Képünk illusztráció
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
2024. október 25., 19:582024. október 25., 19:58
„Készek vagyunk kompromisszumokat keresni, készek vagyunk észszerű kompromisszumokat kötni. De nem akarok most részletekbe bocsátkozni, mert nincsenek érdemi tárgyalások, a szemben álló fél elutasítja ezeket” – mondta az államfő.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a végkimenetnek mindenképp Oroszország javát kell szolgálnia, és a harctéri realitásokból kell kiindulnia.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
„És kétségtelen, hogy itt nem készülünk engedményeket tenni, nem lesznek cserealkuk” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett rá, hogy Törökország többször vállalta a közvetítő szerepét a felek között. Elmondta, hogy a török elnök tanácsadója, Ibrahim Kalin, a török Nemzeti Hírszerző Szervezet igazgatója közvetlenül New Yorkból hívta fel Jurij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadót, és javaslatot tett az ukrán fél nevében.
„Mi ebbe beleegyeztünk, de másnap az ukrán rezsim vezetője nyilvánosan kijelentette, hogy nem fog tárgyalni” – mondta az orosz elnök.
„Ez irracionális viselkedés, amelyet nehéz kiszámítani. Így pedig nem lehet terveket készíteni. Ezért most arról beszélni, hogy megállapodunk-e valamiben és hogy miben tudnánk megállapodni, egyszerűen korai még” – nyilatkozott Putyin, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogja a török fél által hozzá eljuttatott iratokat, de ehhez időre van szükség.
„Most Erdogan úr (...) ismét felújította arra vonatkozó javaslatait, hogy folytassuk a kapcsolattartást a fekete-tengeri hajózással és néhány más kérdéssel kapcsolatban” – mondta.
„Mi ezt sohasem utasítottuk el. Egyszerűen mindig abból indultunk ki, hogy az orosz érdekeket minden megállapodásban tiszteletben kell tartani” – mondta.
„Amikor megegyeztünk – még egyszer megismétlem -, hogy folytatjuk a kapcsolattartást ebben a témában, egy nappal később az ukrán partnerek hirtelen kijelentették, hogy nem állnak készen. Ez egyszer és kétszer is megtörtént. Nos, végül is tisztáznunk kell, hogy készen állnak-e vagy sem, vagy hogy mire állnak készen” – mondta Putyin.
Putyin és Erdogan szerda este találkozott Kazanyban. Megbeszélésükön a hivatalos tájékoztatás szerint véleménycserét folytattak az ukrán válságról és a közel-keleti térségben fokozódó feszültségről. Szó esett az orosz-ukrán fogolycserék kérdéséról is.
Az orosz elnök csütörtök éjjel Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmából, a tömörülés soros elnökeként fogadta António Gutteres ENSZ-főtitkárt. A világszervezet vezető tisztségviselőjének hivatala szerint a megbeszélésen a Fekete-tengeren való szabad hajózásról volt szó.
„A főtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a hajózás szabadságának biztosítása a Fekete-tengeren kiemelkedő fontosságú Ukrajna, az Oroszországi Föderáció, valamint a globális élelmiszer- és energiabiztonság szempontjából” – áll a közleményben.
A dokumentum értelmében Guterres „teljes mértékben támogatja az ez irányú tárgyalások folytatását, és mély elismerését fejezi ki a Törökország által végzett munkáért”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azt mondta a sajtónak, hogy Oroszország tanulmányozni fogja a gabonaügylet esetleges folytatásáról szóló, Törökország által átadott nem hivatalos tervezetet.
„A korábbi tapasztalatok nem voltak nagyon sikeresek, és azt, amit meg kellett volna tenni, nem tették meg” – hangoztatta az elnöki sajtótitkár.
A Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést 2022. július 22-én írták alá Isztambulban. Ez tette lehetővé az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak. Az alku egyben garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és hogy ezek mentesülnek a nemzetközi büntetőintézkedések alól.
Hozzátette, hogy kísérletek történnek a körülzárásból való kitörésre.
Peszkov hazugságnak nevezte a The Wall Street Journal című amerikai lapnak azt az állítását, miszerint Putyin rendszeresen beszél Elon Musk amerikai milliárdossal. Azt mondta, az orosz elnök mindössze egyszer, 2022-ben kommunikált Muskkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!