Háborús szimuláció orosz támadásról Romániában: „tétova amerikai válasz”

– számolt be a News.ro portál által idézett a ziua.md. Ignatius szerint a forgatókönyv abból a feltételezésből indult ki, hogy az ukrajnai háború 2028-ig folytatódik és véres holtpontra jut, Moszkva pedig a Moldovai Köztársaság elleni támadással próbálja meg tovább megosztani Európát.

A szimuláció során az egyik orosz drón csapást mér Románia területére és civilek halálát okozza. A résztvevőknek abban a helyzetben kellett döntést hozniuk arról, hogy hogyan reagáljon az Egyesült Államok.

A gyakorlat konklúziója a szerző szerint egy „bátortalan” amerikai válasz volt, annak a vélekedésnek a hátterében, miszerint az amerikai közvélemény nem támogatna egy határozott katonai reakciót. Ignatius azt állítja, hogy egy ilyen eredmény burkoltan azt üzenné, hogy a NATO-szerződés 5. cikkében rögzített kollektív védelem iránti elkötelezettség elveszítheti a hitelességét.

A szimuláció során a kongresszus tagjai egyetértettek abban, hogy az amerikai közvélemény nem támogatna egy határozott fellépést. Az Egyesült Államok vezető szerepe nélkül pedig Európa megosztottá és szervezetetlenné válna” – írja az újságíró.

A gyakorlatot a Cornell Egyetem Brooks Intézete és a Rockefeller Alapítvány támogatásával szervezték meg. A szerző megjegyzi, hogy jelen volt a szimuláción, azzal a feltétellel, hogy nem fedi fel a résztvevők kilétét.

Ignatius azzal érvel, hogy egy szélesebb körű európai konfrontáció kockázata megnőtt az Oroszországnak tulajdonított hibrid támadások fokozódásával. A TD International tanácsadó cég egyik magánjellegű elemzését idézi, amely szerint március óta 63, Oroszországhoz köthető incidenst regisztráltak európai célpontok ellen: ezek között

• 43, drónokkal kapcsolatos incidens vagy légtérsértés,
• hat szabotázsakció vagy arra tett kísérlet,
• hat kibertámadás vagy elektronikai hadviselési akció,
• valamint öt ellenséges tengeri incidens szerepel.

A szerző emlékeztet a Németország által Moszkva ellen a dróntámadások és szabotázsakciók kapcsán megfogalmazott közelmúltbeli vádakra, valamint más, Ukrajnának fegyvereket szállító európai államokban jelentett hasonló incidensekre is.

A publicista véleménye szerint a Washington részéről megnyilvánuló határozott vezetés hiánya felbátoríthatná a Kremlt a NATO határainak feszegetésére, ugyanakkor arra késztetheti az európai államokat, hogy saját hatáskörben egyre keményebb válaszlépéseket tegyenek.

„Ahogy Európa és Oroszország lépkednek felfelé az eszkalációs létrán, mit tehet az Egyesült Államok egy katasztrófa megelőzése érdekében?

– írja továbbá a szerző. Ignatius szerint az USA-nak és az európai szövetségeseknek egyértelműen figyelmeztetniük kellene Moszkvát, hogy a NATO-tagállamok elleni támadásoknak „súlyos következményei” lesznek, fenn kell tartaniuk az amerikai katonai jelenlétet Európában, és támogatniuk kell a szövetségesek védelmi képességeinek megerősítését.

„A jelenlegi helyzet folytatódásának veszélye nem pusztán Putyin elrettentésének kudarcában rejlik, hanem abban az egyre növekvő képtelenségben is, hogy visszafogjuk a magukat cserbenhagyottnak érző és egyre kétségbeesettebbé váló európai szövetségeseket. Az amerikai katonai erő előnye nem csupán a háborúk megvívásában, hanem azok megállításában is rejlik” – vonja le a következtetést a The Washington Post publicistája, figyelmeztetve arra, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti összehangolt válaszlépés hiánya növelheti az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció kockázatát.

Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban megsokasodtak a drónincidensek Románia területén, az orosz–ukrán háború „járulékos eredményeként”.

korábban írtuk

Robbanóanyagot tartalmazó dróndarabot ártalmatlanítottak a Sulina-ág közelében

Robbanóanyagot tartalmazó dróndarabot ártalmatlanítottak pénteken a haditengerészet tűzszerészei a dunai Sulina-ág bejáratától mintegy öt tengeri mérföldre keletre – közölte a védelmi minisztérium.