
Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei luxembourgi tanácsülésükön arról döntöttek, hogy az uniós biztonság- és védelempolitika keretében EUPM Moldova néven létrehozzák az EU moldovai polgári partnerségi misszióját az ország védelmi képességének megerősítésére – közölte az uniós Külügyek Tanácsa hétfőn.
2023. április 24., 15:012023. április 24., 15:01
A közlemény szerint az uniós polgári misszió célja, hogy fokozza Moldova ellenállóképességét a válságkezelés és a hibrid fenyegetések, a kiberbiztonság, valamint a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (FIMI) szembeni küzdelem területén.
és azonosítani fogja azon kapacitásépítési igényeket, amelyek a hibrid fenyegetések korai előrejelzéséhez, észleléséhez, azonosításához és az azokra való reagáláshoz szükségesek.
A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézi, aki azt mondta: Moldova az Ukrajna elleni orosz invázió következményei által leginkább érintett országok egyike.
– fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: a misszió létrehozásával az unió fokozottan támogatja Moldovát az ország biztonságának, területi egységének és önállóságának védelmében.
Moldova január 28-án fordult az Európai Unióhoz, hogy telepítsen polgári missziót az országba. Moldova kérésére az EUPM Moldova kezdeti megbízatása két évre szól majd – tájékoztattak. A tanácsi közlemény emlékeztet: az Európai Tanács a 2022. június 24-i zárónyilatkozatában elismerte Moldova európai perspektíváját, és úgy határozott, hogy megadja az országnak és Ukrajnának a tagjelölt ország státuszt.
Az Európai Tanács 2022. december 15-én megerősítette, hogy az EU a továbbiakban is minden szükséges támogatást meg fog adni az országnak ahhoz, hogy kezelni tudja az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújával járó sokrétű hatásokat.

Oroszország nem mond le arról, hogy átvegye a hatalmat Moldovában, és a hibrid hadviselés különböző eszközeit alkalmazza, hogy engedelmes oroszbarát kormányt juttasson hatalomra Chişinăuban – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!