
Fotó: Agerpres
2011. február 04., 10:512011. február 04., 10:51
Később a hadsereg harckocsii visszavonulásra késztették a kormánypártiakat. A csata ezután egy szomszédos kis utcában folytatódott, ahol a kormány hívei benzinespalackokat kezdtek hajigálni, és lövések is dördültek. Mintegy 150 fiatal köveket szedett össze a Mohammed Hagag utca egy üres telkén, hogy az összetűzés színhelyére vigye azokat, miközben sebesülteket szállítottak a közeli kórházakba. Csütörtök hajnalban heves lövöldözés tört ki Kairó belvárosában, az al-Arabíja arab nyelvű hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint legalább öt kormányellenes tüntető vesztette életét. Az éjszaka a téren a két tábor közötti harc jegyében telt el, jobbára kövekkel és botokkal, bár több ízben hajítottak a felek egymás felé benzinespalackokat. Kórházi források szerint 630 fölött van a legújabban megsebesültek száma. Kora este bejelentették, hogy a Tahrír téren egy külföldi polgárt is agyonvertek.
A lövöldözés még hajnali négy óra körül kezdődött, és egy órával később még mindig ropogtak a fegyverek. A kora reggeli órákban azonban a tér szélein álló páncélozott katonai járművek meglódultak és a tüntetők közé hajtottak. A kormányellenes és a kormánypárti erők ismét összeverekedtek. A hadsereg kormányellenes tüntetőket vett őrizetbe.
Csütörtökön immár tizedik napjába lépett a kormányellenes tüntetéssorozat, amelynek résztvevői Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondását, szabad és tisztességes választások megtartását, valamint gazdasági és politikai reformokat követelnek. Egyes elemzők már arról beszélnek, hogy a hatóságok koordinálhatták a kormányellenes tüntetők elleni erőszakot. A Tahrír téren múlt hét péntek – a kijárási tilalom bevezetése – óta békések voltak a tüntetések kedd estig, amikor Hoszni Mubarak államfő bejelentette, hogy kitölti mandátumát, de nem indul a következő elnökválasztáson. Ezt követően országszerte megjelentek az utcákon Mubarak támogatói, és elszabadultak az indulatok. Egyébként nehezen ellenőrizhető híresztelések kaptak lábra a heves összecsapások magyarázataként. Ezek a külföldi összeesküvéstől a gengszterek utcai megjelenéséig terjednek. Az al-Maszri al-Jóm című független lap csütörtöki számában azt írta, hogy azok a lovasok, akik a Tahrír téren végigrobogtak előző nap, és hosszú botjaikkal ütötték-verték az útjukba kerülőket, bűnözők voltak, akiket hírek szerint az uralkodó Nemzeti Demokrata Párt képviselői bíztak meg. Ahmed Safik kormányfő mindenesetre bocsánatot kért az erőszak miatt, és azt ígérte, nyomozás indul a felelősök felderítésére.
Hoszni Mubarak támogatói a médiára zúdították haragjukat: megvertek vagy megfenyegettek számos külföldi újságírót Kairó belvárosában. A Tahrír téri erőszakos eseményekről tudósító riporterek, fotósok és operatőrök arról számoltak be, hogy a helyzet nagyon feszült, Mubarak hívei rendkívül ellenségesen viselkednek a sajtó munkatársaival szemben. A megtámadott újságírók között volt a bukaresti Realitatea hírtelevízió stábja is. Cristian Zărescu riportert és Dan Timofte operatőrt a hadsereg vette őrizetbe, majd bekísérték őket egy barakkban ideiglenesen kialakított rendőrőrsre. Ott elvettek tőlük egy videokazettát, amelyen tudomásuk szerint a Tahrír téren lezajlott összecsapásokon készült képek voltak. Zărescu ugyanakkor – mint azt szabadon engedésüket követően elmondta – még korábban kicserélte a kamerában lévő kazettát, így az elkobzott szalagon egy Bukarestben rögzített Adriean Videanu-sajtótájékoztató volt. Omar Szuleimán egyiptomi alelnök közben „párbeszédet kezdett a politikai pártokkal és a nemzeti erőkkel.” A legnagyobb szervezett ellenzéki erő, az iszlamista Muzulmán Testvériség elutasította a tárgyalást, és hasonlóan nyilatkozott a nemrég hazatért Mohamed el-Baradei ellenzéki vezető is. Szuleimán egyébként bejelentette, hogy nemcsak Mubarak, de a leköszönő államfő fia sem indul az őszi elnökválasztáson.
Több mint húszezren vonultak a jemeni főváros utcáira csütörtökön, a „harag napján” kormányváltást követelve, s nem tartva elegendőnek Ali Abdalláh Száleh elnök előző napi ajánlatát, hogy 2013-ban, mandátumának lejártával távozik hivatalából. „A nép rendszerváltást akar – kiabálták a tiltakozók a Szanaai Egyetem előtt. – Nemet mondunk a korrupcióra, a diktatúrára.” Szíriában is izzanak az indulatok: az internetes közösségi oldalakon megjelentek az első felhívások a szíriai hatalom elleni tüntetésekre.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.