
Fotó: Osztrák kancellária
Ausztria mindaddig fenntartja vétójogát a belső hatérellenőrzés nélküli uniós schengeni övezet Bulgáriára és Romániára való kiterjesztése ellen, amíg Bécs nem látja a menedékkérők számának „tartós csökkenését” – mondta Alexander Schallenberg külügyminiszter egy interjúban a Politico szerint.
2023. április 28., 16:582023. április 28., 16:58
Az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma (az ukránokat nem számítva) tavaly csaknem megháromszorozódott, mintegy 110 ezerre emelkedett – ez az egy főre jutó legmagasabb arány az EU-ban –, ami arra késztette a kormányt, hogy decemberben megakadályozza a schengeni övezet kiterjesztését. „Őszintén szólva számunkra az a fontos, hogy a számok csökkenjenek, és tartós csökkenésnek kell bekövetkeznie” – mondta Schallenberg, aki a vétót „figyelmeztető jelzésnek” nevezte Brüsszel számára.

Nincsen rendjén, hogy Romániának csak kötelezettségei vannak a Schengen-téma kapcsán – jelentette ki Lucian Bode belügyminiszter szerdán, miután osztrák kollégája közölte: hosszú az út Románia schengeni csatlakozásáig.
Schallenberg nem volt hajlandó határidőt kijelölni arra vonatkozóan, hogy Bécs mikor hagy fel a schengeni bővítéssel szembeni vétóval, de mivel az érkező menekültek száma továbbra is növekszik – az EU menekültügyi ügynöksége januárban közel 60 százalékos növekedést regisztrált az előző évhez képest – , úgy tűnik, hogy a schengeni patthelyzet megoldása rövid távon elérhetetlennek tűnik.
„Ausztria Európa szívében fekvő országként nagy haszonélvezője Schengennek, és azt akarjuk, hogy az működjön” – mondta az osztrák diplomácia vezetője.

Már rögtön Bukarestbe való megérkezésekor lehűtötte a schengeni csatlakozás jóváhagyásában reménykedők kedélyeit Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.
Ausztriában elsősorban azért van ennyi menekült, mert az úgynevezett balkáni útvonal mentén fekvő más uniós országok – a Politico szerint különösen Magyarország – nem hajlandók regisztrálni a legtöbb menedékkérőt, ami az uniós szabályok szerint lehetővé tenné Bécs számára, hogy Ausztriába érkezve visszaküldje őket az adott országba. Az úgynevezett dublini szabály értelmében az az ország, ahol egy menekült belép az EU-ba, és ahol regisztrálják, felelős az illető ügyének intézéséért.
Az EU tavaly az ukránok nélkül mintegy 1 millió menekültet fogadott be, ami közel 50 százalékos növekedést jelent.
Mint ismeretes, Bulgária és Románia évek óta törekszik a schengeni csatlakozásra, és dühösen reagált az osztrák lépésre. Hollandia Ausztriához csatlakozva megvétózta Bulgáriát, de zöld utat adott Romániának. A kritikusok szerint Bécs lépése szükségtelenül aláássa az EU egységét egy olyan időszakban, amikor a tagoknak nagyobb egységet kellene tanúsítaniuk.
A Schallenberg Néppártja által vezetett osztrák kormánykoalíciónak azonban van egy másik gondja is: az ellenzéki, jobboldali Szabadságpárt az országos közvélemény-kutatásokban fölényes előnyre tett szert, és alig több mint egy év van hátra a következő rendes választásokig.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az embercsempészetre vonatkozó, Románia számára nem túl kedvező adatokkal vezette fel bukaresti látogatását.
Az erősödés egyik oka, hogy a párt jellegzetes témája – a migráció – ismét a politikai vita középpontjába került. A 2015-ös menekültáradattal kezdődően több uniós ország, köztük Ausztria, Németország és Franciaország, elkezdte felfüggeszteni a schengeni egyezményt egyes határátkelőhelyeken. Schallenberg hangsúlyozta, hogy kormányának végső célja a schengeni bővítéssel kapcsolatos kemény állásponttal az, hogy visszatérjen a 2015 előtti, valóban határok nélküli utazási rendszerhez.
Mint arról beszámoltunk, szerdai bukaresti látogatásán Gerhard Karner osztrák külügyminiszter szintén arról beszélt: a schengeni határőrizeti rendszer működésképtelensége miatt nem tud időpontot megjelölni Románia schengeni csatlakozására. Karner az EU Bel- és Igazságügyi Bizottságának december 8-i ülésén megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást, arra hivatkozva, hogy Ausztriába továbbra is rengeteg migráns jut ár európai uniós országokból, ezért hatékonyabban kell fellépni a migránsok és az embercsempészet ellen.
Karner ezért román kollégájával, Lucian Bodéval többek között az embercsempészet elleni fellépésről, a menedékjog megadása kapcsán tapasztalt visszaélésekről és a külső uniós határok védelméről tárgyalt Bukarestben.
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
szóljon hozzá!