
Putyin szerint kezdettől fogva a vérontás elkerülése volt a cél
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök „az ország meggyengítésére irányuló bűnös tevékenységnek” nevezte a Wagner-lázadás szervezőinek tettét, és kijelentette, hogy „bíróság elé fogják állítani” a felelősöket.
2023. június 27., 00:012023. június 27., 00:01
2023. június 27., 00:182023. június 27., 00:18
Kemény hangvételű, hétfő este elhangzott televíziós beszédében az orosz elnök hangsúlyozta, a „fegyveres lázadást egyébként is elfojtották volna”, valamint közölte, hogy „minden zsarolásra és belső lázadás megszervezésére irányuló kísérlet kudarccal fog végződni”.
„Az események kezdetétől fogva az én közvetlen utasításomra történtek lépések a nagy vérontás elkerülése érdekében. Ehhez időre volt szükség, és többek között arra, hogy azok, akik hibáztak, meggondolják magukat, és lássák, milyen következményekkel jár ez a lépés” – idézte a Hirado.hu az orosz elnököt. Putyin kiemelte, a zsoldoscsoport harcosai választhatnak, hogy szerződést kötnek-e a védelmi minisztériummal. Megerősítette, hogy betartja ígéretét, miszerint lehetővé teszi a Wagner-csoport harcosainak, hogy Fehéroroszországba települjenek át, ha akarnak.
„A Wagner-csoport parancsnokainak és katonáinak többsége hazafi. Őket titokban használták fel harcostársaik ellen” – fogalmazott. Putyin megköszönte az orosz nép „támogatását, hazaszeretetét és szolidaritását”, hozzátéve, hogy az orosz társadalmat „egyesíti a haza védelmének felelőssége” – számolt be a Guardian. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök tanácskozásra hívta össze a fegyveres testületek parancsnokait.
Ezzel egy időben Prigozsin azt állítja, nem az orosz rendszer megdöntése volt a célja a Wagner-csoport múlt heti zendülésének, hanem tiltakozás az ukrajnai „különleges hadművelet” vezetésében elkövetett hibák ellen, a felelősök bíróság elé állítása és az alakulat megőrzése. A katonai vállalat alapítója hétfőn kiadott hangüzenetében elmondta, nem volt cél a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntése, hanem azért fordultak vissza, hogy „ne folyjon vér”.
Mint mondta, intrikák és átgondolatlan döntések következtében a katonai alakulatnak július 1-jétől meg kell szűnnie, de a harcosok 1-2 százalék kivételével nem voltak hajlandók szerződést kötni a védelmi minisztériummal. Azt állította, eredeti tervei szerint a Wagner június 30-án békésen át akarta adni felszerelését a „különleges hadművelet” törzsének közelében, ám rakétatámadás érte, amely kioltotta mintegy 30 harcosának az életét, és ez váltotta ki a reagálást.
Prigozsin állítja, nem törekedett a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntésére
Fotó: Videófelvétel
A menetoszlop a beszámolója szerint 780 kilométert tett meg 24 óra alatt, ami 2024. február 24-én – az ukrajnai háború elindításának napján – annak felelt volna meg, mintha az orosz erők a kiindulási pontjuktól eljutottak volna Kijevig vagy Ungvárig. Rámutatott, hogy a Wagner egyetlen nap alatt 200 kilométernyire közelítette meg Moszkvát, és elfoglalta Rosztov-na-Donu várost, ami súlyos biztonsági kockázatokra világított rá. Úgy vélekedett, hogy a „különleges hadművelet” egyetlen napig tartott volna, ha olyan emberek irányítják, mint amilyenek a Wagner zsoldosai.
Azt mondta, hogy a fegyveresei blokkoltak és lefegyvereztek minden katonai létesítményt, amely az útjukba akadt, de egyetlen katona sem halt meg a terepen. Elmondása szerint a zsoldosseregnek néhány sebesültje volt, és meghalt két, hozzá átállt katona. Azt állította, hogy minden katona, aki csak látta őket, támogatta is őket. A menetoszlop akkor állt meg, amikor az első egység felállította a tüzérséget, és elvégezte a felderítést, amelynek eredményeiből „nyilvánvalóvá vált, hogy sok vér fog folyni”. „Úgy éreztük, hogy elég volt a demonstrációból” – idézte a zsoldosvezért az MTI.
Prigozsin beszámolója szerint ekkor Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kinyújtotta kezét, és felajánlotta, hogy megoldást talál a katonai magánvállalat törvényes keretek közötti további működésére. Erre a menetoszlopok visszafordultak és visszaindultak a táborok felé.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
szóljon hozzá!