Reding: hiányos a romaintegráció tényleges megvalósítása

Az eszmecserén, amelyet az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének székházában számos, romaügyekkel foglalkozó nem kormányzati szervezet részvételével rendeztek meg, Andor László, a foglalkoztatási, szociálpolitikai és társadalmi befogadási ügyek EU-biztosa arról számolt be, hogy az egyes tagállamokban nagyon egyenetlen az uniós támogatási pénzek felhasználása.

A kerekasztalvitát azzal a céllal tartották, hogy a civil szervezetek - köztük például a Nyílt Társadalom Alapítvány, az Európai Roma Információs Iroda, az Európai Roma Jogok Központja - képviselői elmondják, tapasztalataik szerint hogyan halad a romaintegrációs stratégia megvalósítása.

A témában a 2011-es magyar EU-elnökség alatt uniós keretstratégia született, és ennek alapján minden egyes tagállamnak rendszeresen számot kell adnia saját nemzeti stratégiájának megvalósításáról. Az eddigi eredményeket az Európai Bizottság ez év vége előtt összegezni kívánja, és egyben ajánlásokat kíván tenni a tagállamokat képviselő Tanácsnak a további cselekvésre. A brüsszeli bizottság azt is javasolja, hogy a 2014-2020-as időszakra szóló uniós költségvetési periódusban az eddiginél célzottabb módon szánjanak forrásokat a romaintegrációra.

A kerekasztal-találkozón Reding elmondta, hogy a bizottsági jelentés öt fő területre összpontosít majd: arra, hogy milyen szerepet tudnak játszani a romaintegrációban a helyi hatóságok, illetve a civil társadalom szervezetei, hogy mennyire hatékony a pénzek felhasználása, hogy az egyes nemzeti integrációs programok mely pontjai bizonyultak reálisnak és melyek nem, illetve hogy a diszkrimináció elleni küzdelem mennyire hoz tényleges eredményeket.

„Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a roma gyerekek járnak-e iskolába\" - mondta Reding.

Andor a forrásfelhasználásokról szólva Romániát emelte ki, mint olyan tagállamot, ahol különösen sok gondot tapasztaltak, nem csupán a felhasználás lassúságát, hanem a projektek minőségét illetően is. A magyar EU-biztos ugyanakkor elmondta: nemrégiben Romániában járt, és az ottani vezetés határozott ígéreteket tett a helyzet javítására.

Megjegyezte azt is: az Európai Bizottság teljes mellszélességgel támogatja ugyan a személyek szabad mozgását, de helytelenül járnak el azok az önkormányzatok, amelyek e szabadságjog gyakorlására való ösztönzéssel vélik megoldani a romaproblémákat.

„A mozgásszabadság-megközelítés helyett beruházási megközelítésre van szükség\" - mondta.

A társadalmi szervezetek részéről több hozzászóló hiányolta, hogy egyes tagországokban nem áll rendelkezésre olyan eszközrendszer, amellyel objektív módon lehetne mérni a romaintegrációs programok hatékonyságát. Egyikük Romániát, Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát említette ebben a vonatkozásban. A javaslatok közt hangsúlyt kapott, hogy a brüsszeli bizottságnak nagy figyelmet kell szentelnie a romaintegráció egészségügyi kérdéseire, azon belül a gyermekek és az idősek egészségügyi ellátására, de emellett például az orvosképzésre, illetve a nők egészségüggyel kapcsolatos jogainak tiszteletben tartására is.

A találkozón az Amnesty International képviselője úgy vélekedett, hogy a továbbra is széles körben tapasztalható diszkrimináció miatt indokolt lenne, ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indítana egyes uniós tagállamok ellen. Viviane Reding erre úgy reagált, hogy ilyesmire csak akkor nyílhat mód, ha bizonyítható, hogy valahol szisztematikusan folytatnak diszkriminatív gyakorlatot, ahol tehát az állam saját igazságszolgáltatási rendszere nem képes kezelni a kérdést.