Elég erős szövetség? Egy háborús szimuláció megkérdőjelezni Amerika elrettentő beavatkozását Románia megtámadása esetén (képünk illusztráció)
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
2026. szeptember 06., 10:242026. szeptember 06., 10:24
Az Egyesült Államokban jelenlegi kongresszusi képviselők, valamint egykori katonai, diplomáciai és hírszerzési tisztviselők részvételével a héten megtartott szimulációs gyakorlat egy olyan forgatókönyvet vizsgált, amelyben Oroszország 2028-ban megtámadja a Moldovai Köztársaságot, egy drón pedig becsapódik a NATO-tagállam Románia egyik üzemanyagraktárába, polgári áldozatokat követelve. A gyakorlatról David Ignatius, a The Washington Post publicistája ír, aki
– számolt be a News.ro portál által idézett a ziua.md. Ignatius szerint a forgatókönyv abból a feltételezésből indult ki, hogy az ukrajnai háború 2028-ig folytatódik és véres holtpontra jut, Moszkva pedig a Moldovai Köztársaság elleni támadással próbálja meg tovább megosztani Európát.
A szimuláció során az egyik orosz drón csapást mér Románia területére és civilek halálát okozza. A résztvevőknek abban a helyzetben kellett döntést hozniuk arról, hogy hogyan reagáljon az Egyesült Államok.
A gyakorlat konklúziója a szerző szerint egy „bátortalan” amerikai válasz volt, annak a vélekedésnek a hátterében, miszerint az amerikai közvélemény nem támogatna egy határozott katonai reakciót. Ignatius azt állítja, hogy egy ilyen eredmény burkoltan azt üzenné, hogy a NATO-szerződés 5. cikkében rögzített kollektív védelem iránti elkötelezettség elveszítheti a hitelességét.
A szimuláció során a kongresszus tagjai egyetértettek abban, hogy az amerikai közvélemény nem támogatna egy határozott fellépést. Az Egyesült Államok vezető szerepe nélkül pedig Európa megosztottá és szervezetetlenné válna” – írja az újságíró.
A gyakorlatot a Cornell Egyetem Brooks Intézete és a Rockefeller Alapítvány támogatásával szervezték meg. A szerző megjegyzi, hogy jelen volt a szimuláción, azzal a feltétellel, hogy nem fedi fel a résztvevők kilétét.
Ignatius azzal érvel, hogy egy szélesebb körű európai konfrontáció kockázata megnőtt az Oroszországnak tulajdonított hibrid támadások fokozódásával. A TD International tanácsadó cég egyik magánjellegű elemzését idézi, amely szerint március óta 63, Oroszországhoz köthető incidenst regisztráltak európai célpontok ellen: ezek között
A szerző emlékeztet a Németország által Moszkva ellen a dróntámadások és szabotázsakciók kapcsán megfogalmazott közelmúltbeli vádakra, valamint más, Ukrajnának fegyvereket szállító európai államokban jelentett hasonló incidensekre is.
A publicista véleménye szerint a Washington részéről megnyilvánuló határozott vezetés hiánya felbátoríthatná a Kremlt a NATO határainak feszegetésére, ugyanakkor arra késztetheti az európai államokat, hogy saját hatáskörben egyre keményebb válaszlépéseket tegyenek.
„Ahogy Európa és Oroszország lépkednek felfelé az eszkalációs létrán, mit tehet az Egyesült Államok egy katasztrófa megelőzése érdekében?
– írja továbbá a szerző. Ignatius szerint az USA-nak és az európai szövetségeseknek egyértelműen figyelmeztetniük kellene Moszkvát, hogy a NATO-tagállamok elleni támadásoknak „súlyos következményei” lesznek, fenn kell tartaniuk az amerikai katonai jelenlétet Európában, és támogatniuk kell a szövetségesek védelmi képességeinek megerősítését.
„A jelenlegi helyzet folytatódásának veszélye nem pusztán Putyin elrettentésének kudarcában rejlik, hanem abban az egyre növekvő képtelenségben is, hogy visszafogjuk a magukat cserbenhagyottnak érző és egyre kétségbeesettebbé váló európai szövetségeseket. Az amerikai katonai erő előnye nem csupán a háborúk megvívásában, hanem azok megállításában is rejlik” – vonja le a következtetést a The Washington Post publicistája, figyelmeztetve arra, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti összehangolt válaszlépés hiánya növelheti az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció kockázatát.
Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban megsokasodtak a drónincidensek Románia területén, az orosz–ukrán háború „járulékos eredményeként”.
Robbanóanyagot tartalmazó dróndarabot ártalmatlanítottak pénteken a haditengerészet tűzszerészei a dunai Sulina-ág bejáratától mintegy öt tengeri mérföldre keletre – közölte a védelmi minisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!