
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Oroszország nem mond le arról, hogy átvegye a hatalmat Moldovában, és a hibrid hadviselés különböző eszközeit alkalmazza, hogy engedelmes oroszbarát kormányt juttasson hatalomra Chişinăuban – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök egy, a Vocea Basarabieinek adott interjúban.
2023. március 30., 15:252023. március 30., 15:25
A csütörtökön közzétett interjúban Sandu arról beszélt: az ukrán hadsereg hősiességének köszönhetően a frontvonal jelenleg messze van a moldovai-ukrán határtól, és minimális a veszélye annak, hogy Moldova részt vesz a háborúban.
„Az Orosz Föderáció részéről vannak kísérletek a kormány aláásására, a kormány megdöntésére, és erre több bizonyítékunk is van. Oroszország megpróbál egy oroszbarát kormányt hatalomra juttatni Chişinăuban, hogy a Moldovai Köztársaságot Ukrajna ellen is felhasználhassa, ahogyan azt Fehéroroszország esetében is teszi. Hallottunk olyan nyilatkozatokat a Kremlből, hogy atomfegyvereket készülnek állomásoztatni Fehéroroszország területén. Oroszország pontosan ezt akarja a Moldovai Köztársaság esetében is, csakhogy a Moldovai Köztársaságnak ma független kormánya van, amely a polgárai javára dolgozik, és ezért nem lehet felhasználni, mint ahogyan egy oroszbarát kormányt felhasználnának” – mondta az államfő.
és a chişinăui oroszbarát politikusokon keresztül a helyzet destabilizálására törekszik az országban.
Ugyanakkor leszögezte:az Oroszország érdekeit szolgáló személyeket azonosítani fogják, ennek érdekében pedig meg kell erősíteni a Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) képességeit.
„Ezek a destabilizációs kísérletek nyomást helyeznek az intézményeinkre, kellemetlenséget okoznak, de megmutattuk, hogy képesek vagyunk megbirkózni ezzel a nyomással. A polgárok választották meg ezt a kormányt, és csak a polgárok változtathatnak a dolgokon a választásokon, ha akarnak. Ez nem az Orosz Föderáció dolga, és nem engedjük, hogy a Kreml beavatkozzon a belügyeinkbe. Világos, hogy akik Moszkvának dolgoznak, azok pénzért teszik ezt, és ez az ő választásuk. Ha egyszer már pénzt vettek fel a Kremltől, nem olyan könnyű visszaszerezni a szabadságukat. Vannak intézményeink, amelyek dokumentálják ezeket az eseteket, és megpróbáljuk megerősíteni ezen intézmények befolyását, többek között a SIS jogi keretének megváltoztatásával. De a siker érdekében minden intézménynek dolgoznia kell. Egyes intézmények megújulnak, mások ellenállnak, és itt az igazságszolgáltatásra gondolok” – tette hozzá.
A chişinăui parlament csütörtöki ülésének napirendjén a hírszerző szolgálat reformjáról szóló törvénytervezetek szerepelnek. Ha a tervezeteket elfogadják és hatályba lépnek,
A világháborúhoz vezető egyenes útnak nevezte a transznisztriai konfliktust Vagyim Krasznoszelszkij, a senki által el nem ismert, de Oroszország által támogatott szakadár moldovai tartomány, Transznisztria „elnöke”.
„Ha Transznisztria katonai konfliktusba keveredik, az elkerülhetetlenül bevonja a szomszédos Moldovát, majd Romániát, amely NATO-tag, és Oroszországot. Ez világháborúhoz vezethet” – mondta az el nem ismert köztársaság vezetője a gazeta.ru szerint.
Kifejtette, hogy ha Dnyeszteren túli terület bármilyen fegyveres konfliktusba keveredik, akkor azt a Moldovai Köztársaság követi („ez természetes, szomszédok vagyunk”), majd Románia, amely NATO-tag.
„Románia be fog avatkozni, ahogy az Orosz Föderáció is. Hogy milyen eszközökkel, milyen fegyverekkel, az nyitott kérdés. Úgy vélem, hogy ha globális konfliktusra kerül sor, az eszközök alkalmazása nem lesz korlátozott” – tette hozzá a grigoriopoli regionális parlament tagjaival való találkozón.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva felelős a Dnyeszteren túli területen élő 250 ezer oroszért.
„Az ukrán vezetés nagyon negatív és felforgató szerepet játszott azzal is, hogy megsértette közvetítői státuszát az 5+2 formátumban, és egyértelműen Chişinău mellé állt, támogatva annak harcias és destruktív törekvéseit Dnyeszteren túli területekkel szemben” – mondta a miniszter.
Mint arról beszámoltunk, Moszkva februárban azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy katonai támadásra készül Transznisztria ellen, ahol mintegy 2000, hivatalosan „békefenntartóként” jelen levő orosz katona állomásozik.
Moszkva titkosszolgálati eszközökkel próbálta megpuccsolni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy Moszkva-párti kabinetet ültessen a helyébe, és ezzel rátegye a kezét a chisinaui repülőtérre, hogy azon keresztül szállítson utánpótlást Transznisztriába, ahonnan újabb frontot indítana Ukrajna ellen.
Az orosz puccskísérlet azonban nem sikerült, mivel az amerikai hírszerzés aktív részvételével sikerült jó előre leleplezni.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
szóljon hozzá!