
Közvetítés. Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvában és Kijevben is tárgyalt az orosz–ukrán háború lezárásáról
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Oroszországgal folytatott háború várhatóan a tél folyamán is folytatódni fog – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevben tárgyalásokat folytatott Donald Trump legfőbb küldötteivel.
2026. szeptember 07., 09:192026. szeptember 07., 09:19
A BBC szerint a megbeszélések jelentős áttörés bejelentése nélkül zárultak le, miután Steve Witkoff és Jared Kushner az orosz teljes körű invázió óta először látogatott Ukrajnába. Az előző nap a két megbízott Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.
Witkoff elmondta, hogy „bátorítónak” találta a kijevi tárgyalásokat, amelyeket „tartalmasnak” és fontosnak nevezett.
A vasárnapi, zárt ajtók mögött több órán át tartó tárgyalási fordulók után Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy megállapodtak abban, hogy az ukrán, európai és amerikai tisztviselők a közeljövőben találkoznak a megbeszélések folytatására. Emellett háromoldalú találkozót szorgalmazott Oroszországgal és az Egyesült Államokkal.
„Bízunk benne, hogy itt jó megoldás születik majd” – mondta Witkoff, hozzátéve, hogy a tárgyalók „jelentős előrelépést tettek Moszkvában”, utalva a két fél szombati megbeszéléseire.
A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó kérdésre Kushner azt válaszolta, hogy
„Nagyon jó párbeszéd volt, ő [Putyin] sok kérdést tett fel, mi is sok kérdést tettünk fel.”
Witkoff elmondta, hogy a küldöttek Kijevbe utazásuk előtt találkoztak az orosz vezetővel, mivel „tudniuk kellett, hogy ő hogyan áll a kérdéshez”.
Ukrajna az amerikai gyártmányú Patriot elfogórakétákra támaszkodott az orosz ballisztikus rakéták elleni küzdelemben, de az Egyesült Államok az Iránnal folytatott háborúja során készleteinek nagy részét felhasználta.
Az elmúlt években Oroszország a téli hónapokban az energetikai infrastruktúrára összpontosította támadásait.
Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnának ki kell fejlesztenie saját ballisztikus rakétavédelmi rendszerét, de hozzátette, hogy az amerikaiak jövőre növelni fogják a termelést, amire „számítanak”.
Az amerikai küldöttség Lengyelországba repült, majd vonattal utazott tovább Kijevbe – Zelenszkij a sajtónak elmondta, hogy az előkészületek ellenére sem tudták fogadni a repülőgépüket.
Zelenszkij a kijevi Szent Szófia-székesegyházban fogadta Witkoffot és Jared Kushnert, nem messze attól a helytől, ahol pénteken egy orosz drón eltalálta az ukrán biztonsági szolgálatok központját.
Az éjszaka folyamán az orosz és az ukrán erők továbbra is támadták egymást; Ukrajna megerősítette, hogy eltaláltak egy olajfinomítót, egy repülőteret és két légvédelmi rendszert.
A szombati moszkvai tárgyalások három órán át tartottak, és az orosz állami média szerint zárt ajtók mögött zajlottak a Kremlben.
Putyin tanácsadója, Jurij Usakov a tárgyalásokat „konstruktívnak és rendkívül őszintének” minősítette.
Elmondta, hogy a háború megoldásáról, gazdasági kérdésekről, valamint lehetséges „kölcsönösen előnyös orosz–amerikai projektekről” beszéltek.
Usakov azt is elmondta, hogy
„Az amerikai képviselők alaposan felkészültek erre a látogatásra. Nemcsak kifejezték érdekeltségüket a harci cselekmények mielőbbi befejezésében a hagyományaiknak megfelelően, hanem egy egész sor elképzelést is megfogalmaztak a rendezés lehetséges módozatairól” – mondta Usakov.
A Kreml tisztségviselője szerint az orosz fél részletesen ismertette a fronthelyzetet, hangsúlyozva, hogy az orosz hadsereg sikereket ér el és előrenyomul a műveleti övezetben, és kifejezte bizonyosságát a kitűzött célok elérésében.
„Természetesen hangsúlyt kapott annak szükségessége, hogy felszámolják a konfliktus valamennyi kiváltó okát” – fogalmazott Usakov.
A tájékoztatás szerint Putyin megerősítette készségét, hogy folytatódjon az amerikaiakkal az együttműködés a politikai és diplomáciai megoldások keresésében. A különmegbízottak megígérték, hogy a kijevi tárgyalásaik során fel fogják használni az orosz elnöktől kapott értékeléseket.
lmondta, hogy a washingtoni vendégek felfigyeltek Putyinnak arra a megjegyzésére, hogy Kijev közelében újratemették az egyik fő náci bűnöst.
Az eszmecserét tartalmasnak, rendkívül őszintének, bizalmi jellegűnek, és mindkét fél számára hasznosnak minősítette.
