
Fotó: Facebook/Potapi Árpád János
2024 az együttműködő nemzet éve – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára hétfőn Budapesten.
2024. február 05., 15:282024. február 05., 15:28
Potápi Árpád János a tematikus évet ismertető sajtótájékoztatón felidézte, hogy a tavalyi Magyar Állandó Értekezleten született döntés arról, hogy az idei esztendő az együttműködő nemzet éve legyen. Kiemelte: a külhoni magyar intézményrendszer megerősítése, támogatása mellett
Potápi Árpád János szólt a külhoni magyar pedagógusok támogatásáról. Jelezte: a pedagógusszövetségek 12 ezer taggal bírnak és ehhez jönnek még a hétvégi iskolák.
Idén is bruttó 100 ezer forintos támogatást biztosítanak a szülőföldjükön magyar oktatásban részt vevő bölcsődéseknek, óvodásoknak, általános és középiskolásoknak, felsőoktatási hallgatóknak – közölte.
Idén is meghirdetik a pályázati felhívást az Együttműködő Nemzet Programra, a Kőrösi Csoma Sándor Programra (KCSP) és a Petőfi Sándor Programra (PSP). 2023-ban a KCSP-be és PSP-be 132 ösztöndíjas kapcsolódott be – jelezte, hozzátéve: a KCSP keretében a déli félteke diaszpóra közösségeihez február 15-én 25 ösztöndíjas érkezik kilenc hónapra.
Folytatódik a kárpátaljai szociális programcsomag: 2023-ban 11 488-an részesültek támogatásban. Továbbra is éves segítséget kapnak a magyar pedagógusok, egészségügyi dolgozók, egyházi személyek, újságírók, színészek, kulturális intézmények munkatársai, valamint az egyházi személyek.
Kitért arra, hogy új elemként családi napokat szeretnének tartani minden külhoni régióban.
Folytatódik a babacsomagok ajándékozása, az anyasági támogatás folyósítása a Kárpát-medencei igénylőinek.
A program része a Megtartó Szülőföld, folytatják a külhoni mentorprogramot, a hálózatnak már 3000 külhoni vállalkozó a tagja. Megszervezik IX. Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Találkozóját – mondta, hozzátéve: folytatják a régiós gazdasági fórumokat is. Az idei programelemek között szerepel Kárpát-medencei workshopok, generációváltó programok szervezése családi vállalkozásoknak. Kitért az önkormányzatok közötti együttműködésre, arra, hogy 1100 Kárpát-medencei testvértelepülési kapcsolat jött létre.
2024-ben bővíteni kívánják a részt vevő magyarországi hetedik osztályosok számát. 2023-ban minden érvényesen pályázó diákcsoport, összesen 47 ezer diák utazását támogatni tudták és az a cél, hogy valamennyi magyarországi hetedik osztályos diák eljusson külhoni magyar területre. Megkeresik azokat az iskolákat is, akik eddig nem pályáztak a programra, mi ennek az oka és miben tudnak esetleg segíteni, hogy a diákok ilyen kirándulásokra elmehessenek - jelezte.
Kárpát-medencei Lovas Program részeként 2023-ban 400 millió forinttal 89 lovas egyesület tevékenységét támogatták.
2024-ben is hirdetnek pályázatot lovas egyesületek támogatására. Csak az erdélyi programmal több mint 1500 gyermeket értek el tavaly -közölte. A II. Kárpát-medencei Lovas Fórum megszervezését is tervezik, támogatják a kiemelt Kárpát-medencei sportesemények megvalósítását, folytatódik a sportakadémiák működése és fejlesztése – sorolta.
Potápi Árpád János szólt arról is: idén szeretnék már a tavaszi hónapokban az összes pályázati felhívást közzétenni. Kitért arra is, hogy minél több fiatalt szeretnének elérni, nélkülük a nemzetpolitika megvalósíthatatlan lenne. Minden régióban szeretnék elérni és megerősíteni a szülőföld megtartó erejét - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Kérdésre arra, hogy milyen EP-eredményre számít az RMDSZ részéről azt mondta:
Egyetlen olyan magyar közösség sincs, amely regionális vagy országos szinten több etnikai pártot „el tudna tartani”, ebbe bele kell nyugodni. Ezért a romániai magyarság érdeke, hogy az RMDSZ jó eredményeket érjen el minden egyes választáson, így lesz ez az uniós választáson is – közölte, hozzátéve: rendkívüli jelentősége van a mozgósításnak, amit az RMDSZ az elmúlt időszakban jól végzett.
Arról, hogy mi a nemzetpolitika üzenete Felvidékre a közelgő szlovákiai államfő-választás és az EP-választás előtt, azt mondta: Felvidék „a rossz példa”, hogy ha nem valósul meg az összefogás, akkor egy 8,5 százalékos magyar közösség nem tudja elérni az 5 százalékos küszöböt. A két választás a következő fokmérője lesz a Magyar Szövetségnek, s reméli sok embert meg tudnak szólítani és el tudnak vinni a voksolásokra – közölte.

2024 az együttműködő nemzet éve lesz – jelentette be Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!