Nehéz ügy. Az amerikai és az ukrán fél szerint a béke Oroszország kezében van
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
2025. december 06., 10:542025. december 06., 10:54
„A megállapodás felé vezető valódi előrelépés attól függ, hogy Oroszország hajlandó-e komoly elkötelezettséget tanúsítani a hosszú távú béke iránt, beleértve a feszültség enyhítését és a gyilkolás leállítását célzó lépéseket” – áll az amerikai különmegbízott Steve Witkoff és Donald Trump elnök veje, Jared Kushner nyilatkozatában, amelyet az ukrán tárgyalókkal közösen adtak ki.
Mint arról beszámoltunk, a keddi moszkvai tárgyalások nem vezettek kompromisszumhoz a közel négy éve tartó háború lehetséges békemegállapodásáról.
A Witkoff és Kushner, valamint Ukrajna nemzetbiztonsági titkára, Rusztem Umerov és Andrij Hnatov dandártábornok közötti kétnapos találkozó a hatodik tárgyalási forduló volt két héten belül Szombaton Floridában újra találkoznak.
A négy tárgyaló nyilatkozatában kijelentette, hogy
Megvitatták az Egyesült Államok és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, a héten tartott találkozót, valamint Ukrajna háború utáni jövőjét, amely magában foglalja a háborús pusztításokat szenvedett ország újjáépítését és az Egyesült Államokkal közös gazdasági kezdeményezéseket.
A tűzszünet elérése és a feszültségek enyhítése szükséges ahhoz, hogy „megakadályozzák az agresszió kiújulását, és lehetővé tegyék Ukrajna átfogó újjáépítési tervét, amelynek célja, hogy az ország erősebb és virágzóbb legyen, mint a háború előtt” – állították.
Witkoff kedden csaknem öt órát töltött Putyinnal Moszkvában, a Kreml szerint a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon „nem született kompromisszum”.
Kushner, aki üzletember és ingatlanbefektető, és Trump első elnöki ciklusa alatt tanácsadóként működött közre, szintén részt vett a találkozón.
Trump szerint a tárgyalások „meglehetősen jól” alakultak, de még túl korai lenne megjósolni, mi fog történni.
Eközben az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint elfogadhatatlan lenne, ha Ukrajnának területeket kellene feladnia a béke fejében.
Olekszandr Szirszkij tábornok a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, péntek este műsorra tűzött interjúban úgy fogalmazott: még saját magának sem engedi meg, hogy egyáltalán fontolóra vegye ezt a lehetőséget.
„Egyszer minden háború véget ér, és utána igazságos békének kell következnie. Az én felfogásom szerint az igazságos béke az, amelynek nincsenek előfeltételei, és nem jár területek feladásával” – mondta az ukrán katonai vezető.
Arra a kérdésre, hogy az ukrán fegyveres erők készen állnak-e a harc folytatására, és megvan-e az ehhez szükséges állományuk,
A kérdésre, hogy Ukrajna az amerikai katonai segítségnyújtás megszűnése esetén is meg tudná-e védeni magát, a főparancsnok úgy fogalmazott: Ukrajna nagyon hálás az Egyesült Államoknak a háború kezdete óta nyújtott támogatásért, és reméli, hogy az amerikai segítség folytatódik.
Szirszkij szerint ugyanakkor Kijev reméli azt is, hogy „ha szükségessé válik”, az európai szövetségesek is hajlandók lesznek minden szükséges eszközzel ellátni az ukrán fegyveres erőket.
Ukrajna ugyanis jelenleg nemcsak saját magát, hanem egész Európát is védelmezi, és ez minden európai számára döntő fontosságú, hiszen „ha mi már nem leszünk itt, akkor mások kényszerülnének arra, hogy Európáért harcoljanak” – fogalmazott az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
A jelenlegi hadszíntéri helyzetről szólva Szirszkij elmondta:
Szirszkij szerint Oroszország naponta 4-5 ezer támadó drónt indít az ukrán állások ellen, és további 1500-2000 olyan drónt, amelyek bombákat dobnak a kiszemelt célpontokra.
A tábornok ismertetése szerint ugyanakkor Ukrajna ugyanennyi, esetenként ennél is több drón indításával válaszol ezekre a támadásokra. „A drónok számát tekintve jórészt egyensúlyi a helyzet”, de ezen belül Ukrajna jelenleg valamivel több FPV-drónt tud bevetni, mint az orosz hadsereg – mondta az ukrán főparancsnok.
