Hirdetés

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

óriási

Pénzbe kerül. Az iráni háború eddig óriási pénzeket emésztett föl, és várhatóan havonta hárommilliárd dollárral emelkedik a költség

Fotó: Facebook/CENTCOM

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Balogh Levente

2026. szeptember 16., 16:442026. szeptember 16., 16:44

A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) Reuters által ismertetett számításai szerint – amelyek az augusztus 1-jéig felhalmozódott kiadásokat összesítették – az óriási összegekbe kerülő háború várhatóan 0,5 százalékkal fogja növelni az inflációt 2027 első három hónapjában.

A növekvő költségek megterhelték az amerikai lőszerkészleteket és felhajtották az energiaárakat, ami aggodalmakat kelt az ország más potenciális konfliktusokra való reagálási képességét illetően, és további nyomást gyakorol a már így is szűkös szövetségi költségvetésre.

Hirdetés

A költségek közel álltak ahhoz a 37,5 milliárd dollárhoz, amelyet Pete Hegseth védelmi miniszter július 21-én egy szenátusi meghallgatáson jelentett be.

A költségvetési hivatal szerint a kiadások nagy része a lőszerállomány gyors kimerüléséből származik, és becslése szerint öt évbe telhet az amerikai készletek pótlása. A Reuters augusztusban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok a háború során „gyakorlatilag az összes” nagy hatótávolságú precíziós rakétáját felhasználta.

A CBO jelentése szerint a védelmi minisztérium nem működött együtt a kongresszusi pénzügyi ellenőrökkel.

  • Az iráni háborúban tizennyolc amerikai katona vesztette életét.
  • A jelentés nem tartalmazta a Hormuzi-szorosban a közelmúltban kereskedelmi hajók ellen végrehajtott csapások, valamint a térségben található amerikai katonai létesítmények elleni támadások költségeit.
  • Nem vette figyelembe továbbá a háború finanszírozásával kapcsolatos hitelfelvételi költségeket sem, amelyek több tízmilliárd dollárral növelhetik a teljes költséget.

Súlyos következményekre figyelmeztetnek

A CBO elemzése szerint a háború kiterjedt következményekkel járhat az Egyesült Államok védelmi helyzetére és a hazai gazdaságra nézve. A kritikus fontosságú lőszerek – köztük a rakétavédelmi eszközök – hiánya veszélyeztetheti a Pentagon reagálóképességét egy újabb jelentős konfliktus esetén, például egy esetleges, Kínát és Tajvant érintő ellenségeskedés során – állapította meg a CBO.

A szenátus júliusi meghallgatásán Hegseth közel 90 milliárd dolláros sürgősségi finanszírozást kért a lőszerkészletek pótlására. „Ezek nélkül a források nélkül kritikus hiányokkal kell szembenéznünk” – mondta Hegseth. A Pentagon főfelügyelője a héten arról számolt be, hogy

Irán több száz épületet rongált meg vagy semmisített meg a közel-keleti amerikai támaszpontokon, valamint repülőgépeket, köztük vadászgépeket, utántöltő repülőgépeket és drónokat is.

A jelentés szerint a háború költségei június 19-ig 33,4 milliárd dollárt tettek ki, és hozzátette, hogy ez az összeg magában foglalja az iráni támadások által az amerikai diplomáciai létesítményekben okozott, mintegy 184 millió dollár értékű károkat is.

korábban írtuk

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Mekkora kárt okozott Romániának az iráni háború?

Jelenleg nincs olyan hiteles, hivatalosan elfogadott számítás, amely azt mondaná, hogy az iráni háború eddig pontosan X milliárd lej kárt okozott Romániának. A rendelkezésre álló adatokból azonban egy nagyságrend becsülhető.

A CFA România már március elején arra számított, hogy

az iráni háború miatt az olaj ára 15–20 százalékkal, a romániai üzemanyagárak pedig 10–15 százalékkal emelkedhetnek.

A hatások között itt van az infláció is: a háború elsősorban az energiaárakon keresztül gyakorol nyomást a román gazdaságra. Az IMF általános értékelése szerint a közel-keleti konfliktus magasabb energiaárakat és lassabb gazdasági növekedést okoz.

Az olajimportban is megmutatkozik a háború:

Románia ugyan az EU egyik kevésbé energiafüggő országa, de az olaj világpiaci ára Romániában is megjelenik a benzin, a dízel, a szállítás, az ipari termelés és végső soron az élelmiszerek árában.

