Eszkaláció? Egyes vélemények szerint a vonat elleni támadás az ukrajnai háború kiterjesztését jelenti
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Egyes vélemények szerint az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy Oroszország vasárnap a lengyel határ közelében támadott meg egy vonatot.
2026. szeptember 14., 10:032026. szeptember 14., 10:03
Nyugati személyiségek, köztük Boris Johnson volt brit miniszterelnök és David Petraeus, a CIA volt igazgatója, „röviddel” azelőtt ott voltak egy nyugat-ukrajnai pályaudvaron, hogy Oroszország megtámadta volna avonatot a térségben – közölte vasárnap az ukrán vasúti társaság.
„Kis idővel azelőtt, hogy a mozdonyt az ukrán–lengyel határon eltalálták, egy diplomáciai vonat tartózkodott a Jahodin pályaudvaron” – áll a közleményben.
– tette hozzá a vállalat.
Az orosz drón a Kijev és Varsó között közlekedő személyvonat mozdonyát találta el, két kilométerre a NATO-tagállam Lengyelországgal közös határtól.
Egy másik drón egy szintén a lengyel határtól 2 kilométerre fekvő ukrán benzinkutat talált el – közölte vasárnap este az AFP-vel a lengyel belügyminisztérium szóvivője.
„A pilóta nélküli légi jármű Jahodin városában található benzinkutat találta el, 2 km-re a lengyel határtól” – nyilatkozta Karolina Galecka, hozzátéve, hogy a támadás következtében két teherautó kigyulladt.
„Minden szükséges szolgálatot mozgósítottak a lengyel–ukrán határ közelében, a Volhíniai régióban, ahol az oroszok szándékosan felgyújtottak egy mozdonyt és megrongáltak egy benzinkutat egy drónos támadás során” – erősítette megVolodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A lengyel PKP Intercity vasúttársaság közölte, hogy
A vonat több mint hat órás késéssel folytatta útját.
A moszkvai hatóságok által kilőtt drónok egyike a Dorohusk–Jahodin határátkelőhely közelében zuhant le, míg a másik eltalálta a személyvonatot – közölte Marcin Kierwinski lengyel belügyminiszter. „Ezeket az eseményeket a legnagyobb komolysággal kezeljük. A helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérjük” – nyilatkozta.
Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor katonai célpontnak tekinti a vasúti hálózatot.
„Folytatódtak a támadások az ukrán nyugati régiók vasúti infrastruktúrája ellen, amelyet európai országokból származó katonai szállítmányok szállítására használnak” – közölte a moszkvai tárca.
Bármilyen jellegű európai csapatok Ukrajnába vezénylése Oroszország elleni háborút jelentene – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.
„Ez egy újabb súlyos próbatétel Ukrajna és az orosz agresszió esetleges jövőbeli áldozatai számára, és ez azt jelenti, hogy fokoznunk kell erőfeszítéseinket az agresszió áldozatainak támogatására” – nyilatkozta Radoslaw Sikorski egy sajtótájékoztatón.
„A következő hetek és hónapok Oroszország részéről nagyon intenzív tevékenységek időszakát fogják jelenteni” – figyelmeztetett viszont Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Lengyelország „nem zárhatja ki”, hogy ez az eszkaláció a saját területét is érintse – tette hozzá a kormányfő, aki sürgősségi ülést tartott a témában.
Az ukrán vasúttársaság figyelmeztetett, hogy az országban „rendszerszintű támadás” folyik a vasúti hálózat ellen, különösen azután, hogy orosz drónok támadták meg a Varsóba tartó vonatot, amit Zelenszkij elnök „szándékosnak” minősített.
A vasúttársaság jelentős késésekről számolt be, és arra kérte az utasokat, hogy készüljenek fel esetleges evakuálásokra – ez már megszokott eljárás az egyre gyakrabban felmerülő orosz támadási fenyegetések miatt.
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy
A BBC szerint nem zárható ki, hogy az oroszok szándékosan támadták a vasútállomást éppen akkor, amikor a diplomáciai küldöttség is ott tartózkodott.
Ez lehetett figyelmeztetés a Nyugat felé, hogy hagyjanak fel Ukrajna katonai támogatásával, ugyanakkor az sem kizárt, hogy valójában magát a nyugati vezető személyiségeket akarták megtámadni – ez utóbbi súlyos eszkalációs lépésnek minősülne.
Ugyanakkor ha a NATO arra a következtetésre jutna, hogy Oroszország tudatosan eszkalálni akarja az ukrajnai háborút, az elsődleges cél várhatóan nem az lenne, hogy közvetlenül belépjen az ukrajnai háborúba, hanem hogy elrettentse Moszkvát az eszkalációtól, miközben megerősíti Ukrajna védelmét és a NATO keleti szárnyát.
