
Veszélyben vagyunk? A dán hírszerzés szerint Oroszország néhány éven belül megtámadhatja az európai NATO-tagállamokat
Oroszország öt éven belül nagyszabású háborút indíthat Európa ellen, ha Moszkva „a NATO-t katonailag meggyengültnek vagy politikailag megosztottnak látja” – figyelmeztetett a dán védelmi hírszerző szolgálat (DDIS) nem titkosított hírszerzési értékelése.
2025. február 13., 16:422025. február 13., 16:42
„Oroszország úgy érzékeli, hogy konfliktusban van a Nyugattal, és háborúra készül a NATO ellen.
– figyelmeztetett a hétvégén közzétett jelentés.
A legújabb hírszerzési értékelés a nyugati vezetők és védelmi tisztségviselők az Oroszországból kiinduló fenyegetésről és Európa jelenlegi felkészületlenségéről szóló, egyre súlyosabb figyelmeztetéseinek sorozata közepette született.
A DDIS jelentésében megjegyezte, hogy
Donald Trump amerikai elnök 2024 februárjában nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor kijelentette, hogy felszólítja Oroszországot, hogy „azt tegyen, amit akar” azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kritériumokat.
Bár egyes, Trumppal szemben álló politikusok és médiumok ezt úgy próbálták beállítani, hogy az azóta megválasztott elnök semmibe veszi a NATO alapokmányának kollektív védelemre vonatkozó részét,
Beiktatása óta Trump azzal váltotta ki a NATO-szövetségesek haragját, hogy nem zárkózott el attól, hogy katonai erővel szerezze meg az ellenőrzést Grönland, Dánia autonóm régiója felett, valamint hogy gazdasági kényszerrel kényszerítse Kanadát arra, hogy az Egyesült Államok 51. tagállamává váljon.
A DDIS jelentése úgy értékelte, hogy Oroszország hat hónapon belül képes lehet háborút indítani egy szomszédos ország ellen, ha képes lesz átcsoportosítani a katonai erőforrásokat Ukrajnából egy befagyasztott konfliktus vagy a háború befejezése esetén. A jelentés emellett arra a következtetésre jutott, hogy
A jelentés elismeri, hogy az ukrajnai háború alakulása valószínűleg meg fogja határozni Oroszország jövőbeli szándékát, hozzátéve, hogy „nem valószínű, hogy Oroszország egyszerre tudná fenntartani az ukrajnai háborút és egyidejűleg a NATO-val folytatott háborút”.
A jelentés nem számol azzal sem, hogy a NATO katonai képességei Moszkva képességeivel megegyezően növekednének.
December 12-én a Financial Times arról számolt be, hogy az európai NATO-tagállamok külügyminiszterei elkezdték megvitatni azt a tervet, hogy a szövetség védelmi kiadási célját 2030-ra fokozatosan a GDP 2 százalékáról 3 százalékra emeljék.
A hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök még radikálisabb, akár a GDP 5 százalékára történő emelést sürgetett.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!