A kolozsváriak egyik közkedvelt vendéglátó helye, a Kerék csárda
Fotó: Makkay József
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább: az erdélyi gazdaságfejlesztési program támogatásával 450 férőhelyes rendezvénytermet, szállodai szobákat és éttermet magában foglaló új komplexumot építenének. A Kerék csárda tulajdonosa szerint nincs könnyű helyzetben a romániai vendéglátás, de minőségi szolgáltatásokkal van jövője.
2026. szeptember 10., 08:012026. szeptember 10., 08:01
Iskolakezdés napjára beszéltünk meg találkozót Sipos Józseffel, a kolozsvári Kerék csárda tulajdonosával. Elfeledkeztem róla, hogy négy gyereke közül a kisebbek még iskolába járnak, így délben sikerült találkoznunk. A délutáni, esti órákban és hétvégeken a Kolozsvár bükki zöldövezetében található vendéglátóhely azonban iskolakezdés napján is szinte telt házzal üzemelt, annyi diák tért ide be egy kávéra, üdítőre vagy falni valóra a reggeli iskolai ünnepségek után.
A Sipos család bükki étterméről a legtöbb kolozsvári és Kolozsvár környéki magyar már hallott, még azok közül is sokan, akik soha nem tértek be a város nyugati szélén található vendéglátóhelyre. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogyan indult ez az ismert vállalkozás, ahol a szokásos éttermi vendéglátás mellett számos farsangi és szüreti bált, valamint szilveszteri mulatságot szerveznek a zömében magyar vendégsereg számára.
Sipos József eredetileg nem vendéglátósnak készült. Állatorvosi egyetemet végzett, majd tíz éven át a szakmájában dolgozott, a vendéglátás iránti érdeklődése azonban már jóval korábban kialakult.
Ott testközelből ismerhette meg egy étterem működését: mosogatóként kezdett, majd fokozatosan megtanulta a vendéglátás szinte minden munkafolyamatát. Az utolsó két nyáron már jóval többet bíztak rá, így mire hazatért, volt elképzelése arról, hogyan működik egy jól szervezett vendéglátóhely.
Feleségével közben a Bükk környékén vásároltak házhelyet, ahol otthont építettek maguknak. Innen már csak egy lépés volt a későbbi Kerék csárda: a közelben működött egykor a monostoriak által ismert grillezőhely, amely idővel bezárt, tulajdonosa pedig eladásra kínálta az ingatlant. Siposék korábban tőle vásárolták a házhelyüket is, így 2010-ben megvették a vendéglátóhelyet, majd egy uniós pályázat segítségével kezdtek komolyabb fejlesztésbe.
A beruházáshoz mintegy 200 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kaptak, amelyhez ötvenszázalékos önrészt kellett biztosítaniuk. Ehhez bankhitelre és családi segítségre is szükségük volt. 2013-ra elkészült a ma is működő épület, benne tizenkét szobával és az étteremmel. Innen indult a folyamatos terjeszkedés: bővítették a nyári kertet, teraszokat zártak be és téliesítettek, így a kezdetben inkább szezonálisnak tűnő helyből egész évben működő vendéglátóegység lett.
A csárda mellé épült panziót is a Sípos családnak adták használatba a tulajdonosok
Fotó: Makkay József
Az évek során azonban lassan a helyhiány vált a legnagyobb problémává. Sipos József szerint egyszerűen „kinőtték magukat”. A jelenlegi étterem zárt helyiségeiben nagyjából kétszáz vendéget tudnak egyszerre fogadni, miközben egy-egy népszerű rendezvény iránt ennél jóval nagyobb az érdeklődés. Farsang idején négy-öt bált is rendeznek, az idei őszre pedig három szüreti bált hirdettek meg. A szilveszter különösen nagy gondot jelent: az elmúlt négy évben már más helyszínt kellett bérelniük, mert a Kerék csárda egyszerűen nem tudja befogadni azt a 800–1000 embert, aki az év végi mulatság iránt érdeklődik.
A beruházás terve nem a gazdaságfejlesztési pályázat meghirdetésekor született: már 2020-ban próbáltak uniós támogatást szerezni hozzá, akkor azonban nem jártak sikerrel. A tervezést viszont nem adták fel, így amikor a magyar állam erdélyi gazdaságfejlesztési programja keretében lehetőség nyílt nagyberuházás támogatására, már előkészített elképzeléssel rendelkeztek.
Sipos József 16 évvel ezelőtt indította el a Kerék csárda projektet
Fotó: Makkay József
A marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány által lebonyolított pályázatra első lépésként egy egyszerű e-mailben jelezték, miért szeretnének bővíteni.
Az igazán nehéz munka ezután következett.
Sipos József szerint előnyt jelentett, hogy a terület tulajdonviszonyai rendezettek voltak, és az építési tervek jelentős része is rendelkezésükre állt.
Ennek ellenére körülbelül egy hónapon keresztül töltötték fel és állították össze a kért dokumentumokat, adatokat és igazolásokat.
