Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország kész megvizsgálni az ukrajnai helyzet békés rendezésének módozatait, annak ellenére, hogy a Nyugat hajlamos kizárólag a saját érdekeit szem előtt tartva cselekedni minden nemzetközi konfliktusban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az afrikai országok vezetőivel folytatott találkozóján a TASZSZ szerint.
2023. július 29., 09:402023. július 29., 09:40
„Elfelejtették, hogy tovább rontották a szudáni helyzetet? Elfelejtették, mit tettek Szíriában? Az ENSZ Alapokmánya kevésbé érdekli őket, csak akkor jut eszükbe a nemzetközi jog, amikor úgy gondolják, hogy ezeket az eszközöket valaki ” jelen esetben Oroszország ” ellen fel lehet használni. Nem fognak elérni semmit, ez túl primitív.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi nem akarjuk és nem törekszünk bármilyen konfliktus békés megoldására”– mondta pénteken Putyin.
Az orosz elnök az afrikai vezetőkhöz fordulva azt mondta: „Az önök megközelítése, az önök elképzelései – mindezek egybecsengenek az ukrajnai rendezésről szóló, februárban bemutatott kínai béketerv pontjaival”.
Megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok „olyan különleges jogalapot teremtettek, amely tiltja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat”.
„Mi a magunk részéről soha nem utasítottuk el a tárgyalásokat, mindig azt mondtuk, hogy készek vagyunk a további párbeszédre” – hangsúlyozta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy „a [béke]szerződéstervezetről valójában már korábban is tárgyaltak"”.
„De miután erőinket kivontuk Kijev külvárosából – és erre azért kértek bennünket, hogy megteremtsük a feltételeket a végleges megállapodás aláírásához –, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást megtagadtak” – mondta.
„Ezért úgy gondolom, hogy a labda teljesen az ő térfelükön van. Nem fogom elmondani a részleteket, hogy miről tárgyaltunk most, nem lenne helyénvaló. De ezt nem mindenki tudja, és mi nagyon jól tudjuk, hogy Kijev a Szovjetunió felbomlása során nyerte el függetlenségét.
nem nagyon értjük, hogy a Nyugat miért kezdte el Ukrajnát a NATO-ba vonzani” – zárta beszédét Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva szerint ez alapvető veszélyt jelent Oroszország érdekeire.
Eközben
– közölték az ukrán hatóságok.
„Jelenleg kilenc sebesültről van információnk, köztük két gyermekről” – mondta Szergej Kruk, az ukrán mentőszolgálat munkatársa.
Olekszandr Bakumov ukrán parlamenti képviselő a Telegramon jelentette be, hogy a háború előtt egymillió lakosú város orosz rakétatámadás célpontja volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozzátette, hogy az orosz támadás célpontja volt az ukrán biztonsági szolgálat egyik dnyiprói épülete is.
„Az orosz rakéták ismét terrort hoztak” – fogalmazott, hozzátéve:
A közösségi médiában és az ukrán médiában közzétett videofelvételeken látható, hogy a lakóépület legfelső emeletei részben megsemmisültek és füstölnek, az udvaron pedig romok hevernek.
Szergej Lisszak, a dnyipropetrovszki terület kormányzója szintén 100 négyzetméteres tűzről tett említést „egy közigazgatási épületben”.
A támadás alig néhány órával azután történt, hogy Moszkva bejelentette: ártalmatlanított két ukrán rakétát Délnyugat-Oroszország felett. Az egyikről lehulló roncsok legalább 15 embert sebesítettek meg könnyebben az ukrán határ közelében fekvő Taganrog városban az orosz hatóságok szerint.
Az Európai Unió több orosz személyt és szervezetet vett fel szankciós listájára információmanipuláció miatt
Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács pénteken korlátozó intézkedések bevezetéséről döntött hét orosz személlyel és öt szervezettel szemben, akiket felelősség terhel az RRN (Recent Reliable News) elnevezésű, az információk eltorzítását és háborús propaganda terjesztését szolgáló digitális információmanipulációs kampány folytatásáért.
A kampány kormányszervek, illetve az orosz államhoz kapcsolódó szervek részvételével folyó kampány nemzeti médiaorgánumok és kormányzati honlapok identitásával visszaélő, hamis honlapokra, valamint hamis közösségimédia-fiókokra épül. A koordinált és célzott információmanipulációt Oroszország az Európai Unió és a tagállamok ellen irányuló, szélesebb körű hibrid hadjárat részeként használja – olvasható a brüsszeli sajtóközleményben.
Az EU szankciós jegyzékbe vette továbbá az ANO Dialog nevű, a moszkvai információs és technológiai hivatal által létrehozott, Kreml által irányított orosz nonprofit szervezetet, az Orosz Diaszpóra Intézetét, valamint két olyan orosz informatikai vállalatot, amely részt vesz az RRN digitális dezinformációs kampányában.
A Tanács ugyancsak korlátozóintézkedéseket vezetett be az orosz katonai hírszerző szolgálattal szoros kapcsolatban álló online hírügynökség, az Inforos és annak három alapítójával szemben. A brüsszeli testület szerint az Inforos több mint 270 olyan online hírorgánum létrehozásáért felelős, amely propagandát terjeszt az Ukrajna elleni orosz agressziós háború támogatása érdekében.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozóintézkedések jelenleg összesen mintegy 1800 személyre és szervezetre vonatkoznak. A jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeit befagyasztják, uniós polgárok és vállalkozások pedig nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket. A jegyzékbe vett természetes személyekre ezenkívül utazási tilalom is vonatkozik, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére, illetve nem haladhatnak át azon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!