2013. január 11., 13:392013. január 11., 13:39
A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú európai pártcsalád tanácskozásán részt vesznek tagpárti vezetők, beleértve az uniós tagországok számos néppárti állam-, illetve kormányfőjét vagy miniszterét.
A német delegáció vezetője Angela Merkel kancellár, Romániát Traian Băsescu elnök képviseli. Szintén részt vesz a csúcstalálkozón Enda Kenny, az EU soros elnökségét adó Írország miniszterelnöke. Ott van Limassolban Herman Van Rompuy, az uniós országok csúcsvezetőit összefogó Európai Tanács elnöke, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság - a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény - elnöke, továbbá több néppárti EU-biztos és EP-képviselő.
Az Európai Néppárthoz jelenleg 40 országból 74 tagpárt tartozik. Néppárti vezetője van 15 uniós és 6 nem uniós európai országnak. A 27 EU-biztos között 13 néppárt politikus található.
A mindössze néhányórás tanácskozás fő témája a középtávú uniós keretköltségvetés, amelyről a tavaly november 22-23-án tartott rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem sikerült végleges megállapodásra jutni, bár közel kerültek a teljes körű megegyezéshez. A probléma lényege, hogy a közös büdzséhez nagyobb arányban hozzájáruló, jómódúbb tagországok csökkenteni akarják a kiadásokat, a kedvezményezettek azonban ezt ellenzik.
A 2014-2020-as költségvetésről hamarosan újabb uniós csúcstalálkozót terveznek, és a néppártiak az erre való felkészülés jegyében kívánnak most közös álláspontot kialakítani.
A 2014-es EP-választásokra való felkészülés azért indul viszonylag korán, mert az unión belül - az EU „alapszerződésének” számító Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta - jelentősen megerősödött a parlament szerepe. Vannak arra irányuló markáns törekvések, hogy a nagy európai pártcsaládok indítsanak saját jelölteket az Európai Bizottság elnöki posztjának elnyerésére. Ezt a tisztséget immár a második ciklusban tölti be a néppárti Barroso.
Bár az Európai Néppárt a legnagyobb létszámú frakciót adja az EP-ben, a második legnagyobb pártcsaládnak számító szocialisták, valamint az őket követő liberálisok és a zöldpártiak együttesen nagyobb erőt képviselnek a jelenlegi összetételű Európai Parlamentben.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.