Közölte, hogy a megbeszélések gazdasági kérdésekre és a lehetséges nagyszabású, kölcsönösen előnyös közös projektekre is kiterjedtek. Elhangzott, hogy a két ország elnöke folytatja a személyes kapcsolattartást.
Putyin a szombati tárgyalások kamerák előtt zajló szakaszában kijelentette, hogy a Kijevre mért csapások beszüntetésere vonatkozó kérés a külügyminisztérium és a szakszolgálatok vonalán érkezett Moszkvához.
Közölte, hogy kiadta az utasítást, amelynek értelmében szombat nulla órától nem érte támadás az ukrán fővárost.
Hozzátette, hogy
Megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok egy háromnapos, kiterjedt fegyverszünetre tettek javaslatot, de erről az orosz fél soha nem állapodott meg velük.
„De mindent megteszünk, ami tőlünk telik, hogy biztosítsuk a tárgyalási folyamat biztonságát, valamint a közvetítők- az önök és kísérőik – biztonságát” – mondta az elnök az amerikai tárgyalóknak.
„Fontos béketeremtő látogatás” – írta X-mikroblogjában Kirill Dmitrijev, a befektetési és gazdasági együttműködésért felelős elnöki különmegbízott, aki maga is jelen volt a tárgyalásokon, miután kikísérte a távozó amerikai küldöttséget a vnukovói repülőtérre,
Mi volt Kushner és Witkoff látogatásának célja?
Jurij Usakov tanácsadó szerint Steve Witkoff nyolcadik alkalommal tárgyalt Moszkvában.
Witkoff és Jared Kushner mostani tárgyalásának célja az amerikai békekezdeményezés továbbvitele és az orosz–ukrán tárgyalások újraindítása volt. Witkoff és Kushner mellett Putyin, valamint Jurij Usakov és Kirill Dmitrijev orosz részről. Konkrét békemegállapodás nem született, de az amerikaiak szerint „új ötletek” kerültek elő, és Moszkvában jelentős előrelépést érzékeltek. A Kreml a találkozót „nagyon hasznosnak” nevezte.
A fő vitapont: továbbra is a területi kérdés, mindenekelőtt a Donbasz jövője. Moszkva Ukrajna további területi engedményeit, illetve a NATO-tagság kizárását akarja; Kijev ezeket nem fogadja el. 2025. december 2-án Witkoff és Kushner mintegy három–öt órán át tárgyalt Putyinnal egy amerikai béketervről. Akkor sem született megállapodás, de a tárgyalást a felek a későbbi egyeztetések alapjaként értékelték.
Következő lépésként az amerikaiak szeretnék újraindítani a háromoldalú amerikai–orosz–ukrán tárgyalásokat; a washingtoni közlés szerint a következő lépéseket a közeljövőben jelenthetik be.
A moszkvai tárgyalások diplomáciai szempontból újra mozgásba hozták a folyamatot, de a legfontosabb kérdésekben továbbra sincs áttörés. A Donbasz, Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciái és a NATO-tagság kérdése továbbra is alapvető akadály.
Ismét az orlivkai határátkelőt támadták az oroszok
Oroszország hétfőre virradóra támadást hajtott végre az Ukrajnát Romániával összekötő orlivkai határátkelőhely ellen, ami miatt fel kellett függesztenie a működését – közölték az ukrajnai Izmail kikötőváros hatóságai.
A határátkelőhely bezárására alig néhány nappal azután került sor, hogy egy korábbi orosz dróncsapás után újra megnyitották.
Az Izmaili Kerületi Közigazgatás jelentése szerint az orlivkai határátkelőhelyet orosz Sahid drónok támadták meg. A helyi hatóságok szerint a támadás miatt felfüggesztették az utasok és járművek átlépésének ellenőrzését.
Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőrség szóvivője szerint a támadás nem követelt áldozatokat. Elmondása szerint hétfő reggelre az átkelőhelyen újraindult a forgalom.
Az átkelőhelyet korábban, szeptember 1-jén is megtámadták, amikor ugyancsak orosz Sahid típusú drónok egy épületet és az átkelőhely egyéb infrastruktúráját találták el, tüzet okozva és ideiglenesen leállítva a működést. A román vámhatóságok szerint a működés két nappal később, szeptember 3-án folytatódott, miután kijavították a határátkelőhely infrastruktúráját és tesztelték a kompközlekedést.
Oroszország aktívan támadja mind Románia, mind Moldova határinfrastruktúráját – nyilatkozta Demcsenko a „We Are Ukraine” című televíziós hírműsorban.
Az Orlivka–Isaccea határátkelőhely a Dunán keresztül köti össze Ukrajna Odessza megyéjét a NATO- és EU-tag Romániával. A régió határ- és logisztikai infrastruktúrája fontos alternatívává vált a fekete-tengeri hajózási útvonalakkal szemben, amelyek az egyre fokozódó orosz bombázások miatt egyre veszélyesebbé váltak.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
szóljon hozzá!