Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
2024. október 25., 09:012024. október 25., 09:01
Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.
Putyin arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonai egységek tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.
Hangsúlyozta, hogy
„Ma ratifikálták a stratégiai partnerségről szóló szerződésünket. Abban van egy negyedik cikkely. Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta az elnök.
Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
Az orosz vezető emellett emlékeztetett arra, hogy
Kifogásolta, hogy a nyugati országok ezt követően Ukrajna felfegyverzésébe fogtak, és azt állította, hogy több NATO-hadsereg katonái közvetlenül részt vesznek a konfliktusban. E részvétel módjai: tengeri drónok indítása a Fekete-tengeren, katonai kiképzés nyújtása, olyan precíziós fegyverek kezelése készségének átadása, mint az ATACMS és a Storm Shadow, amire az ukrán személyzet a megfelelő műszaki háttér nélkül nem volna képes – sorolta.
Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól, és azt mondta, nem emlékszik olyan megbeszélésére Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöttel, amelyen ő Moszkvára mért csapással fenyegetőzött volna, amint ezt a The Wall Street Journal című amerikai napilap írta.
Kifejezte készségét a konfliktus lezárására, hozzátéve, hogy
Azt mondta, szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Törökország Oroszországnak szóló javaslatot kapott Ukrajnától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban – akit Putyin „a kijevi rezsim fejének” nevezett – már másnap egyértelművé tette, hogy elzárkózik a megbeszéléstől, és az ukrán parlamentben ismertette „győzelmi tervét”.
„Úgy látszik nem készek erre (a megegyezésre). A labda az ő térfelükön van” – mondta Putyin, aki azonban az általa említett ukrán ajánlat részleteit nem ismertette.
Megismételte azon álláspontját, miszerint
„Ukrajnában erre nem állnak készen. Az ukrán felső vezetés magatartása ma nagyon irracionális” – szögezte le az elnök.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-országok egyelőre nem dolgoznak olyan független fizetési rendszer kialakításán, amely a SWIFT helyébe léphetne. Mint mondta, ehelyett az orosz jegybank által kifejlesztett pénzügyi adatátviteli rendszert, valamint a csoport más tagállamainak platformjait használják, és haladnak a nemzeti fizetőeszközök használata felé.
Csütörtökön vált ismertté, hogy a BRICS-országok egy független letéti rendszernek, a BRICS Clearnek a létrehozását tervezik, amely a csoport pénzügyi infrastruktúrájának újabb eleme lesz, ahogyan az a BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatban is szerepel. A konkrét megoldások kidolgozását az egyes tagországok illetékes minisztériumai végzik majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!