2026-ban az olajár átlagosan jóval magasabb lett: a Brent 2026-os átlaga augusztus végéig mintegy 90 dollár/hordó, szemben a 2025-ös kb. 70 dollárral.

korábban írtuk

Újra drágult az üzemanyag, hajszálnyira a 10 lejes benzin
Újra drágult az üzemanyag, hajszálnyira a 10 lejes benzin

Ha reggel még nem is, délre már nőttek az üzemanyagárak a piacvezető Petromnál, ahogy az OMV-nél is.

Szeptember közepén az újabb közel-keleti ellátási zavarok miatt a Brent ismét 105–110 dollár környékére került. Vagyis, bár nem számszerűsíthető pontosan, a többlet olaj- és üzemanyagköltség több száz millió, a háztartások és vállalatok többlet energia/szállítási költsége közel egymilliárd, az infláció és kisebb gazdasági teljesítmény potenciálisan több milliárd eurós többletköltséget jelent.

Nem hivatalos becslés szerint a kár 2,5–4 milliárd dollárra, vagyis 12,5–15 milliárd lejre tehető.

Meglepetés: csökkent az olajár
Az olajárak szerdán csökkentek az amerikai nyersolajkészletek váratlan növekedése miatt, miközben a befektetők felmérték a kínálati kockázatokat, miután Szaúd-Arábia felfüggesztette az olajszállítást a janbui kikötőben a Vörös-tenger felé vezető kelet-nyugati olajvezetéke ellen elkövetett támadás nyomán.
A Brent nyersolaj határidős ára 93 centtel, azaz 0,86%-kal 107,82 dollárra esett hordónként 00:28 GMT-kor, míg az amerikai West Texas Intermediate határidős ára 97 centtel, azaz 0,92%-kal 104,86 dollárra csökkent hordónként. Mindkét referenciaárfolyam kedden több mint 3 dollárral magasabban, május 19. óta a legmagasabb szinten zárt, mivel a janbui rakodás felfüggesztése ellátási aggodalmakat keltett, és Szaúd-Arábia csökkentette az Európába irányuló olajszállításokat.
Az amerikai nyersolaj-, benzin- és desztillátumkészletek egyaránt emelkedtek a múlt héten – közölték kedden piaci források az Amerikai Kőolajipari Intézet (API) adataira hivatkozva.

