
Putyin szerint kezdettől fogva a vérontás elkerülése volt a cél
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök „az ország meggyengítésére irányuló bűnös tevékenységnek” nevezte a Wagner-lázadás szervezőinek tettét, és kijelentette, hogy „bíróság elé fogják állítani” a felelősöket.
2023. június 27., 00:012023. június 27., 00:01
2023. június 27., 00:182023. június 27., 00:18
Kemény hangvételű, hétfő este elhangzott televíziós beszédében az orosz elnök hangsúlyozta, a „fegyveres lázadást egyébként is elfojtották volna”, valamint közölte, hogy „minden zsarolásra és belső lázadás megszervezésére irányuló kísérlet kudarccal fog végződni”.
„Az események kezdetétől fogva az én közvetlen utasításomra történtek lépések a nagy vérontás elkerülése érdekében. Ehhez időre volt szükség, és többek között arra, hogy azok, akik hibáztak, meggondolják magukat, és lássák, milyen következményekkel jár ez a lépés” – idézte a Hirado.hu az orosz elnököt. Putyin kiemelte, a zsoldoscsoport harcosai választhatnak, hogy szerződést kötnek-e a védelmi minisztériummal. Megerősítette, hogy betartja ígéretét, miszerint lehetővé teszi a Wagner-csoport harcosainak, hogy Fehéroroszországba települjenek át, ha akarnak.
„A Wagner-csoport parancsnokainak és katonáinak többsége hazafi. Őket titokban használták fel harcostársaik ellen” – fogalmazott. Putyin megköszönte az orosz nép „támogatását, hazaszeretetét és szolidaritását”, hozzátéve, hogy az orosz társadalmat „egyesíti a haza védelmének felelőssége” – számolt be a Guardian. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök tanácskozásra hívta össze a fegyveres testületek parancsnokait.
Ezzel egy időben Prigozsin azt állítja, nem az orosz rendszer megdöntése volt a célja a Wagner-csoport múlt heti zendülésének, hanem tiltakozás az ukrajnai „különleges hadművelet” vezetésében elkövetett hibák ellen, a felelősök bíróság elé állítása és az alakulat megőrzése. A katonai vállalat alapítója hétfőn kiadott hangüzenetében elmondta, nem volt cél a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntése, hanem azért fordultak vissza, hogy „ne folyjon vér”.
Mint mondta, intrikák és átgondolatlan döntések következtében a katonai alakulatnak július 1-jétől meg kell szűnnie, de a harcosok 1-2 százalék kivételével nem voltak hajlandók szerződést kötni a védelmi minisztériummal. Azt állította, eredeti tervei szerint a Wagner június 30-án békésen át akarta adni felszerelését a „különleges hadművelet” törzsének közelében, ám rakétatámadás érte, amely kioltotta mintegy 30 harcosának az életét, és ez váltotta ki a reagálást.
Prigozsin állítja, nem törekedett a fennálló rendszer és a törvényesen megválasztott kormány megdöntésére
Fotó: Videófelvétel
A menetoszlop a beszámolója szerint 780 kilométert tett meg 24 óra alatt, ami 2024. február 24-én – az ukrajnai háború elindításának napján – annak felelt volna meg, mintha az orosz erők a kiindulási pontjuktól eljutottak volna Kijevig vagy Ungvárig. Rámutatott, hogy a Wagner egyetlen nap alatt 200 kilométernyire közelítette meg Moszkvát, és elfoglalta Rosztov-na-Donu várost, ami súlyos biztonsági kockázatokra világított rá. Úgy vélekedett, hogy a „különleges hadművelet” egyetlen napig tartott volna, ha olyan emberek irányítják, mint amilyenek a Wagner zsoldosai.
Azt mondta, hogy a fegyveresei blokkoltak és lefegyvereztek minden katonai létesítményt, amely az útjukba akadt, de egyetlen katona sem halt meg a terepen. Elmondása szerint a zsoldosseregnek néhány sebesültje volt, és meghalt két, hozzá átállt katona. Azt állította, hogy minden katona, aki csak látta őket, támogatta is őket. A menetoszlop akkor állt meg, amikor az első egység felállította a tüzérséget, és elvégezte a felderítést, amelynek eredményeiből „nyilvánvalóvá vált, hogy sok vér fog folyni”. „Úgy éreztük, hogy elég volt a demonstrációból” – idézte a zsoldosvezért az MTI.
Prigozsin beszámolója szerint ekkor Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kinyújtotta kezét, és felajánlotta, hogy megoldást talál a katonai magánvállalat törvényes keretek közötti további működésére. Erre a menetoszlopok visszafordultak és visszaindultak a táborok felé.
Az eddigi adatok szerint legkevesebb három ember meghalt, több mint tízen pedig megsebesültek az éjszakai orosz légicsapások következtében Odesszában és Herszonban.
Pénteken távozik Keir Starmer brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éléről. Helyét Andy Burnham volt manchesteri polgármester veszi át, akit hétfőn a miniszterelnöknek is kineveznek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
szóljon hozzá!