Határozott álláspont. Putyin a Trumppal folytatandó tárgyalásokon NATO-mentes, semleges Ukrajnát követel
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország azt fogja követelni, hogy Ukrajna szakítsa meg kapcsolatait a NATO-val, és váljon „semleges állammá, korlátozott hadsereggel” a Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott tárgyalások során – jelentette a Bloomberg szerdán saját forrásaira hivatkozva.
2025. január 16., 13:242025. január 16., 13:24
Trump korábban már jelezte, hogy beiktatása után „nagyon gyorsan” kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hozzátéve, hogy a Kreml is erre törekszik. Trump többször megismételte, hogy az ukrajnai háború gyors befejezését tervezi, részben azért, mert állítólag jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.
A Kreml állítólag elfogadja, hogy az egyes NATO-tagállamok továbbra is küldhetnek fegyvereket Ukrajnába a kétoldalú biztonsági megállapodások részeként, de a fegyvereket „nem szabad Oroszország ellen vagy terület visszafoglalására használni” – mondta az egyik forrás a Bloombergnek.
– jelentette a médium a forrásaira hivatkozva.
Kijev és Moszkva jelenleg csak a fogolycseréről és a deportált gyermekek hazatéréséről folytat tárgyalásokat – közölték ukrán tisztségviselők a médiummal névtelenségük megőrzése mellett.
Eközben Ukrajna és Oroszország „korlátozott tárgyalásokat” folytat Katarban a nukleáris létesítmények támadások elleni védelmének szabályairól is – jelentette a Bloomberg a Kreml előkészületeit ismerő személyre hivatkozva.
Trump gyakran hangoztatta szimpátiáját az orosz vezető iránt, miközben bírálta a leköszönő Biden-kormányzat Kijevnek nyújtott támogatása mértékét. Ez aggodalmakat váltott ki, hogy az új amerikai vezetés esetleg Ukrajna számára kedvezőtlen alkut köt.
Trump elmondta, hogy a konkrét békejavaslatok kidolgozása még folyamatban van. A csapatától kiszivárgott javaslatot – a frontvonalak befagyasztása, Ukrajna NATO-csatlakozásának 20 évvel való elhalasztása és európai békefenntartók telepítése a helyszínre – Oroszország már elutasította.
Eközben a Donald Trump átlal a külügyminiszteri posztra jelölt Marco Rubio szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán arról beszélt: mind Ukrajnának, mind Oroszországnak engedményeket kell tennie a háború befejezéséhez .
„Fontos, hogy mindenki realista legyen: lesznek engedmények – az Oroszországo Föderáció részéről, de az ukránok részéről is... Az is fontos, hogy mindkét oldalon legyen némi egyensúly” – mondta Rubio.
Ukrajna 2014-es megszállása és a 2022-es háború eszkalálása óta Oroszország megszállta Ukrajna területének mintegy 20 százalékát, elnyomó intézkedéseket foganatosít a helyi lakossággal szemben, és megtiltja az ukrán identitás minden megnyilvánulását. Ukrajna többször kijelentette, hogy nem ismeri el orosznak a jelenleg Moszkva ellenőrzése alatt álló területét.
– mondta Rubio.
„Az is irreális, hogy egy Ukrajna méretű ország valahogy... visszaszorítja ezeket az embereket (az orosz csapatokat) egészen oda, ahol az invázió előestéjén voltak” – tette hozzá.
A kijelölt külügyminiszter nyilvánosan dicsérte az ukrán védők bátorságát, de egyike volt annak a 15 republikánus szenátusi törvényhozónak, aki az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavazott, amelyet végül 2024 áprilisában fogadtak el.
Az 53 éves floridai szenátor Antony Blinkent váltja majd a poszton, és az Egyesült Államok legfőbb diplomatájaként a Kijev és Moszkva közötti esetleges béketárgyalásokat vezeti majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!