Lavrov: Washington sosem ajánlotta fel Moszkvának az ukrajnai helyzet rendezését az irániért cserébe
Az Egyesült Államok sohasem ajánlott Oroszországnak „csereüzletet”; az ukrajnai helyzet rendezését az iráni helyzet rendezéséért - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai helyzet rendezése ügyében kedden Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.
„Ahogy nálunk mondják, itt nincs helye alkunak. Ilyen pletykák kezdtek el keringeni. Amerikai tárgyalópartnereink soha nem javasoltak ilyen jellegű cserét. És szerintem azért nem tették, mert tökéletesen tisztában vannak vele, hogy az efféle politika nem tartozik a módszereink közé” – hangoztatta.
Mint mondta, Moszkva kész az ukrajnai rendezési tárgyalásokra, ha a másik fél is kész erre, akár kétoldalú, akár háromoldalú formában, és Oroszország soha nem próbálta ezt a folyamatot elhúzni vagy bonyolítani. Leszögezte, hogy az orosz fél a tárgyalások idejére nem fogja leállítani a „különleges hadműveletet”.
Nyilvánvaló ténynek nevezte, hogy már egy éve nem lenne háború Ukrajnában, ha Európa nem húzta volna vissza az Egyesült Államokat az anchorage-i orosz–amerikai megállapodásoktól.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen az emberveszteség, elsősorban a civil lakosság körében, de természetesen a katonáinkat is különösen óvjuk” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország kész kompromisszumkeresésre Ukrajna ügyében, de soha nem változtatott álláspontján azzal kapcsolatban, hogy megakadályozza a NATO megjelenését a határain, és hogy garantálja „azoknak az oroszoknak és orosz nyelvű embereknek a törvényes jogait, akik évszázadok óta ezeken a földeken élnek.”
Úgy vélekedett, hogy a nyugati „provokátorok” meghallották Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetését, miszerint amennyiben Európa megtámadná Oroszországot, akkor a háború teljesen más jellegű és nagyon rövid lenne.
Üdvözölte mindemellett az Egyesült Államok érdekeltségét az ukrajnai helyzet rendezésének elősegítésében.
„A legfontosabb, hogy az Egyesült Államok megérti a konfliktus alapvető okait, ellentétben az összes többi nyugati országgal” – fogalmazott.
Kifogásolta, hogy az Európai Unió Washingtonnal szemben továbbra is ragaszkodik az Ukrajnával kapcsolatos „teljesen ostoba állásponthoz”, hogy Kijevnek minden megengedett. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint azok a nyugati országok, amelyek fegyverrel és pénzzel segítik Kijevet, „közvetlen bűnrészessé válnak a terrortámadásokban és a háborús bűnökben”.
Lavrov szerint mondhatja azt az Egyesült Államok, hogy Ukrajnában a területi kérdést kell megoldani, de Oroszország számára azoknak az emberek sorsa a legfontosabbak „akik évszázadok óta éltek a Krímben, a Donyec-medencében és Novorosszijában, akiknek az ősei alapították Odesszát, Nyikolajevet, valamint a Fekete- és az Azovi-tenger kikötőit, és akiket a puccsal hatalomra került kijevi rezsim terroristáknak nevezett”.
Azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy „bűncselekménynek minősülő kísérletet” tesz arra, hogy kivonja az orosz kintlévőségeket Belgium joghatósága alól és körkörös felelősséget hozzon létre. Kijelentette, hogy Moszkva vissza fogja szerezni arany- és devizatartalékait.
Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Nyugat „megsérti a hajózás szabadságát”. Elmondta, hogy az év eleje óta az európai államok 12 hajót tartóztattak fel. Megígérte, hogy Oroszország ennek dacára teljesíteni fogja szállítási kötelezettségeit.
A nyugat „új, áljogi kalandorakciójának” nevezte az Ukrajna elleni agressziós bűncselekményekkel foglalkozó különleges törvényszék felállítását az Európa Tanács keretében. Abszurdnak és nonszensznek minősítette, hogy a testület nevében, amelynek egyik társalapítója a konfliktus egyik részese, már előre meghatározták a bűnöst. Arra figyelmeztetett, hogy az ehhez az „álszervezethez” való csatlakozást Oroszország barátságtalan és ellenséges lépésként fogja értékelni. Emlékeztetett rá, hogy az agresszió fennállását kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa állapíthatja meg.
Közölte, hogy Moszkva várakozása szerint az ENSZ Nemzetközi Bírósága hamarosan meghozza ítéletét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elkövetett-e népirtást a Donyec-medencében.
A Nemzetközi Büntetőbíróságról (ICC) szólva Lavrov azt hangoztatta, hogy a testület Oroszországgal szembeni nyíltan brit, holland, kanadai és japán finanszírozású vizsgálódását „bármely nemzeti jogrendszerben a bíróság nyílt megvesztegetésének, a büntetőeljárást pedig megrendelésre indítottnak tekintenék”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi moszkvai sajtótájékoztatóján „összességében jó ötletnek” nevezte Donald Trump amerikai elnöknek az orosz–ukrán energetikai fegyverszünetre vonatkozó kezdeményezését. Elmondta ugyanakkor, hogy Ukrajna az éjszaka megkísérlet csapást mérni egy orosz energetikai létesítményre.
Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai fegyverszünet és a kőolajfinomítók biztonságos működésének biztosítása nem oldja meg a világpiacok fő problémáját, a logisztikai problémát, az orosz üzemanyag exportját. Rámutatott, hogy ehhez fel kellene oldani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, és biztosítani kell a biztonságos tengeri kereskedelmet, amire Kijev nem hajlandó.
Peszkov szerint az európai orosz gázexport esetleges újraindításáról csak abban az esetben lehet tárgyalni, ha ez előnyös Oroszország számára, mert nagy mennyiségeket már alternatív irányokba irányítottak át. Mint fogalmazott, az orosz gáznak európai piacra való visszatérésének lehetősége „kereskedelmi kérdés”.
Az amerikai fegyvereknek a világűrben való megjelenésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Moszkva szerint nem telepíthetők fegyverek az űrbe, és Oroszország széles körű nemzetközi konszenzusra számít a világűr teljes demilitarizálása ügyében.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a CBS News-nak adott, kedden közzétett interjúban arról beszélt: Oroszország szándékosan támadta drónokkal Moldovát, amikor az országon keresztül utazott.
„Tehát Moldovában ott volt az elnöki repülőgépem, és ezért támadták meg Moldovát” – mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy lehetséges, Oroszország nem akarta őt „személyesen” megtámadni, és amikor erről kérdezték, egyetértett azzal, hogy Oroszország talán csak meg akarta ijeszteni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 12., csütörtök

Orbán Viktor azt mondja, rajta nem fog a golyó

Hazugságoknak nevezte az előző kormánnyal szembeni korrupciós vádakat Orbán Viktor az Ultrahang Plusznak adott interjújában csütörtök este. A volt kormányfő beszélt arról is, hogy százszázalékosan biztos öccse ártatlanságában.