Szirszkij szerint az orosz fegyveres erőknek kétszer annyi tüzérségi lövedékük van, mint Ukrajnának, de a drónhadviselés kiterjedtsége miatt most már nehezebb a tüzérség hatékony alkalmazása.
Hozzátette:
Olekszandr Szirszkij elmondta azt is, hogy a frontvonal hossza 1255 kilométer, és ennek mentén jelenleg több mint 710 ezer orosz katona harcol.
A főparancsnok szerint az orosz katonák közül naponta 1000-1100 hal meg vagy szenved sebesüléseket. „A többségük meghal” – tette hozzá.
A brit katonai hírszerzés legfrissebb becslése szerint az orosz reguláris haderő hozzávetőleg 1,14 millió katonája halt meg vagy szenvedett sebesüléseket Ukrajnában a háború kezdete óta – jegyezte meg a Sky News (bár a harcoló felek veszteségeivel kapcsolatban több becslés is létezik, és független forrásból legfeljebb a töredékét lehet megerősíteni a veszteségeknek).
Közben az ukrán vezérkar a Telegramon azt közölte:
„Az agresszor Oroszország katonai-gazdasági potenciáljának csökkentése keretében december 5-re virradóra az ukrán védelmi erők egységei csapást mértek a temrjuki tengeri kikötő infrastruktúrájára. Ebben a kikötőben egyebek mellett cseppfolyósított földgáz és vegyi áruk átrakodását végzik. [A létesítmény] Részt vesz az orosz megszálló hadsereg ellátásában. Találatot és tüzet rögzítettek a létesítmény területén” – áll a közleményben.
A vezérkar hozzátette, hogy találat érte a szizranyi olajfinomítót is. „Ennek az olajfinomítónak az éves feldolgozási mennyisége 7-8,9 millió tonna kőolaj. A létesítmény részt vesz az orosz agresszor fegyveres erőinek ellátásában. A finomító területére dróncsapást mértek, amit szintén tűz követett. Előzetes információk szerint a finomító egyik berendezése megrongálódott” – írta a vezérkar.
A vezérkar azt is megerősítette, hogy a támadásban a szaratovi olajfinomítót is találat érte, és megrongálódott egy első fázisú kőolajtisztító egység. 2025. december elejére a finomító teljesen felfüggesztette a nyersolaj első fázisú feldolgozását, és kapacitása kevesebb mint 50 százalékán működik a kulcsfontosságú berendezések teljes leállása után –állította az ukrán hadsereg vezérkara.
Németország harci repülőket telepített Lengyelországba a NATO keleti szárnyának megerősítésére
A német légierő Eurofighter harci repülőgépeket telepített csütörtökön Lengyelországba a NATO keleti szárnyának megerősítésére.
A német légierő tájékoztatása szerint a harci repülőgépek a nörvenichi légitámaszpontról indultak a lengyelországi Malborkban található bázisra. Az Eurofighterek telepítése válasz az orosz légierő gépeinek, illetve drónjainak légtérsértéseire a balti térségben. Boris Pistorius német védelmi miniszter októberben jelentette be a lépést.
„Ezzel a misszióval katonáink a már augusztus óta Romániában állomásozó riasztási század mellett további értékes hozzájárulást nyújtanak a keleti szövetségi terület védelméhez. Ezzel újabb erős jelzést adunk szomszédunk, Lengyelország és a NATO egészének támogatásáról” – hangsúlyozta Holger Neumann altábornagy, a német légierő parancsnoka. A német légierő gépei már augusztusban és szeptemberben is jelen voltak a malborki katonai repülőtéren,
amely nagyjából 60 kilométerre délkeletre fekszik Gdansktól és mintegy 80 kilométerrel az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádtól.
A német légierő a harci repülőgépek mellé egy nagyjából 150 fős kontingenst küld. A misszió jelen állás szerint márciusig tart.
A miniszter szerint nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával
Pistorius csütörtökön parlamenti beszédében arra figyelmeztetett, hogy egy ukrajnai békediktátum nemcsak Kijev számára lenne katasztrofális, hanem Európa biztonságát is veszélyeztetné. Azt hangoztatta, hogy az európai országoknak nem szabad felhagyniuk a kijevi vezetés támogatásával.
