Bírálat. Az akadémia vallástudományi intézetének vezetője szerint Nicușor Dannak többet kellene olvasnia
Fotó: presidency.ro
Kisiklás Nicușor Dan elnök részéről, hogy egy felszólalásában egy „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt – jelentette ki Eugen Ciurtin, a Román Akadémia Vallástörténeti Intézetének igazgatója.
2026. szeptember 07., 10:352026. szeptember 07., 10:35
Az igazgató vasárnap este a Digi 24 hírcsatornának beszélt Nicușor Dan kijelentéséről, amelyet a Nemzet Megváltásának Katedrálisában tett egy egyházi rendezvényen.
A tudós rámutatott: az államfő kijelentése” azon nacionalista megnyilvánulások része, amelyek ma Romániában tapasztalhatók, és amelyek már szélsőséges formát öltöttek”.
Eugen Ciurtin úgy véli, hogy „a román történelem elmúlt századában – amint azt mindannyian tudnunk kellene – nagyon sok megoldatlan probléma van”, és ezek közül néhány Dan beszédében is megmutatkozott.
„Az első dolog, amit el kell mondani, éppen ez: hogy
– mutatott rá Ciurtin.
Hangsúlyozta: a közbeszédben „különféle tévképzetek léteznek, amikor a nemzeti történelem kerül szóba”.
„Az egyik éppen ez a kifejezés, az »egészséges nacionalizmus«, amelyet – ha egy minimális szövegelemzést végzünk, ami minden humán tudomány számára szent – egy kifejezés kísér: »ennek az országnak a múltja«, mintha ez a múlt egyhangúlag pozitív lenne. Inkább azt mondanám, hogy
– fogalmazott Eugen Ciurtin.
Az államfő szeptember 1-jén a Román Ortodox Egyház által a Nemzet Megváltásának székesegyházában szervezett Nemzetközi Ortodox Ifjúsági Találkozó megnyitó ünnepségén vett részt, ahol többek között a „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt a közszférában.
„Éppen azért, mert a közéletben nem elégséges ez a vallomás és az ország múltja iránti tiszteletünk, valamint az egészséges nacionalizmus, látjuk, hogy a közéletet egyrészt olyan defetisták uralják, akik azt mondják, hogy soha semmit sem fogunk tudni elérni ebben az országban, másrészt pedig olyan demagógok, akik mellüket verik, és a múlt néhány alapvető elemébe kapaszkodnak” – nyilatkozta akkor Nicușor Dan elnök.
Milyen diktatúrák léteztek Romániában a kommunizmus előtt?
Amint arról Eugen Ciurtin is beszélt, Romániában nem a kommunizmus második világháború utáni hatalomra kerülésével kezdődött a 20. századi diktatúrák sora.
A kommunista diktatúra előtt Romániában a királyi diktatúra, pontosabban II. Károly király autoriter rendszere működött, amelyet aztán Ion Antonescu marsall szélsőjobboldali diktatúrája követett.
A királyi diktatúra 1938 és 1940 között működött, miután 1938 februárjában Károly felfüggesztette az alkotmányos parlamentarizmust, feloszlatta a parlamentet, és jelentősen korlátozta a politikai pártok működését.
Ezt követően új alkotmányt dolgoztatott ki,l amely jelentős hatalmat koncentrált a király kezében.
Szintén 1938-ban létrehozták a Nemzeti Újjászületés Frontját (Frontul Renașterii Naționale), amely lényegében az egyetlen engedélyezett politikai szervezet lett. A politikai ellenzéket és különösen a Vasgárdát keményen üldözték. Corneliu Zelea Codreanut 1938-ban megölték.
940 szeptemberében Károly lemondásra kényszerült, miután Románia jelentős területeket veszített. Hatalomra került fia, I. Mihály, ténylegesen pedig Ion Antonescu marsall vált az ország meghatározó vezetőjévé.
A 1938–1940 közötti királyi diktatúra és az 1940–1944 közötti Antonescu-rendszer két külön korszak: Antonescu rendszere már katonai-autoriter, később nemzetiszocialista Németországgal szövetséges diktatúra volt.
Ráadásul – bár hivatalosna kommunistának hirdette magát – Nicolae Ceaușescu diktatúrájának egyik alappillére szintén a végletekig fokozott sovinizmus és a nemzeti történelem mitológiával való helyettesítése volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!