2012. december 12., 08:122012. december 12., 08:12
Nemcová és Gasparovic, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Prágában, annak kapcsán beszéltek Edvard Beneš egykori csehszlovák államfő második világháború után kiadott rendeleteiről, hogy a téma a közelmúltban az Európai Parlament petíciós bizottságában napirendre került.
Három magyar parlamenti képviselő októberben kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérdezik a testülettől, mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből. A politikusok levelükben arra utaltak, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben határozatot fogadott el arról, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei. Pozsony reagálásában jelezte, hogy nem lát semmi okot a Beneš-dekrétumok kérdésének újbóli megnyitására. Nemcová hétfőn kijelentette, hogy Prága véleménye erről a témáról ugyanaz, mint Pozsonyé.
„Mindkét ország egyetért abban, hogy ez egy befejezett ügy, a múltra vonatkozik, és mi nem engedjük meg ennek a kérdésnek az újbóli megnyitását vagy felülvizsgálatát, hogy utólag átértékelhessék a második világháború eredményeit” – mondta Nemcová. Az Edvard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok szintén tervezett kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok