megszűnnek, készen állunk arra, hogy más nemzetekkel együtt vállaljuk a felelősséget egy olajszállító és konténerhajók kíséretében a szorosban”
– tette hozzá Emmanuel Macron.
„Ez a munka megbeszéléseket kíván, konfliktusfeloldást Iránnal, mert semmiképpen sem lehet ez egy erőszakos művelet” – ismételte meg államfő, aki március 9-én Cipruson már említett egy ilyen kezdeményezést.
– hívta fel a figyelmet.
Emlékeztetett arra, hogy a kérdésről már elindultak eszmecserék „Indiával és több más európai vagy regionális partnerrel”.
A francia elnök ugyanakkor ellenezte az európai Aspides művelet kiterjesztését a Vörös-tengertől a Hormuzi-szorosig.
„Ezt a keretet nem szabad más műveletekre kiterjeszteni” – mondta.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásukon elvetették azt az elképzelést, hogy az Aspides nevű, a Vörös-tengeren a tengeri forgalom védelmére létrehozott európai missziót a Hormuzi-szorosba küldjék.
Donald Tusk a keddi kormányülés elején nyilatkozott így. „Ez a konfliktus nem érinti közvetlenül a biztonságunkat” – fogalmazott, hozzátéve: a lengyel szárazföldi, légi és tengerészeti erőknek „más feladatai vannak a NATO keretében”.
A korszerűsítési folyamatban lévő lengyel haditengerészet rendelkezésére álló felszerelésnek a Balti-tenger biztonságát kell szolgálnia, ezt „jól értik” Lengyelország szövetségesei, köztük az Egyesült Államok – húzta alá a kormányfő.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap megismételte a felhívást, hogy az Egyesült Államok szövetségesei segítsenek az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!