„Egy békediktátum katasztrofális lenne Európára nézve (…) mert egy katonailag legyőzött vagy akár a tárgyalóasztalnál is vereséget szenvedő, Oroszország befolyása következtében belülről destabilizált Ukrajna veszélybe sodorná Európa biztonságát” – fejtegette Pistorius.
Litvánia vészhelyzet kihirdetésére készül a Fehéroroszországból érkező csempészballonok miatt
A litván kormány országos vészhelyzet kihirdetésére készül a Fehéroroszországból érkező csempészballonok miatt – jelentette be pénteken Inga Ruginiene litván miniszterelnök.
„Folyik a jogi háttér és a dokumentumok előkészítése. Jelenleg ez tűnik a legjobb lépésnek” – mondta a kormányfő újságírók előtt.
Tájékoztatása szerint a vészhelyzet kihirdetésével felhatalmaznák a kormányt és a helyi hatóságokat arra, hogy szélesebb körű eszközökkel léphessenek fel a léggömbökkel szemben.
A kormányfő hozzátette, nem zárják ki azt sem, hogy még ennél is tovább mennek, a következő határozottabb lépés a rendkívüli állapot kihirdetése lenne.
A Fehéroroszország irányából berepülő ballonok miatt már több alkalommal fel kellett függeszteni a forgalmat Vilnius és Kaunas repülőterén az utóbbi időben. A litván hatóságok szerint az akár tíz kilométeres magasságot is elérő ballonokat kifejezetten a repülőgépek által használt légifolyosókba küldik, és ezzel a polgári légi közlekedés ellen intéznek támadást. A léggömböket a cigarettacsempészek már hosszú évek óta alkalmazzák, de csak az utóbbi hónapokban fordult elő az, hogy repülőtereket kellett lezárni miattuk.
Litvánia azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy „hibrid háborút” folytat ellenük.
Október végén a litván hatóságok egy időre lezárták a két ország közötti mindkét határátkelőt, amire válaszul Fehéroroszország több litván tulajdonú teherautót csak pénzdíj ellenében engedett hazatérni, több ezer járművet máig feltartóztatnak fehérorosz területen.
Németország visszatér a sorkatonasághoz
A német parlament 323:272 arányban jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely 2026. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.
A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról. A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel önkéntes – közölte az Index.
Ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.
Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.
A sorkatonaság visszaállítása miatt pénteken már országszerte utcára vonultak a német diákok.
Nagy erejű orosz légicsapások ukrán városok ellen
Oroszország szombatra virradóra nagyszabású rakétatámadást és dróncsapást indított ukrán városok ellen, amelynek során legalább három ember megsérült Kijev megyében – jelentették a hatóságok.
Az ukrán légierő szerint az orosz erők rakétatámadást és több tucat dróncsapást indítottak Ukrajna fővárosának külvárosi területei ellen.
A támadások alatt az egész országban légiriadó volt érvényben, mivel az orosz MiG-34K repülőgépek képesek Kinzsal rakétákat indítani.
A nyugati Lviv megyéből is dróntámadásokról szóló hírek érkeztek, mivel Oroszország több hullámban támadta meg az ukrán városokat. Mikola Kalasnyik, Kijev megye kormányzója arról számolt be, hogy egy 42 éves férfi repeszdaraboktól megsebesült Fasztiv városában, amely Kijev központjától mintegy 60 kilométerre délnyugatra található. Korábbi jelentések szerint a város főpályaudvara is megsérült a támadásban. Az ukrán vasúti hatóság szerint Oroszország „hatalmas mértékű vasútiinfrastruktúra-támadást” hajtott végre Fasztivban. Megfigyelő csoportok robbanásokról és támadásokról is beszámoltak Bila Cerkva városában.
Dnyipropetrovszk megyében Vladiszlav Hajvanenko regionális kormányzó arról számolt be, hogy a támadás során több városban is tűz ütött ki, többek között Pavlohradban lakóházakat, Krivij Rihben pedig helyi infrastrukturális létesítményeket értek csapások.
A támadás során Nikopolban egy 11 éves fiú is megsérült.
A lengyel légierő a közösségi médiában közölte, hogy harci repülőgépeket küldött a lengyel légtér védelmére, miután hírek érkeztek a nyugat-ukrajnai támadásról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!