
Képünk illusztráció
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
2024. október 25., 19:582024. október 25., 19:58
„Készek vagyunk kompromisszumokat keresni, készek vagyunk észszerű kompromisszumokat kötni. De nem akarok most részletekbe bocsátkozni, mert nincsenek érdemi tárgyalások, a szemben álló fél elutasítja ezeket” – mondta az államfő.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a végkimenetnek mindenképp Oroszország javát kell szolgálnia, és a harctéri realitásokból kell kiindulnia.

Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
„És kétségtelen, hogy itt nem készülünk engedményeket tenni, nem lesznek cserealkuk” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett rá, hogy Törökország többször vállalta a közvetítő szerepét a felek között. Elmondta, hogy a török elnök tanácsadója, Ibrahim Kalin, a török Nemzeti Hírszerző Szervezet igazgatója közvetlenül New Yorkból hívta fel Jurij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadót, és javaslatot tett az ukrán fél nevében.
„Mi ebbe beleegyeztünk, de másnap az ukrán rezsim vezetője nyilvánosan kijelentette, hogy nem fog tárgyalni” – mondta az orosz elnök.
„Ez irracionális viselkedés, amelyet nehéz kiszámítani. Így pedig nem lehet terveket készíteni. Ezért most arról beszélni, hogy megállapodunk-e valamiben és hogy miben tudnánk megállapodni, egyszerűen korai még” – nyilatkozott Putyin, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogja a török fél által hozzá eljuttatott iratokat, de ehhez időre van szükség.
„Most Erdogan úr (...) ismét felújította arra vonatkozó javaslatait, hogy folytassuk a kapcsolattartást a fekete-tengeri hajózással és néhány más kérdéssel kapcsolatban” – mondta.
„Mi ezt sohasem utasítottuk el. Egyszerűen mindig abból indultunk ki, hogy az orosz érdekeket minden megállapodásban tiszteletben kell tartani” – mondta.
„Amikor megegyeztünk – még egyszer megismétlem -, hogy folytatjuk a kapcsolattartást ebben a témában, egy nappal később az ukrán partnerek hirtelen kijelentették, hogy nem állnak készen. Ez egyszer és kétszer is megtörtént. Nos, végül is tisztáznunk kell, hogy készen állnak-e vagy sem, vagy hogy mire állnak készen” – mondta Putyin.
Putyin és Erdogan szerda este találkozott Kazanyban. Megbeszélésükön a hivatalos tájékoztatás szerint véleménycserét folytattak az ukrán válságról és a közel-keleti térségben fokozódó feszültségről. Szó esett az orosz-ukrán fogolycserék kérdéséról is.
Az orosz elnök csütörtök éjjel Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmából, a tömörülés soros elnökeként fogadta António Gutteres ENSZ-főtitkárt. A világszervezet vezető tisztségviselőjének hivatala szerint a megbeszélésen a Fekete-tengeren való szabad hajózásról volt szó.
„A főtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a hajózás szabadságának biztosítása a Fekete-tengeren kiemelkedő fontosságú Ukrajna, az Oroszországi Föderáció, valamint a globális élelmiszer- és energiabiztonság szempontjából” – áll a közleményben.
A dokumentum értelmében Guterres „teljes mértékben támogatja az ez irányú tárgyalások folytatását, és mély elismerését fejezi ki a Törökország által végzett munkáért”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azt mondta a sajtónak, hogy Oroszország tanulmányozni fogja a gabonaügylet esetleges folytatásáról szóló, Törökország által átadott nem hivatalos tervezetet.
„A korábbi tapasztalatok nem voltak nagyon sikeresek, és azt, amit meg kellett volna tenni, nem tették meg” – hangoztatta az elnöki sajtótitkár.
A Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést 2022. július 22-én írták alá Isztambulban. Ez tette lehetővé az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak. Az alku egyben garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és hogy ezek mentesülnek a nemzetközi büntetőintézkedések alól.
Hozzátette, hogy kísérletek történnek a körülzárásból való kitörésre.
Peszkov hazugságnak nevezte a The Wall Street Journal című amerikai lapnak azt az állítását, miszerint Putyin rendszeresen beszél Elon Musk amerikai milliárdossal. Azt mondta, az orosz elnök mindössze egyszer, 2022-ben kommunikált Muskkal.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
szóljon hozzá!