Képünk illusztráció
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
2024. október 25., 19:582024. október 25., 19:58
„Készek vagyunk kompromisszumokat keresni, készek vagyunk észszerű kompromisszumokat kötni. De nem akarok most részletekbe bocsátkozni, mert nincsenek érdemi tárgyalások, a szemben álló fél elutasítja ezeket” – mondta az államfő.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a végkimenetnek mindenképp Oroszország javát kell szolgálnia, és a harctéri realitásokból kell kiindulnia.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
„És kétségtelen, hogy itt nem készülünk engedményeket tenni, nem lesznek cserealkuk” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett rá, hogy Törökország többször vállalta a közvetítő szerepét a felek között. Elmondta, hogy a török elnök tanácsadója, Ibrahim Kalin, a török Nemzeti Hírszerző Szervezet igazgatója közvetlenül New Yorkból hívta fel Jurij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadót, és javaslatot tett az ukrán fél nevében.
„Mi ebbe beleegyeztünk, de másnap az ukrán rezsim vezetője nyilvánosan kijelentette, hogy nem fog tárgyalni” – mondta az orosz elnök.
„Ez irracionális viselkedés, amelyet nehéz kiszámítani. Így pedig nem lehet terveket készíteni. Ezért most arról beszélni, hogy megállapodunk-e valamiben és hogy miben tudnánk megállapodni, egyszerűen korai még” – nyilatkozott Putyin, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogja a török fél által hozzá eljuttatott iratokat, de ehhez időre van szükség.
„Most Erdogan úr (...) ismét felújította arra vonatkozó javaslatait, hogy folytassuk a kapcsolattartást a fekete-tengeri hajózással és néhány más kérdéssel kapcsolatban” – mondta.
„Mi ezt sohasem utasítottuk el. Egyszerűen mindig abból indultunk ki, hogy az orosz érdekeket minden megállapodásban tiszteletben kell tartani” – mondta.
„Amikor megegyeztünk – még egyszer megismétlem -, hogy folytatjuk a kapcsolattartást ebben a témában, egy nappal később az ukrán partnerek hirtelen kijelentették, hogy nem állnak készen. Ez egyszer és kétszer is megtörtént. Nos, végül is tisztáznunk kell, hogy készen állnak-e vagy sem, vagy hogy mire állnak készen” – mondta Putyin.
Putyin és Erdogan szerda este találkozott Kazanyban. Megbeszélésükön a hivatalos tájékoztatás szerint véleménycserét folytattak az ukrán válságról és a közel-keleti térségben fokozódó feszültségről. Szó esett az orosz-ukrán fogolycserék kérdéséról is.
Az orosz elnök csütörtök éjjel Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmából, a tömörülés soros elnökeként fogadta António Gutteres ENSZ-főtitkárt. A világszervezet vezető tisztségviselőjének hivatala szerint a megbeszélésen a Fekete-tengeren való szabad hajózásról volt szó.
„A főtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a hajózás szabadságának biztosítása a Fekete-tengeren kiemelkedő fontosságú Ukrajna, az Oroszországi Föderáció, valamint a globális élelmiszer- és energiabiztonság szempontjából” – áll a közleményben.
A dokumentum értelmében Guterres „teljes mértékben támogatja az ez irányú tárgyalások folytatását, és mély elismerését fejezi ki a Törökország által végzett munkáért”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azt mondta a sajtónak, hogy Oroszország tanulmányozni fogja a gabonaügylet esetleges folytatásáról szóló, Törökország által átadott nem hivatalos tervezetet.
„A korábbi tapasztalatok nem voltak nagyon sikeresek, és azt, amit meg kellett volna tenni, nem tették meg” – hangoztatta az elnöki sajtótitkár.
A Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést 2022. július 22-én írták alá Isztambulban. Ez tette lehetővé az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak. Az alku egyben garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és hogy ezek mentesülnek a nemzetközi büntetőintézkedések alól.
Hozzátette, hogy kísérletek történnek a körülzárásból való kitörésre.
Peszkov hazugságnak nevezte a The Wall Street Journal című amerikai lapnak azt az állítását, miszerint Putyin rendszeresen beszél Elon Musk amerikai milliárdossal. Azt mondta, az orosz elnök mindössze egyszer, 2022-ben kommunikált Muskkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nagyrészt békés menetek végén Európa-szerte halloweeni jelmezes álarcos rendbontók támadtak a rendőrökre, többek között Molotov-koktélokkal.
Németországi újságírók riportja a német szociális segélyekből származó pénzek útját követi nyomon „a nagy házakkal és drága autókkal teli” romániai falvakig.
Románia tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, milyen költségeket vállalhat át az amerikai csapatok jelenlétének biztosítása érdekében, és ajánlatot tett az amerikai félnek – jelentette be Dan Neculăescu külügyminiszter.
Több orosz tartályhajó is elindult az Egyesült Államok felé a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti dízelmegállapodás nyomán – közölte a Greenpeace Ukrajna.
Oroszország eddig mintegy 700 milliárd dollárt költött az Ukrajna elleni háborúra, miközben jelentős ember- és hadianyag-veszteséget szenvedett – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara egy szerdán közzétett videóban.
Gázt, gyúlékony folyadékokat, valamint egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó konténerek sodródnak a Fekete-tengeren, amelyek egy szerdán dróntámadást szenvedett hajóról zuhantak a hullámok közé.
Az ENSZ nem egy bűnszervezet, ezért nem egy maffiafőnöknek kellene vezetnie – kommentálta Magyar Péter csütörtökön Prágában, a cseh–magyar kormányülést követő sajtótájékoztatón azt, hogy az Egyesült Államok Orbán Viktort ajánlhatja az ENSZ főtitkárának.
Miközben Izraelben a választás végeredményére várnak, és lázas gondolkodás zajlik arról, milyen kormány alakulhat, Benjámin Netanjahu miniszterelnök pártja, a Likud azt állítja: az arab pártok törvénytelenségeknek köszönhetik váratlan sikerüket.
Őrizetbe vették Lengyelországban azt az ukrán állampolgárságú férfit, akit a román hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy részt vett a brassói Carfil fegyvergyár elleni szeptemberi szabotázsakcióban.
Egy román állampolgár is megsérült a spanyolországi Toledo tartományban szerdán történt vonatbalesetben – közölte csütörtökön a román külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!