
Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
2024. október 25., 09:012024. október 25., 09:01
Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.
Putyin arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonai egységek tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.
Hangsúlyozta, hogy
„Ma ratifikálták a stratégiai partnerségről szóló szerződésünket. Abban van egy negyedik cikkely. Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta az elnök.
Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
Az orosz vezető emellett emlékeztetett arra, hogy
Kifogásolta, hogy a nyugati országok ezt követően Ukrajna felfegyverzésébe fogtak, és azt állította, hogy több NATO-hadsereg katonái közvetlenül részt vesznek a konfliktusban. E részvétel módjai: tengeri drónok indítása a Fekete-tengeren, katonai kiképzés nyújtása, olyan precíziós fegyverek kezelése készségének átadása, mint az ATACMS és a Storm Shadow, amire az ukrán személyzet a megfelelő műszaki háttér nélkül nem volna képes – sorolta.
Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól, és azt mondta, nem emlékszik olyan megbeszélésére Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöttel, amelyen ő Moszkvára mért csapással fenyegetőzött volna, amint ezt a The Wall Street Journal című amerikai napilap írta.
Kifejezte készségét a konfliktus lezárására, hozzátéve, hogy
Azt mondta, szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Törökország Oroszországnak szóló javaslatot kapott Ukrajnától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban – akit Putyin „a kijevi rezsim fejének” nevezett – már másnap egyértelművé tette, hogy elzárkózik a megbeszéléstől, és az ukrán parlamentben ismertette „győzelmi tervét”.
„Úgy látszik nem készek erre (a megegyezésre). A labda az ő térfelükön van” – mondta Putyin, aki azonban az általa említett ukrán ajánlat részleteit nem ismertette.
Megismételte azon álláspontját, miszerint
„Ukrajnában erre nem állnak készen. Az ukrán felső vezetés magatartása ma nagyon irracionális” – szögezte le az elnök.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-országok egyelőre nem dolgoznak olyan független fizetési rendszer kialakításán, amely a SWIFT helyébe léphetne. Mint mondta, ehelyett az orosz jegybank által kifejlesztett pénzügyi adatátviteli rendszert, valamint a csoport más tagállamainak platformjait használják, és haladnak a nemzeti fizetőeszközök használata felé.
Csütörtökön vált ismertté, hogy a BRICS-országok egy független letéti rendszernek, a BRICS Clearnek a létrehozását tervezik, amely a csoport pénzügyi infrastruktúrájának újabb eleme lesz, ahogyan az a BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatban is szerepel. A konkrét megoldások kidolgozását az egyes tagországok illetékes minisztériumai végzik majd.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
szóljon hozzá!