
Román illetékesek is visszautasították Oroszország koppenhágai nagykövetének hétvégi fenyegetőzését, miszerint Dánia hadihajói orosz atomrakéták célpontjaivá válhatnak.
2015. március 22., 19:492015. március 22., 19:49
A Jyllands-Posten című dán lap által idézett Mihail Vanyin szerint a skandináv ország hadihajói abban az esetben kerülhetnek a célkeresztbe, ha Koppenhága csatlakozik a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszeréhez.
„Nem hiszem, hogy a dánok teljesen tisztában vannak azzal, hogy milyen következményekkel jár, ha Dánia csatlakozik az Egyesült Államok vezette rakétavédelmi rendszerhez. Ha ez megtörténik, a dán hadihajók orosz atomrakéták célpontjaivá válnak” – szögezte le az orosz diplomata. A nagykövet rámutatott, hogy a rendszerhez való csatlakozással Dánia részévé válna az Oroszország elleni fenyegetésnek, bár azt is megjegyezte, hogy az orosz rakéták képesek lennének áthatolni bármilyen európai rakétapajzson.
Martin Lidegaard dán külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a nagykövet szavait. „Vanyin átlépett egy határt azzal, hogy a rakétapajzs minden jövőbeli résztvevőjét orosz rakéták célpontjának nevezte” – mondta Lidegaard, hozzátéve, fontos, hogy a két ország közti vita hangneme ne durvuljon el. A dán diplomácia vezetője azt is kijelentette, hogy a rakétapajzsnak „semmi köze Oroszországhoz”, azzal a latorállamok és terroristák jelentette fenyegetés ellen akarnak védekezni.
Dánia augusztusban közölte, hogy legalább egy fejlett radarrendszerrel felszerelt fregattal járul hozzá a tervezett rakétavédelmi rendszer működtetéséhez. Oroszország élesen ellenzi a rendszer kialakítását, amelynek fő komponenseit Lengyelországba és Romániába tervezik telepíteni.
Mircea Duşa román védelmi miniszter vasárnap az aranyosgyéresi légitámaszponton tett látogatása alkalmából újságírói kérdésre úgy válaszolt: Bukarest nem ért egyet azzal, hogy a rakétavédelmi rendszer Moszkva ellen irányul. A tárcavezető leszögezte: az Olt megyei Deveselura tervezett rakétapajzs kizárólag a NATO-tagállamok védelmét hivatott ellátni.
Hasonlóképpen vélekedett szombaton Bogdan Aurescu külügyminiszter is, szolidaritásáról biztosítva a moszkvai diplomácia által kitámadott Dániát. „Megengedhetetlennek tartjuk, hogy erő alkalmazásával fenyegessenek egy NATO-tagállamot” – írta Twitter-üzenetében Aurescu.
Közben Philip Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka vasárnap Brüsszelben kijelentette: Moszkva részéről „nagy nyomás” nehezedett Romániára és Lengyelországra amiatt, hogy otthont ad az Észak-atlanti katonai szövetség rakétavédelmi rendszerének.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!