Román illetékesek is visszautasították Oroszország koppenhágai nagykövetének hétvégi fenyegetőzését, miszerint Dánia hadihajói orosz atomrakéták célpontjaivá válhatnak.
2015. március 22., 19:492015. március 22., 19:49
A Jyllands-Posten című dán lap által idézett Mihail Vanyin szerint a skandináv ország hadihajói abban az esetben kerülhetnek a célkeresztbe, ha Koppenhága csatlakozik a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszeréhez.
„Nem hiszem, hogy a dánok teljesen tisztában vannak azzal, hogy milyen következményekkel jár, ha Dánia csatlakozik az Egyesült Államok vezette rakétavédelmi rendszerhez. Ha ez megtörténik, a dán hadihajók orosz atomrakéták célpontjaivá válnak” – szögezte le az orosz diplomata. A nagykövet rámutatott, hogy a rendszerhez való csatlakozással Dánia részévé válna az Oroszország elleni fenyegetésnek, bár azt is megjegyezte, hogy az orosz rakéták képesek lennének áthatolni bármilyen európai rakétapajzson.
Martin Lidegaard dán külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a nagykövet szavait. „Vanyin átlépett egy határt azzal, hogy a rakétapajzs minden jövőbeli résztvevőjét orosz rakéták célpontjának nevezte” – mondta Lidegaard, hozzátéve, fontos, hogy a két ország közti vita hangneme ne durvuljon el. A dán diplomácia vezetője azt is kijelentette, hogy a rakétapajzsnak „semmi köze Oroszországhoz”, azzal a latorállamok és terroristák jelentette fenyegetés ellen akarnak védekezni.
Dánia augusztusban közölte, hogy legalább egy fejlett radarrendszerrel felszerelt fregattal járul hozzá a tervezett rakétavédelmi rendszer működtetéséhez. Oroszország élesen ellenzi a rendszer kialakítását, amelynek fő komponenseit Lengyelországba és Romániába tervezik telepíteni.
Mircea Duşa román védelmi miniszter vasárnap az aranyosgyéresi légitámaszponton tett látogatása alkalmából újságírói kérdésre úgy válaszolt: Bukarest nem ért egyet azzal, hogy a rakétavédelmi rendszer Moszkva ellen irányul. A tárcavezető leszögezte: az Olt megyei Deveselura tervezett rakétapajzs kizárólag a NATO-tagállamok védelmét hivatott ellátni.
Hasonlóképpen vélekedett szombaton Bogdan Aurescu külügyminiszter is, szolidaritásáról biztosítva a moszkvai diplomácia által kitámadott Dániát. „Megengedhetetlennek tartjuk, hogy erő alkalmazásával fenyegessenek egy NATO-tagállamot” – írta Twitter-üzenetében Aurescu.
Közben Philip Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka vasárnap Brüsszelben kijelentette: Moszkva részéről „nagy nyomás” nehezedett Romániára és Lengyelországra amiatt, hogy otthont ad az Észak-atlanti katonai szövetség rakétavédelmi rendszerének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!