Putyin: nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között

„Éljenek nyugodtan” – mondta az államfő. Megjegyezte, hogy voltak „túlkapások” a térségben, utalva arra, hogy orosz területre gránátok csapódtak be, de azt mondta, hogy azokat „inkább a véletlenek és a sajnálatos események közé lehet sorolni”, mint pusztító szándékúnak tartani.

Korábban a moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök nem zárta ki, hogy „a bizonytalan ukrajnai helyzet katonai fenyegetést jelentsen Oroszországra nézve”.

Egy, a szakadár délkelet-ukrajnai területek hovatartozására vonatkozó kérdésre válaszolva Putyin közölte: az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaságok” sorsa Kijev politikai bölcsességétől függ.

Az elnök szerint már nincs közvetlen kapcsolat a nyugati büntetőintézkedések és az ukrán válság között, ez a kérdés „politikai síkra” tevődött át. Putyin azt mondta, hogy most az ukrán válság békés megoldását célzó minszki megállapodásokat kell végrehajtani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy végrehajtsuk azokat, a kijevi vezetés nem siet vele, az ellenünk kirótt szankciók pedig megmaradnak” – állapította meg.  

Putyin bírálta a kijevi vezetést, amely szerinte „sok hibát vét”, de kerülte, hogy súlyos szavakkal illesse Petro Porosenko ukrán államfőt, amint azt egy kérdező tette. Azt is kijelentette, hogy Oroszországnak nem érdemes a nyugati büntetőintézkedések feloldására számítania, és arra kell törekedni, hogy az országot új fejlettségi szintre emeljék.

Mindeközben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozáson arról beszélt: az Egyesült Államok és szövetségesei túlmentek minden elképzelhető határon azzal, ahogy Ukrajnát a befolyásuk alá akarják vonni .

A miniszter a „leghatalmasabb tragédiának” nevezte az ukrajnai „színes forradalmat”. Azt mondta, hogy a tavaly februári kijevi „alkotmányellenes hatalomváltásnak” polgárháború lett a következménye Ukrajnában.

Az orosz védelmi tárca által szervezett konferenciának küldött üzenetében Vlagyimir Putyin orosz államfő úgy vélte, hogy a második világháborút követően kialakult nemzetközi biztonsági rendszert aláássák az „egyoldalú és életképtelen receptek”, a „színes forradalmak” megvalósítása pedig „csak kiterjeszti az erőszak és káosz térségét” a világban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt: Washingtonban és a NATO-ban a hidegháború győzteseinek szűklátókörűsége uralkodott el.

Közben egy újabb, immár a 24. orosz humanitárius konvoj lépte át csütörtök reggel az orosz–ukrán határt: a teherautók élelmiszert, építőanyagokat, közszükségleti cikkeket és kötelező iskolai és egyetemi irodalmat szállítanak a válság sújtotta kelet-ukrajnai szakadár területekre. 

Megölt újságírók és képviselő

Megöltek csütörtökön egy újságírót Kijevben, és ezzel három nap leforgása előtt már a második sajtómunkás vált gyilkosság áldozatává az ukrán fővárosban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, egy újságíró tájékoztatta arról, hogy csütörtökön a Dehtyarivszka utcában megölték Olesz Buzint. Gyilkosai négy golyót lőttek ki rá. 

Az ukrán média előzőleg arról számolt be, hogy három nappal korábban, április 13-ára virradóra megöltek egy újságírót, Szerhij Szuhobokot, aki az Obkom ukrán hírportál alapítója volt. Szerda este ismeretlenek megölték Oleh Kalasnyikov volt ukrán parlamenti képviselőt kijevi otthona előtt.

Maior: Moszkva akcióban a Nyugat ellen

Oroszország egyre intenzívebben alkalmazza az információs háborút, vagyis a kibertámadásokat és a propagandaakciókat a nyugati országok, így Románia ellen is – írta George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója egy cikkben, amely a Financial Times című brit gazdasági lap honlapjának blogrovatában jelent meg. Maior szerint ennek nyomán az Európai Uniónak és a NATO-nak új biztonsági stratégiát kellene kidolgoznia.

A volt hírszerzési főnök szerint Moszkva informatikai támadásainak főbb célpontjai Németország, Észtország, Románia, Ukrajna és Grúzia. Maior idézte az amerikai hírszerzés vezetője, James Clapper egy korábbi kijelentését, miszerint „az orosz fenyegetés súlyosabb, mint korábban gondolták.”

Az orosz számítógépes kalózok azon képessége, hogy behatoljanak az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház informatikai rendszerébe, intő jel kell hogy legyen – mutat rá Maior, hozzátéve: az Egyesült Államoknak és a NATO-nak az ezen fenyegetések leküzdésére szolgáló hatékony rendszerek kiépítése révén kell reagálniuk.

Maior szerint Oroszország olyan „modern és intelligens” háborút folytat, amely minden, Vlagyimir Putyin orosz elnök terjeszkedési ambícióival szemben álló országot érint.

Maior elárulta: 2013-ban Oroszország kibertámadást intézett Románia és több más NATO-tagállam ellen annak érdekében, hogy titkos információkat szerezzen meg, a SRI-nek azonban sikerült elhárítania a támadást. Más esetekben a támadások propagandacélokat szolgálnak.

Maior szerint a kibertámadások csupán egy részét képezik az orosz stratégiának, amelynek része egyes nyugati pártok finanszírozása, oroszbarát blogok és honlapok finanszírozása, a közösségi oldalak manipulálása, illetve befolyásos személyek pénzelése.