Határozott álláspont. Putyin a Trumppal folytatandó tárgyalásokon NATO-mentes, semleges Ukrajnát követel
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország azt fogja követelni, hogy Ukrajna szakítsa meg kapcsolatait a NATO-val, és váljon „semleges állammá, korlátozott hadsereggel” a Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott tárgyalások során – jelentette a Bloomberg szerdán saját forrásaira hivatkozva.
2025. január 16., 13:242025. január 16., 13:24
Trump korábban már jelezte, hogy beiktatása után „nagyon gyorsan” kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hozzátéve, hogy a Kreml is erre törekszik. Trump többször megismételte, hogy az ukrajnai háború gyors befejezését tervezi, részben azért, mert állítólag jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.
A Kreml állítólag elfogadja, hogy az egyes NATO-tagállamok továbbra is küldhetnek fegyvereket Ukrajnába a kétoldalú biztonsági megállapodások részeként, de a fegyvereket „nem szabad Oroszország ellen vagy terület visszafoglalására használni” – mondta az egyik forrás a Bloombergnek.
– jelentette a médium a forrásaira hivatkozva.
Kijev és Moszkva jelenleg csak a fogolycseréről és a deportált gyermekek hazatéréséről folytat tárgyalásokat – közölték ukrán tisztségviselők a médiummal névtelenségük megőrzése mellett.
Eközben Ukrajna és Oroszország „korlátozott tárgyalásokat” folytat Katarban a nukleáris létesítmények támadások elleni védelmének szabályairól is – jelentette a Bloomberg a Kreml előkészületeit ismerő személyre hivatkozva.
Trump gyakran hangoztatta szimpátiáját az orosz vezető iránt, miközben bírálta a leköszönő Biden-kormányzat Kijevnek nyújtott támogatása mértékét. Ez aggodalmakat váltott ki, hogy az új amerikai vezetés esetleg Ukrajna számára kedvezőtlen alkut köt.
Trump elmondta, hogy a konkrét békejavaslatok kidolgozása még folyamatban van. A csapatától kiszivárgott javaslatot – a frontvonalak befagyasztása, Ukrajna NATO-csatlakozásának 20 évvel való elhalasztása és európai békefenntartók telepítése a helyszínre – Oroszország már elutasította.
Eközben a Donald Trump átlal a külügyminiszteri posztra jelölt Marco Rubio szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán arról beszélt: mind Ukrajnának, mind Oroszországnak engedményeket kell tennie a háború befejezéséhez .
„Fontos, hogy mindenki realista legyen: lesznek engedmények – az Oroszországo Föderáció részéről, de az ukránok részéről is... Az is fontos, hogy mindkét oldalon legyen némi egyensúly” – mondta Rubio.
Ukrajna 2014-es megszállása és a 2022-es háború eszkalálása óta Oroszország megszállta Ukrajna területének mintegy 20 százalékát, elnyomó intézkedéseket foganatosít a helyi lakossággal szemben, és megtiltja az ukrán identitás minden megnyilvánulását. Ukrajna többször kijelentette, hogy nem ismeri el orosznak a jelenleg Moszkva ellenőrzése alatt álló területét.
– mondta Rubio.
„Az is irreális, hogy egy Ukrajna méretű ország valahogy... visszaszorítja ezeket az embereket (az orosz csapatokat) egészen oda, ahol az invázió előestéjén voltak” – tette hozzá.
A kijelölt külügyminiszter nyilvánosan dicsérte az ukrán védők bátorságát, de egyike volt annak a 15 republikánus szenátusi törvényhozónak, aki az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavazott, amelyet végül 2024 áprilisában fogadtak el.
Az 53 éves floridai szenátor Antony Blinkent váltja majd a poszton, és az Egyesült Államok legfőbb diplomatájaként a Kijev és Moszkva közötti esetleges béketárgyalásokat vezeti majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!