Milyen lépések jöhetnek szóba?
A NATO keleti szárnyának megerősítése
több vadászgép, légvédelmi rendszer, drónelhárító eszköz és szárazföldi erő telepítése;
a romániai, lengyelországi és balti térségben a készültség növelése;
további hadgyakorlatok és gyorsreagálású erők készenlétbe helyezése.
A NATO jelenleg is jelentősen erősíti keleti védelmét, többek között az úgynevezett Eastern Sentry keretében.
A döntő határvonal a NATO területének megtámadása. Ha például orosz rakéták vagy repülőgépek szándékosan NATO-tagállam területét támadnák, a tagállamok az 5. cikk szerinti kollektív védelemről konzultálhatnának. Ez azonban nem automatikusan jelentene azonos mértékű katonai választ: a NATO-tagállamok döntenének a szükséges intézkedésekről.
A NATO jelenlegi álláspontja szerint egy szövetséges elleni támadásra kollektív választ adna.
Moszkva válogatás nélkül támadja az ukrajnai célpontokat
Moszkva jelenleg válogatás nélkül támad célpontokat Ukrajna egész területén, válaszul a kijevi támadások fokozódására az orosz területeken – jelentette ki vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov azt állította, hogy Oroszország eddig elkerülte a válogatás nélküli támadásokat, de megváltoztatta a hozzáállását, miután Ukrajna elkezdte célba venni az orosz gazdasági és stratégiai infrastruktúrát. „Az Oroszországi Föderáció nem támadott meg mindent és mindenkit” – nyilatkozta Peszkov az újságíróknak. „Ezt akkor kezdte el, miután maguk az ukránok nyitották ki Pandora szelencéjét.” Peszkov kijelentései Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi figyelmeztetését idézik, miszerint Ukrajna „kinyitotta Pandora szelencéjét” azzal, hogy orosz gazdasági célpontokat támadott meg.
Trump felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel az orosz dízel-infrastruktúra elleni támadásokkal
Donald Trump amerikai elnök vasárnap felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy állítsa le az ukrán támadásokat Oroszország dízel-infrastruktúrája ellen, azzal érvelve, hogy ezek a támadások hozzájárulnak a globális dízelhiányhoz, miközben az Irán elleni háborúja világszerte megzavarja az üzemanyag-ellátást.
Ezek a kijelentések azt jelzik, hogy Trump igyekszik megfékezni Ukrajna támadásait Oroszország energiaipara ellen, miközben a globális üzemanyag-piacokon egyre súlyosabb ellátási zavarok jelentkeznek az Egyesült Államok Irán elleni háborújával összefüggésben.
„Zelenszkij úrnak egy dolgot kell tennie. Abba kell hagynia az oroszországi dízelkészletek kiiktatását” – mondta Trump. „Hadd támadjon célpontokat, de ne a dízelkészleteket, mert ezzel dízelhiányt okoz.”
„Beszéltünk erről Zelenszkij úrral… Ez nem a Közel-Kelet hibája.”
Trump Irán elleni háborúja a közel-keleti finomítói kapacitás több mint 20 százalékát tette tönkre, és gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorosot, amely korábban a globális olajellátás körülbelül egyötödét bonyolította le.
Ukrajna továbbra is az orosz olajipari infrastruktúrát veszi célba annak a szélesebb körű erőfeszítésnek a részeként, amelynek célja az üzemanyag-ellátás megzavarása és azoknak a bevételeknek a csökkentése, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordít.
Vasárnap az ukrán erők csapást mértek az oroszországi Krasznodari területen és a Tatár Köztársaságban található olajfinomítókra – jelentette az ukrán vezérkar.
Családi házakat is orosz légicsapások értek Ukrajnában, többen megsebesültek
A Harkiv megyei Izjum városában hárman, Dnyipropetrovszk megyében pedig ketten megsebesültek a drónokkal és irányított légibombákkal Ukrajnában végrehajtott orosz légicsapásokban hétfőre virradóra, több lakóház is megsemmisült vagy megrongálódott – jelentették be az illetékes ukrán katonai kormányzók.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye katonai kormányzója hétfőn reggel a Telegramon arról számolt be, hogy Izjumban egy 56 éves férfi, egy 34 éves nő és egy kéthónapos csecsemő sebesült meg, négy családi ház megsemmisült, további öt pedig megrongálódott.
Az orosz csapatok vasárnap estétől 10 alkalommal támadták drónokkal Dnyipropetrovszk megye három járásának településeit, két nő megsebesült a Petropavlivszki kistérségben – tette közzé Olekszandr Hanzsa katonai kormányzó a Telegram-csatornáján hétfőn reggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!