Irán bosszút esküszik Laridzsáni halála miatt, Trump szerint Washington „átgondolja” a NATO-tagságot

– mondta Hatami egy nyilatkozatban.

Hozzátette, hogy Laridzsáni és más mártírok halálát „megbosszulják”.

Az iráni Forradalmi Gárda, amely a hadseregtől elkülönült szervezet, azt állítja, hogy már rakétákat lőtt ki Közép-Izraelre „bosszúból” Laridzsáni haláláért, jelentette az AFP hírügynökség.

korábban írtuk

Iráni konfliktus: magas rangú teheráni vezetőt próbált meg kiiktatni az izraeli hadsereg

Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.

Közben valóban folytatódtak a katonai műveletek, a CNN szerint Izrael középső részén több ponton jeleztek károkat iráni rakéták becsapódása miatt, a rakéták Tel-Avivban is károkat okoztak.

A Reuters szerint Irán kazettás bombákkal támadta a várost.

Folytatódtak az Egyesült Államokkal szövetséges környező arab országok elleni támadások is.

Az Egyesült Arab Emírségekben támadóeszköz csapódott az ausztrál hadsereg által használt al-Minhad katonai támaszpont melletti útba, a becsapódás nyomán kisebb tűz keletkezett, de sérültek nincsenek – közölte Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.

Irak fővárosában, Bagdadban szerdán folytatódtak az amerikai nagykövetség elleni drón- és rakétatámadások.

Azt is leszögezte, nem tart sokáig, amíg a Hormuzi-szoros biztonságos lesz.

Trump kijelentette: az Egyesült Államoknak át kell gondolnia NATO-tagságát, és bírálta szövetségeseit, amiért nem segítenek az iráni háborúban.

Trump szerint a NATO-tagság „mindenképpen olyan dolog, amin el kell gondolkodnunk”.

„Segítettünk nekik, ők nem segítettek nekünk, és szerintem ez nagyon rossz dolog a NATO számára” – mondta Trump.

Trump azt mondta, hogy a NATO-szövetségesek támogatják az Egyesült Államok azon célját, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását – de vonakodnak bekapcsolódni a háborúba.

„Senki sem akarja, hogy Irán atomfegyverhez jusson, mert ezek az emberek őrültek. Teljesen őrültek, és gonoszak, erőszakosak” – mondta Trump. „Mindenki egyetért ezzel, de nem akarnak segíteni.”

Azt mondta, hogy az Egyesült Államok tudomásul vette.

„Nekünk, mint az Egyesült Államoknak, emlékeznünk kell erre, mert úgy gondoljuk, hogy ez elég sokkoló” – mondta.

Amikor azonban arra kérdezték rá, hogy lesz-e bármilyen következménye a NATO-ra nézve, Trump azt mondta:

Trump a Truth Social közösségi oldalán is közölte: az Egyesült Államokat arról tájékoztatta NATO-szövetségesei többsége, hogy nem akar részt venni Washington Irán elleni katonai műveletében.

„Az Egyesült Államokat arról tájékoztatta NATO-szövetségeseinek többsége, hogy nem akarnak részt venni katonai műveletünkben az iráni terrorista rezsimmel szemben a Közel-Keleten annak dacára, hogy szinte minden ország határozottan egyetért azzal, amit teszünk és hogy Irán semmilyen formában sem juthat atomfegyverhez. Ugyanakkor nem vagyok meglepődve cselekményeiken, mert mindig is egyirányú utcaként tekintettem a NATO-ra, ahol évente dollárok milliárdjait költjük el ezen országok védelmére. Mi megvédjük őket, de ők nem tesznek értünk semmit, különösen szükséghelyzetben. Szerencsére megtizedeltük az iráni hadsereget, a haditengerészetük, légierejük, légvédelmük és radarrendszerük a múlté, de talán a legfontosabb, hogy vezetőik szinte minden szinten szintén a múltéi, hogy sose fenyegethessenek többé minket, közel-keleti szövetségeseinket, vagy a világot!” – írta.

Hasonlóan Japán, Ausztrália, vagy Dél-Korea esetében. Valójában, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke – amely messze a világ leghatalmasabb országa – kijelentem: nincs szükségünk senki segítségére!” – írta az amerikai elnök.

Emmanuel Macron francia államfő kedden közölte, hogy amíg tartanak a bombázások, Franciaország nem vesz részt a Hormuzi-szoros biztonságának biztosítására irányuló műveletekben, de miután a helyzet „nyugodtabbá” válik, elképzelhető, hogy a világgazdaság számára stratégiai fontosságú átkelőhelynél részt vegyen a hajók „kíséretében”.

– mondta a francia elnök a hivatalába összehívott védelmi tanács ülésének elején.
„Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy amint a helyzet nyugodtabbá válik (...) azaz amikor a bombázások megszűnnek, készen állunk arra, hogy más nemzetekkel együtt vállaljuk a felelősséget egy olajszállító és konténerhajók kíséretében a szorosban”
– tette hozzá Emmanuel Macron.

„Ez a munka megbeszéléseket kíván, konfliktusfeloldást Iránnal, mert semmiképpen sem lehet ez egy erőszakos művelet” – ismételte meg államfő, aki március 9-én Cipruson már említett egy ilyen kezdeményezést.

– hívta fel a figyelmet.
Emlékeztetett arra, hogy a kérdésről már elindultak eszmecserék „Indiával és több más európai vagy regionális partnerrel”.
A francia elnök ugyanakkor ellenezte az európai Aspides művelet kiterjesztését a Vörös-tengertől a Hormuzi-szorosig.
„Ezt a keretet nem szabad más műveletekre kiterjeszteni” – mondta.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásukon elvetették azt az elképzelést, hogy az Aspides nevű, a Vörös-tengeren a tengeri forgalom védelmére létrehozott európai missziót a Hormuzi-szorosba küldjék.

Donald Tusk a keddi kormányülés elején nyilatkozott így. „Ez a konfliktus nem érinti közvetlenül a biztonságunkat” – fogalmazott, hozzátéve: a lengyel szárazföldi, légi és tengerészeti erőknek „más feladatai vannak a NATO keretében”.

A korszerűsítési folyamatban lévő lengyel haditengerészet rendelkezésére álló felszerelésnek a Balti-tenger biztonságát kell szolgálnia, ezt „jól értik” Lengyelország szövetségesei, köztük az Egyesült Államok – húzta alá a kormányfő.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap megismételte a felhívást, hogy az Egyesült Államok szövetségesei segítsenek az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.