Új utak. Volodimir Zelenszkij és Nicușor Dan megállapodása nyomán Románia biztosítja az útvonalakat az Ukrajna számára szánt kőolajtermékeknek
Fotó: Presidency
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
2026. szeptember 04., 15:022026. szeptember 04., 15:02
Az új útvonalak további alternatívát kínálnak Ukrajna számára a kőolajtermékek szállításához, miután az ország infrastruktúráját és logisztikai útvonalait folyamatosan támadja Moszkva hadserege.
Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter szerint a megállapodások a Volodimir Zelenszkij ukrán és Nicușor Dan román elnök közötti közelmúltbeli találkozó eredményeként jöttek létre.
A bejelentést még szerdán tette egy ülés után, amelyen az üzemanyag-piaci helyzetéről és az ellátás fenntartásához szükséges intézkedésekről tárgyaltak a háború által okozott kockázatok fényében.
Smihal kiemelte, hogy
„Konkrét megállapodásokra jutottunk a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről. Kormányzati szinten dolgozunk azok végrehajtásán” – nyilatkozta az ukrán miniszter, akit a Ukrainian Shipping Magazine (USM) című szaklap idézett.
Az ukrán tisztségviselő kiemelte, hogy az ukrán üzemanyag-piac továbbra is „ellenőrzött és kiegyensúlyozott”, és a rendelkezésre álló források fedezni tudják a fogyasztók jelenlegi igényét.
Kijev azonban intézkedéseket hoz az ellátás fenntartása érdekében arra az esetre, ha a katonai kockázatok hatással lennének a meglévő útvonalakra.
Az ukrán kormány egy kísérleti projektet is indított az üzemanyag földalatti tárolására.
A prioritás a védelmi célokra és a kritikus infrastruktúrához szükséges gázolaj-ellátás biztosítása.
Az alternatív útvonalak bővítése egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az orosz támadások miatt, amelyek Ukrajna déli részének közlekedési, kikötői és energetikai infrastruktúráját érintik.
Kedden Oroszország ismét támadta az Odesszai régiót, megrongálva az exportinfrastruktúrát, valamint az orlivkai határátkelőt, amely a Duna ukrán partján, Isacceával szemben található.
A Romániához közeli Renyi és Izmajil kikötők így egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az ukrán logisztika szempontjából.
Ezeket az útvonalakat mind Ukrajna exportja, mind importja során használják, beleértve az ország üzemanyag-ellátását is.
A dunai útvonalakra nehezedő nyomás augusztus végén is érezhető volt, amikor körülbelül 80 hajó várakozott arra, hogy a Dunán át bejusson az ukrán kikötőkbe.
Románia és Ukrajna már márciusban megállapodott az energetikai együttműködés kiterjesztéséről.
Volodimir Zelenszkij márciusi Bukaresti látogatása során a két elnök többek között egy energetikai együttműködésről szóló keretmegállapodást írt alá.
A megállapodás kiterjed a határon átnyúló infrastruktúra és a közlekedés fejlesztésére is, olyan projektek mellett, mint a Csernyivci és Suceava közötti távvezeték építése, valamint annak lehetősége, hogy Románia igénybe vegye Ukrajna földalatti gáztározóit.
Nem csak az üzemanyag-szállítás terén működik együtt a két ország: Oana Țoiu román külügyminiszter szintén a napokban jelentette be, hogy
A külügyminiszter ezt az EU külügyminisztereinek Írországban tartott informális találkozója előtt jelentette be.
„Hozzá szeretnénk járulni az élelmiszerárak csökkentéséhez, hogy minél több embernek legyen biztos hozzáférése az élelmiszerhez. Ennek érdekében támogatjuk az ukrán gabona tranzitját” – jegyezte meg Țoiu.
Hozzátette, hogy a globális gabonaár-index emelkedett, és jelenleg körülbelül 6–7 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért mutató.
A miniszter elmondta, hogy a tranzit növelésének logisztikai lehetőségeiről tárgyaltak a közelmúltban Moldovában tartott találkozón, amelyen részt vett Maia Sandu moldovai elnök, valamint Nicușor Dan román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
– hangsúlyozta Țoiu.
Megjegyezte, hogy az ukrán gabona más kontinensekre történő irányítása egyidejűleg védi az Európai Unió mezőgazdasági termelőinek hazai piacát, és hozzájárul ahhoz, hogy a közel-keleti és afrikai országok számára megfizethető élelmiszer álljon rendelkezésre.
Korábban arról beszámoltak, hogy Ukrajna és Románia közös koordinációs központot hoz létre a Sulina-csatornán közlekedő hajók forgalmának felgyorsítása érdekében.