A vállalkozó úgy fogalmazott: pályázatíró iroda nélkül aligha tudták volna sikeresen összeállítani a dokumentációt. A számok önmagukban is jelzik, miért volt magas a belépési küszöb. A teljes beruházás értéke 9,4 millió euró, ennek felére, 4,7 millió euróra nyertek támogatást. Csakhogy ugyanekkora, 4,7 millió eurós önrészt is fel kellett mutatniuk. Ezt részben saját forrásból, részben bankhitelből biztosítják. Vagyis ekkora pályázati összeghez nem volt elegendő egy jó üzleti ötlet: olyan működő vállalkozásra és pénzügyi háttérre volt szükség, amely képes előteremteni a beruházás másik felét is.
Korábban éppen egy ilyen adminisztratív probléma miatt hiúsult meg egy másik fejlesztési elképzelésük: egy telekkönyvi teher határidőre történő törlésének elmaradása miatt nem tudták benyújtani a pályázatot. A mostani beruházásnál ezért már különösen ügyeltek arra, hogy a tulajdonviszonyok és a szükséges dokumentumok rendben legyenek.
Az étterem konyhája. A felszolgáló személyzettel együtt hetvenen dolgoznak a csárdában
Fotó: Makkay József
Kilépünk a Kerék csárdához közeli másik telekre, ahol munkások dolgoznak: a szennyvízcsatorna elosztórendszerét építik, amelyre majd rákötik az új vendéglátó-komplexum közműhálózatát is. A tervek szerint a jelenlegi Kerék csárdánál lényegesen nagyobb komplexum készül. Az új épületben egy 450 személy befogadására alkalmas rendezvényterem kapna helyet, emellett húsz szállodai szobát, konferenciatermet és külön à la carte éttermet is kialakítanának.
Az új komplexumban viszont elsősorban a nagyobb rendezvényekre, esküvőkre, bálokra, konferenciákra és más eseményekre helyeznék a hangsúlyt. Sipos szerint erre komoly piaci igény mutatkozik, miközben Kolozsváron és környékén több jelenlegi rendezvényterem megszűnésével is számolnak. Az esküvőket és más nagyobb eseményeket ráadásul gyakran egy, sőt két-három évvel korábban lefoglalják.
A kolozsvári önkormányzat nemrég egyhangúlag jóváhagyta a beruházáshoz szükséges területrendezési tervet. Igaz, a tanácsülés döntésére kereken öt évet kellett várni, de a vendéglátós szerint ez Kolozsváron szinte természetes jelenség a nagyberuházások esetében. A beszélgetés időpontjában a végleges építési engedély még nem állt rendelkezésre, Sipos azonban arra számít, hogy két-három hónapon belül lezárulhat az engedélyezés. A kivitelezőt már kiválasztották, és ha minden a tervek szerint halad, még idén szeretnék elkezdeni az alapozást.
A Kerék csárdában nemcsak hagyományos erdélyi ételeket, hanem remek pizzát is készítenek
Fotó: Makkay József
Sipos elmondása szerint előbb nekik kell elkölteniük egy adott összeget – példaként egymillió eurót említett –, és ezt követően igényelhetik a támogatás megfelelő részét. Ez újabb jelentős pénzügyi terhet ró a vállalkozásra, hiszen a kivitelezés megkezdéséhez megfelelő likviditásra is szükség van.
A fejlesztés új munkahelyeket is jelentene. A pályázat alapján legalább 47 új alkalmazott felvételét vállalták, Sipos azonban úgy számol, hogy a gyakorlatban ennél jóval több emberre lesz szükség. A jelenlegi vállalkozás mintegy hetven alkalmazottal működik, az új komplexumban pedig szerinte akár száz ember is dolgozhat majd.
Az új beruházás helyén egyelőre parkoló és lerakat
Fotó: Makkay József
Mindez különösen nagy vállalás egy olyan időszakban, amikor a romániai vendéglátás jelentős nehézségekkel küzd. A Kerék csárdánál is érzik a visszaesést. Sipos József szerint a vakációs utalványok korábban sokat segítettek, a koronavírus-járvány idején pedig egyenesen mentőövet jelentettek számos panzió és vendéglátóhely számára. Az utalványok értékének csökkenése és az általános gazdasági bizonytalanság azonban erősen érezteti hatását. A vállalkozó szerint az idei forgalmuk egy időszakban 30–40 százalékra esett vissza az előző évhez képest.
Az év első négy hónapja különösen nehéz volt. Januártól áprilisig a saját pénzüket kellett visszaforgatniuk a vállalkozásba, hogy megtartsák az alkalmazottakat. Sipos ezt a Covid-időszakhoz hasonlította, azzal a különbséggel, hogy most hetven ember fizetését és a működő étterem valamennyi költségét kellett előteremteniük. Májustól azonban sikerült ledolgozniuk a mínuszt.