Orbán Viktor azt mondja, rajta nem fog a golyó
Orbán Viktor azt mondja, rajta nem fog a golyó
2026. november 12., csütörtök

Orbán Viktor azt mondja, rajta nem fog a golyó

Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Elhozza az ukrajnai háború végét a most lezajlott háromoldalú tárgyalás?

A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.

Elhozza az ukrajnai háború végét a most lezajlott háromoldalú tárgyalás?
2026. november 12., csütörtök

Simion szerint nem is sértő, hogy az AfD elnöke szerint a románok kifosztják a német szociális rendszert

Védelmébe vette George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentését, miszerint a románok kifosztják a német szociális rendszert.

Simion szerint nem is sértő, hogy az AfD elnöke szerint a románok kifosztják a német szociális rendszert
2026. november 11., szerda

Elengedték a román sofőrt, akiről a bulgáriai tömegbaleset előidézését feltételezték

Kedden 11 halálos áldozatot és több mint 70 sérültet követelő tömegbaleset történt. A hatóságok szerint a férfi vallomása kulcsfontosságú az ügyben, ugyanakkor a nyomozás jelenlegi állása szerint nem indokolt további fogva tartása.

Elengedték a román sofőrt, akiről a bulgáriai tömegbaleset előidézését feltételezték
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Előzetes letartóztatásba került Orbán Viktor öccse és élettársa

Orbán Áront és társait üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják.

Előzetes letartóztatásba került Orbán Viktor öccse és élettársa
2026. november 11., szerda

„Bukarestbe utalják az adófizetők pénzét” – újabb német politikus ment neki a román bevándorlóknak

Újabb német politikus verte ki a biztosítékot Romániában azzal, hogy bírálta a Romániából érkezett bevándorlóknak nyújtott állami segélyeket.

„Bukarestbe utalják az adófizetők pénzét” – újabb német politikus ment neki a román bevándorlóknak
2026. november 10., kedd

Óva intik a román állampolgárokat az utazástól a Charles ciklon miatt

A Charles ciklon miatt heves esőzésekre és viharos szélre számítanak Portugália több térségében, ezért november 11-re a legmagasabb, vörös szintű meteorológiai riasztást adták ki. A román külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki.

Óva intik a román állampolgárokat az utazástól a Charles ciklon miatt
Hirdetés
2026. november 10., kedd

Pontosan mi is lesz a fekete-tengeri biztonsági központ, amire 50 millió eurót ad az EU?

Az orosz és egyéb fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében az Európai Unió 50 millió euróval támogatja egy fekete-tengeri, román–bolgár biztonsági központ létrehozását.

Pontosan mi is lesz a fekete-tengeri biztonsági központ, amire 50 millió eurót ad az EU?
2026. november 10., kedd

Új európai biztonsági rendszert hoznak a tűzszüneti tárgyalások? Moszkva ezt szeretné, az európaiak nem annyira

Komoly téttel bíró kétnapos tárgyalások kezdődnek kedden Abu-Dzabiban, amelyeken az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői az európai országok partvonal melletti asszisztálása mellett az ukrajnai béke lehetőségéről tárgyalnak.

Új európai biztonsági rendszert hoznak a tűzszüneti tárgyalások? Moszkva ezt szeretné, az európaiak nem annyira
2026. november 09., hétfő

Vajdaság: új politikai helyzetet teremtett a magyar közösségben a nemzeti tanácsi választás

Új politikai helyzetet teremtett a vajdasági magyar közösségben a vasárnapi nemzeti tanácsi választás. Az eredmény hosszabb távon a vajdasági magyar érdekképviselet működését, Budapest és Belgrád kisebbségpolitikai kapcsolatrendszerét is átalakíthatja.

Vajdaság: új politikai helyzetet teremtett a magyar közösségben a nemzeti tanácsi választás
Hirdetés
Hirdetés