Ugyanakkor
Ezért is támadják az oroszok rendszeresen azokat az útvonalakat, amelyeken Románia irányából érkezhetnek szállítmányok Ukrajnába.
Trump: Európa fizesse ki az Ukrajnának küldött katonai támogatást!
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy felkéri az európai országokat, hogy térítsék meg Washingtonnak az Ukrajnának Joe Biden volt elnök idején nyújtott lőszert és katonai segélyt.
A követelés annak fényében merült fel, hogy Trump egyre nagyobb haragot táplál az európai és NATO-tagállamok iránt amiatt, hogy azok nem hajlandók csatlakozni az Egyesült Államok Irán elleni, hat hónapja elhúzódó háborújához. „A Biden-kormányzat sokkal több lőszert adott oda Ukrajnának – számukra teljesen ingyen – mint amennyit mi Iránban felhasználtunk” – írta Trump egy Truth Social-bejegyzésben.
„Több százmilliárd dollárt adtunk Ukrajnának és a NATO-nak ingyen, amit Európa fizetett volna – ha megkérték volna őket –, de mi visszaköveteljük azt a pénzt, bár kissé késve.”
A bejegyzésben Trump élesen bírálta azokat a médiaértesüléseket is, amelyek szerint az amerikai hadseregnek az Irán elleni háború miatt fogyóban vannak a rakétakészletei.
„Azoknak az áruló szemeteknek, akik nem hajlandók pontosan beszámolni az iráni katonai műveletünkről: gyakorlatilag korlátlan mennyiségű közepes és magas minőségű lőszerrel rendelkezünk, sokkal többel, mint amennyit valaha is felhasználhatnánk erre, vagy bármely más háborúra (ami rendkívül valószínűtlen!), amely elképzelhetetlenül is bekövetkezhetne” – írta az amerikai főparancsnok.
Trump korábban válaszul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésére, hogy biztosítsanak több Patriot-rendszert a légvédelmi eszközök kritikus hiánya miatt – amely rekordszámú civil halálesetet okozott Ukrajna-szerte –, Trump maga is kijelentette augusztus 7-én, hogy a katonai segélyek kimerítették az amerikai készleteket„Mi is rakétákat akarunk” – mondta Trump. „Biden 300 milliárd dollár értékű lőszert adott (Zelenszkijnek).”
Nem világos, honnan származik Trump „300 milliárd dolláros” adata – korábban azt állította, hogy Biden 500 milliárd dollárnyi segélyt küldött Ukrajnának, míg Zelenszkij szerint az összeg körülbelül 100 milliárd dollár.
Ugyanakkor a hivatalosan elérhető adatok szerint az Egyesült Államok a Biden-érában nagyjából 66 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának.
Vizsgálat indul Ukrajnában, miután egymásra lövöldöztek az SZBU és a HUR emberei
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) és a kijevi védelmi minisztérium hírszerzési igazgatósága (HUR) közötti konfliktus okának kiderítésére – közli a Reuters hírügynökség.
A vita egy orosz nacionalista aktivista kilenc napos eltűnése után robbant ki, aki az Oroszország elleni háborúban az ukrán erők oldalán harcolt. A férfi azt állította, hogy az SZBU őrizetbe vette és arra kényszerítette, hogy aláírjon egy nyilatkozatot, amelyben elismerte, hogy együttműködött az orosz hírszerző szolgálatokkal; ezt a vallomást később visszavonta.
Csütörtökön Kijev belvárosában utcai összecsapásra került sor az aktivista lakásának átkutatását követően. Az SZBU ügynökei tüzet nyitottak a HUR egyik egységének tagjaira, hármat közülük megsebesítve, a szolgálat pedig azt állította, hogy azért lépett fel, hogy megakadályozzon egy Moszkva által szervezett, Kreml-ellenes orosz aktivisták elleni merényletkísérletet. „Fontos, hogy kiderüljön az igazság. És hogy ne fordulhassanak elő többé ilyen helyzetek” – mondta Zelenszkij éjszakai videóüzenetében. Hozzátette, hogy „a belső vizsgálat eredményei alapján” kiértékelik sor az SZBU és a HUR vezetőségének tevékenységét, és úgy vélte, hogy „teljesen helyes, ha mindkét felet felelősségre vonják”, mivel mindkettő „pontosan úgy járt el, ahogyan nem kellett volna”.
Két, az érintett szolgálatoknál dolgozó katonát értesítettek arról, hogy gyanúsítottak az incidenssel kapcsolatban. Az elnök már elbocsátotta az SZBU államtitkok védelméért felelős osztályának vezetőjét, Oleh Hramovot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!