
Fotó: Osztrák kancellária
Ausztria mindaddig fenntartja vétójogát a belső hatérellenőrzés nélküli uniós schengeni övezet Bulgáriára és Romániára való kiterjesztése ellen, amíg Bécs nem látja a menedékkérők számának „tartós csökkenését” – mondta Alexander Schallenberg külügyminiszter egy interjúban a Politico szerint.
2023. április 28., 16:582023. április 28., 16:58
Az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma (az ukránokat nem számítva) tavaly csaknem megháromszorozódott, mintegy 110 ezerre emelkedett – ez az egy főre jutó legmagasabb arány az EU-ban –, ami arra késztette a kormányt, hogy decemberben megakadályozza a schengeni övezet kiterjesztését. „Őszintén szólva számunkra az a fontos, hogy a számok csökkenjenek, és tartós csökkenésnek kell bekövetkeznie” – mondta Schallenberg, aki a vétót „figyelmeztető jelzésnek” nevezte Brüsszel számára.

Nincsen rendjén, hogy Romániának csak kötelezettségei vannak a Schengen-téma kapcsán – jelentette ki Lucian Bode belügyminiszter szerdán, miután osztrák kollégája közölte: hosszú az út Románia schengeni csatlakozásáig.
Schallenberg nem volt hajlandó határidőt kijelölni arra vonatkozóan, hogy Bécs mikor hagy fel a schengeni bővítéssel szembeni vétóval, de mivel az érkező menekültek száma továbbra is növekszik – az EU menekültügyi ügynöksége januárban közel 60 százalékos növekedést regisztrált az előző évhez képest – , úgy tűnik, hogy a schengeni patthelyzet megoldása rövid távon elérhetetlennek tűnik.
„Ausztria Európa szívében fekvő országként nagy haszonélvezője Schengennek, és azt akarjuk, hogy az működjön” – mondta az osztrák diplomácia vezetője.

Már rögtön Bukarestbe való megérkezésekor lehűtötte a schengeni csatlakozás jóváhagyásában reménykedők kedélyeit Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.
Ausztriában elsősorban azért van ennyi menekült, mert az úgynevezett balkáni útvonal mentén fekvő más uniós országok – a Politico szerint különösen Magyarország – nem hajlandók regisztrálni a legtöbb menedékkérőt, ami az uniós szabályok szerint lehetővé tenné Bécs számára, hogy Ausztriába érkezve visszaküldje őket az adott országba. Az úgynevezett dublini szabály értelmében az az ország, ahol egy menekült belép az EU-ba, és ahol regisztrálják, felelős az illető ügyének intézéséért.
Az EU tavaly az ukránok nélkül mintegy 1 millió menekültet fogadott be, ami közel 50 százalékos növekedést jelent.
Mint ismeretes, Bulgária és Románia évek óta törekszik a schengeni csatlakozásra, és dühösen reagált az osztrák lépésre. Hollandia Ausztriához csatlakozva megvétózta Bulgáriát, de zöld utat adott Romániának. A kritikusok szerint Bécs lépése szükségtelenül aláássa az EU egységét egy olyan időszakban, amikor a tagoknak nagyobb egységet kellene tanúsítaniuk.
A Schallenberg Néppártja által vezetett osztrák kormánykoalíciónak azonban van egy másik gondja is: az ellenzéki, jobboldali Szabadságpárt az országos közvélemény-kutatásokban fölényes előnyre tett szert, és alig több mint egy év van hátra a következő rendes választásokig.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az embercsempészetre vonatkozó, Románia számára nem túl kedvező adatokkal vezette fel bukaresti látogatását.
Az erősödés egyik oka, hogy a párt jellegzetes témája – a migráció – ismét a politikai vita középpontjába került. A 2015-ös menekültáradattal kezdődően több uniós ország, köztük Ausztria, Németország és Franciaország, elkezdte felfüggeszteni a schengeni egyezményt egyes határátkelőhelyeken. Schallenberg hangsúlyozta, hogy kormányának végső célja a schengeni bővítéssel kapcsolatos kemény állásponttal az, hogy visszatérjen a 2015 előtti, valóban határok nélküli utazási rendszerhez.
Mint arról beszámoltunk, szerdai bukaresti látogatásán Gerhard Karner osztrák külügyminiszter szintén arról beszélt: a schengeni határőrizeti rendszer működésképtelensége miatt nem tud időpontot megjelölni Románia schengeni csatlakozására. Karner az EU Bel- és Igazságügyi Bizottságának december 8-i ülésén megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást, arra hivatkozva, hogy Ausztriába továbbra is rengeteg migráns jut ár európai uniós országokból, ezért hatékonyabban kell fellépni a migránsok és az embercsempészet ellen.
Karner ezért román kollégájával, Lucian Bodéval többek között az embercsempészet elleni fellépésről, a menedékjog megadása kapcsán tapasztalt visszaélésekről és a külső uniós határok védelméről tárgyalt Bukarestben.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Belső vizsgálatot rendelt el Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a május 12-én a Sándor-palotában készült MTI fotók kiadásával kapcsolatban szerdán.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a leköszönő nemzeti kormány pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Kedd éjfélkor hivatalba lép a Tisza-kormány; szerdán 15 órától Ópusztaszeren tartják az első kormányülést – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!