Veszélyben vagyunk? A dán hírszerzés szerint Oroszország néhány éven belül megtámadhatja az európai NATO-tagállamokat
Oroszország öt éven belül nagyszabású háborút indíthat Európa ellen, ha Moszkva „a NATO-t katonailag meggyengültnek vagy politikailag megosztottnak látja” – figyelmeztetett a dán védelmi hírszerző szolgálat (DDIS) nem titkosított hírszerzési értékelése.
2025. február 13., 16:422025. február 13., 16:42
„Oroszország úgy érzékeli, hogy konfliktusban van a Nyugattal, és háborúra készül a NATO ellen.
– figyelmeztetett a hétvégén közzétett jelentés.
A legújabb hírszerzési értékelés a nyugati vezetők és védelmi tisztségviselők az Oroszországból kiinduló fenyegetésről és Európa jelenlegi felkészületlenségéről szóló, egyre súlyosabb figyelmeztetéseinek sorozata közepette született.
A DDIS jelentésében megjegyezte, hogy
Donald Trump amerikai elnök 2024 februárjában nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor kijelentette, hogy felszólítja Oroszországot, hogy „azt tegyen, amit akar” azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kritériumokat.
Bár egyes, Trumppal szemben álló politikusok és médiumok ezt úgy próbálták beállítani, hogy az azóta megválasztott elnök semmibe veszi a NATO alapokmányának kollektív védelemre vonatkozó részét,
Beiktatása óta Trump azzal váltotta ki a NATO-szövetségesek haragját, hogy nem zárkózott el attól, hogy katonai erővel szerezze meg az ellenőrzést Grönland, Dánia autonóm régiója felett, valamint hogy gazdasági kényszerrel kényszerítse Kanadát arra, hogy az Egyesült Államok 51. tagállamává váljon.
A DDIS jelentése úgy értékelte, hogy Oroszország hat hónapon belül képes lehet háborút indítani egy szomszédos ország ellen, ha képes lesz átcsoportosítani a katonai erőforrásokat Ukrajnából egy befagyasztott konfliktus vagy a háború befejezése esetén. A jelentés emellett arra a következtetésre jutott, hogy
A jelentés elismeri, hogy az ukrajnai háború alakulása valószínűleg meg fogja határozni Oroszország jövőbeli szándékát, hozzátéve, hogy „nem valószínű, hogy Oroszország egyszerre tudná fenntartani az ukrajnai háborút és egyidejűleg a NATO-val folytatott háborút”.
A jelentés nem számol azzal sem, hogy a NATO katonai képességei Moszkva képességeivel megegyezően növekednének.
December 12-én a Financial Times arról számolt be, hogy az európai NATO-tagállamok külügyminiszterei elkezdték megvitatni azt a tervet, hogy a szövetség védelmi kiadási célját 2030-ra fokozatosan a GDP 2 százalékáról 3 százalékra emeljék.
A hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök még radikálisabb, akár a GDP 5 százalékára történő emelést sürgetett.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!