Emellett erősítették a reklámot: megjelentek a CFR mezein, rádióban hirdetnek. Sipos szerint a marketingre fordított pénz megtérült.
A vendéglátóipari komplexum egy új kolozsvári lakónegyed szomszédságában épül
Fotó: Makkay József
A hetven alkalmazottból mintegy húszan szakácsok. A tulajdonos szerint a vendéglátás egyik legnagyobb kihívása ma a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása. A Kerék csárdában ugyanakkor viszonylag alacsony a fluktuáció: több szakács mintegy tíz éve dolgozik náluk, és a pincérek között is sok a régi munkatárs. Ebben szerepe van annak is, hogy igyekeznek versenyképes fizetést biztosítani. A fiatalok képzésében a szakiskolákkal kialakult kapcsolat is segít: több olyan diák maradt náluk dolgozni, aki korábban szakgyakorlaton vett részt a csárdában.
Sipos József szerint Kolozsváron továbbra is meg lehet élni a vendéglátásból, de ehhez már nem elegendő egyszerűen kinyitni egy éttermet. Folyamatosan figyelni kell a minőségre, alkalmazkodni kell a vendégek igényeihez, és szükség esetén új piacokat kell keresni. A Kerék csárda üzletpolitikájának része az is, hogy nem a lehető legmagasabb árakkal próbálnak minél nagyobb hasznot elérni. Sipos szerint náluk az étlapon szereplő árak hagyományosan 10–20 százalékkal alacsonyabbak a belvárosi éttermekéhez képest, mert fontosabbnak tartják a nagyobb forgalmat és a visszatérő vendégkört.
A grillételek továbbra is fontosak, faszénen sütnek, az utóbbi időben pedig smokereket is beszereztek, amelyekben alacsony hőmérsékleten, hét-nyolc órán át készülnek a húsok. A kínálatban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak az erdélyi magyar ízek, a brassói és cigánypecsenyétől a csirkepaprikásig és a töltött káposztáig. A farsangi és szüreti bálok, illetve a szilveszteri rendezvények közönsége Sipos becslése szerint mintegy 95 százalékban magyar.
Az új Kerék csárda látványterve: 2028 végére adnák használatba az építményt
Fotó: Kerék Csárda
A kisebbek is kiveszik részüket abból, amiből tudják. Siposék abban bíznak, hogy lesz, aki továbbvigye azt, amit több mint másfél évtized alatt felépítettek.
A bővítésnek ráadásul van egy ennél közelebbi állomása is. A Kerék csárda mellett épült egy másik, 15 szobás panzió százfős rendezvényteremmel, amelyet tulajdonosa nem tudott befejezni. Siposék megállapodtak az átvételéről, egyelőre bérleti konstrukcióban, és saját erőből fejeznék be. A tervek szerint január 1-jétől ezt a szálláshelyet is működtetnék. A jelenlegi Kerék csárda szobáinak kihasználtsága Sipos szerint mintegy 80 százalékos, így a szálláshely-bővítésnek is látják a piacát.
A Kerék csárda korábbi épületeit is megőrzik
Fotó: Makkay József
Mindezek után nem meglepő, hogy Sipos József optimistán látja a vendéglátás kolozsvári jövőjét, még akkor is, ha az idei év megmutatta, milyen gyorsan nehéz helyzetbe kerülhet egy jól működő vállalkozás is. Úgy látja, Kolozsvár tovább növekszik, a kincses város lakossága és vonzáskörzete bővül, ezért hosszabb távon van helyük a jól működő vendéglátóhelyeknek. A sikerhez azonban szerinte kitartás, folyamatos alkalmazkodás és mindenekelőtt állandó minőség kell. A Kerék csárdában pedig továbbra is ahhoz az elvhez tartják magukat, amelyet Sipos a beszélgetésünk végén így foglalt össze: „Fontos a vendég, az alkalmazott, és utána a pénz.”
A Szent János kút felé tartó út a beépítésre váró telekkel
Fotó: Makkay József
Az építkezés elkezdését megelőzi a közművesítés bekötése az új telekre
Fotó: Makkay József
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Sok az úgynevezett helikopter-szülő, aki folyamatosan a gyereke körül „kering” – innen az elnevezés –, és túlzottan beavatkozik az életébe: mindent megold helyette.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Továbbra sem tudni, ki küldött halálos fenyegető üzenetet Majka telefonjára a magyarországi rapper sepsiszentgyörgyi koncertje előtt, legalábbis az ügyészség nem hozta nyilvánosságra az elkövető személyazonosságát.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Egy hónappal az 1 lejes napijegy bevezetése után máris kézzelfogható eredmények látszanak az aradi tömegközlekedésében. A friss adatok szerint augusztusban jelentősen nőtt mind a jegyvásárlások, mind az eladott bérletek száma.
Szombaton a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartották az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében.
Elkobozták az autóját annak a 18 éves kolozsvári fiatalnak, akit rövid időn belül háromszor is jogosítvány nélkül vezetésen értek tetten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!