Fotó: Osztrák kancellária
Ausztria mindaddig fenntartja vétójogát a belső hatérellenőrzés nélküli uniós schengeni övezet Bulgáriára és Romániára való kiterjesztése ellen, amíg Bécs nem látja a menedékkérők számának „tartós csökkenését” – mondta Alexander Schallenberg külügyminiszter egy interjúban a Politico szerint.
2023. április 28., 16:582023. április 28., 16:58
Az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma (az ukránokat nem számítva) tavaly csaknem megháromszorozódott, mintegy 110 ezerre emelkedett – ez az egy főre jutó legmagasabb arány az EU-ban –, ami arra késztette a kormányt, hogy decemberben megakadályozza a schengeni övezet kiterjesztését. „Őszintén szólva számunkra az a fontos, hogy a számok csökkenjenek, és tartós csökkenésnek kell bekövetkeznie” – mondta Schallenberg, aki a vétót „figyelmeztető jelzésnek” nevezte Brüsszel számára.
Nincsen rendjén, hogy Romániának csak kötelezettségei vannak a Schengen-téma kapcsán – jelentette ki Lucian Bode belügyminiszter szerdán, miután osztrák kollégája közölte: hosszú az út Románia schengeni csatlakozásáig.
Schallenberg nem volt hajlandó határidőt kijelölni arra vonatkozóan, hogy Bécs mikor hagy fel a schengeni bővítéssel szembeni vétóval, de mivel az érkező menekültek száma továbbra is növekszik – az EU menekültügyi ügynöksége januárban közel 60 százalékos növekedést regisztrált az előző évhez képest – , úgy tűnik, hogy a schengeni patthelyzet megoldása rövid távon elérhetetlennek tűnik.
„Ausztria Európa szívében fekvő országként nagy haszonélvezője Schengennek, és azt akarjuk, hogy az működjön” – mondta az osztrák diplomácia vezetője.
Már rögtön Bukarestbe való megérkezésekor lehűtötte a schengeni csatlakozás jóváhagyásában reménykedők kedélyeit Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.
Ausztriában elsősorban azért van ennyi menekült, mert az úgynevezett balkáni útvonal mentén fekvő más uniós országok – a Politico szerint különösen Magyarország – nem hajlandók regisztrálni a legtöbb menedékkérőt, ami az uniós szabályok szerint lehetővé tenné Bécs számára, hogy Ausztriába érkezve visszaküldje őket az adott országba. Az úgynevezett dublini szabály értelmében az az ország, ahol egy menekült belép az EU-ba, és ahol regisztrálják, felelős az illető ügyének intézéséért.
Az EU tavaly az ukránok nélkül mintegy 1 millió menekültet fogadott be, ami közel 50 százalékos növekedést jelent.
Mint ismeretes, Bulgária és Románia évek óta törekszik a schengeni csatlakozásra, és dühösen reagált az osztrák lépésre. Hollandia Ausztriához csatlakozva megvétózta Bulgáriát, de zöld utat adott Romániának. A kritikusok szerint Bécs lépése szükségtelenül aláássa az EU egységét egy olyan időszakban, amikor a tagoknak nagyobb egységet kellene tanúsítaniuk.
A Schallenberg Néppártja által vezetett osztrák kormánykoalíciónak azonban van egy másik gondja is: az ellenzéki, jobboldali Szabadságpárt az országos közvélemény-kutatásokban fölényes előnyre tett szert, és alig több mint egy év van hátra a következő rendes választásokig.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az embercsempészetre vonatkozó, Románia számára nem túl kedvező adatokkal vezette fel bukaresti látogatását.
Az erősödés egyik oka, hogy a párt jellegzetes témája – a migráció – ismét a politikai vita középpontjába került. A 2015-ös menekültáradattal kezdődően több uniós ország, köztük Ausztria, Németország és Franciaország, elkezdte felfüggeszteni a schengeni egyezményt egyes határátkelőhelyeken. Schallenberg hangsúlyozta, hogy kormányának végső célja a schengeni bővítéssel kapcsolatos kemény állásponttal az, hogy visszatérjen a 2015 előtti, valóban határok nélküli utazási rendszerhez.
Mint arról beszámoltunk, szerdai bukaresti látogatásán Gerhard Karner osztrák külügyminiszter szintén arról beszélt: a schengeni határőrizeti rendszer működésképtelensége miatt nem tud időpontot megjelölni Románia schengeni csatlakozására. Karner az EU Bel- és Igazságügyi Bizottságának december 8-i ülésén megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást, arra hivatkozva, hogy Ausztriába továbbra is rengeteg migráns jut ár európai uniós országokból, ezért hatékonyabban kell fellépni a migránsok és az embercsempészet ellen.
Karner ezért román kollégájával, Lucian Bodéval többek között az embercsempészet elleni fellépésről, a menedékjog megadása kapcsán tapasztalt visszaélésekről és a külső uniós határok védelméről tárgyalt Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!