Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait

A történészek becslései szerint tízezrek kerültek a Gulag táboraiba, ahol sokan a kimerültség, az éhezés, a betegségek és az embertelen körülmények következtében életüket vesztették. Számos elhurcolt soha nem tért vissza Kárpátaljára.

A parlamenti nyilatkozat kitér a görögkatolikus egyház és hívei elleni üldözésre is.

A szovjet hatóságok felléptek azokkal szemben, akik ellenálltak az Ungvári Unió felszámolásának, és üldözték a görögkatolikus papságot, valamint a vallásukhoz ragaszkodó híveket.

Kijevi dokumentum: a magyar és német nemzetiségű lakosság tömeges deportálása a szovjet elnyomás részét képezte

A dokumentum szerint

Az érintetteket sok esetben nem egyéni háborús felelősségük alapján vették őrizetbe és hurcolták el, hanem nemzetiségi hovatartozásuk miatt.

Represszió sújtotta a tehetősebb parasztságot, az értelmiséget, valamint a kulturális, oktatási és közéleti szereplőket. A parlament álláspontja szerint mindez Kárpátalja szellemi és társadalmi elitjének módszeres felszámolását szolgálta.

A Legfelsőbb Tanács nyilatkozata kimondja, hogy a szovjet katonai közigazgatás által elkövetett rendszerszintű és tömeges jogsértések a modern nemzetközi jog értelmében az emberiesség elleni bűncselekmények jellemzőit viselik.

Az ukrán parlament

A parlament egyúttal támogatja az áldozatok emlékének megőrzését, az események történelmi kutatását, a levéltári anyagokhoz való hozzáférés biztosítását és a kommunista totalitárius rendszer bűntetteinek oktatását. Ennek érdekében együttűködésre szólítja fel a nemzetközi közösséget, valamint a külföldi levéltárakat és tudományos intézményeket.

A nyilatkozat elfogadásával az ukrán parlament szerint nemcsak a történelmi igazságtételnek tesz eleget, hanem arra is figyelmeztet, hogy

A lépés már csak azért is szükséges volt, mert – mint arról beszámoltunk – Magyar Péter miniszterelnök éppen csütörtökön jelentette be, hogy Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem.

korábban írtuk

Ukrajna még nem teljesítette a kisebbségvédelem terén Magyarországnak tett vállalásait

Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Magyar Péter szerint Ukrajna háborúban álló országként „nyilvánvalóan nem áll készen” az európai uniós tagságra, ráadásul a magyar kisebbség jogainak helyreállításában sem lát érdemi előrelépést.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország politikai megállapodást kötött Ukrajnával a magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak visszaadásáról, konkrét határidőkkel. Magyar Péter szerint azonban egyelőre nem látszik, hogy az ukrán fél teljesítette volna a vállalásait, ezért szerinte „jelenleg az ukrán félnél pattog a labda”.

– jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő az uniós vezetőknek is egyértelművé tette, hogy Magyarország álláspontja nem változik. Példaként Szerbiát említette, amely már mintegy tizenöt éve megkezdte a csatlakozási folyamatot, mégis csak két klasztert nyitottak meg a hatból.

A kormány döntött arról, hogy Magyarország továbbra is megadja a menedékes státuszt az orosz-ukrán háborúból menekülő hadköteles korú férfiak számára.

A KMKSZ üdvözölte a kijevi határozatot

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözölte a kijevi parlament által elfogadott határozatot.

A KMKSZnyilatkozata rámutat: a korábbi parlamenti ciklusokban a kijevi törvényhozás kárpátaljai magyar parlamenti képviselői harminc éven keresztül igyekeztek elérni, hogy az ukrán állam hivatalosan is ismerje el a kárpátaljai magyar és német férfiak 1944. novemberi tömeges elhurcolását népirtásnak, politikai megtorlásnak vagy emberiség elleni bűncselekménynek,

Azonban annak ellenére, hogy a korábbi kezdeményezések révén több helyi rehabilitációs határozat született,

„Ennek fényében a mostani döntés mindenképpen történelmi jelentőségű áttörést jelent, és egyfajta megkésett erkölcsi elégtétel az áldozatok és hozzátartozóik számára” – fogalmaz a KMKSZ nyilatkozata.

• Mi az NKVD és a SZMERS?
  Az NKVD (Narodnij Komisszariat Vnutrennih Gyel) a Szovjetunió Belügyi Népbiztósága volt 1934 és 1946 között. Az intézmény és a kommunista rezsim legfőbb terror- és állambiztonsági szerve, a hírhedt nagy tisztogatások, a politikai és törvényen kívüli tömeggyilkosságok, valamint a Gulag kényszermunkatábor-rendszer fő végrehajtója volt. Nemcsak a titkosrendőrséget és a kémelhárítást irányította, de hozzá tartozott a határőrség, a rendőrség és a lakosság tömeges deportálása is. 1946 után Belügyminisztériummá (MVD), illetve később részben a KGB-vé alakult át.
  A SZMERS (oroszul: Специальные Методы Разоблaчения Шпионов, Szpecialnije Metodi Razoblacsenyija Spionov, azaz Különleges Módszerű Kémelhárítás, időnként allegórikusan Szmerty Spionam!; Halál a kémekre!) három szovjet katonai titkosszolgálat ernyőszervezetének a neve volt, melyet a második világháború alatt, 1943 áprilisában állítottak fel. A szervezetet eredetileg a német katonai titkosszolgálat, az Abwehr tevékenységének akadályozására és a dezertálások megakadályozására hozták létre, de 1944-től, a Vörös Hadsereg előretörését követően, a megszállt területeken a SZMERS feladata lett a rendszer ellenségeinek titulált és a Szovjetunió által háborús bűnökkel vádolt személyek hollétének felderítése és elhurcolása, esetenként meggyilkolása is.