Bírálat. Az akadémia vallástudományi intézetének vezetője szerint Nicușor Dannak többet kellene olvasnia
Fotó: presidency.ro
Kisiklás Nicușor Dan elnök részéről, hogy egy felszólalásában egy „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt – jelentette ki Eugen Ciurtin, a Román Akadémia Vallástörténeti Intézetének igazgatója.
2026. szeptember 07., 10:352026. szeptember 07., 10:35
Az igazgató vasárnap este a Digi 24 hírcsatornának beszélt Nicușor Dan kijelentéséről, amelyet a Nemzet Megváltásának Katedrálisában tett egy egyházi rendezvényen.
A tudós rámutatott: az államfő kijelentése” azon nacionalista megnyilvánulások része, amelyek ma Romániában tapasztalhatók, és amelyek már szélsőséges formát öltöttek”.
Eugen Ciurtin úgy véli, hogy „a román történelem elmúlt századában – amint azt mindannyian tudnunk kellene – nagyon sok megoldatlan probléma van”, és ezek közül néhány Dan beszédében is megmutatkozott.
„Az első dolog, amit el kell mondani, éppen ez: hogy
– mutatott rá Ciurtin.
Hangsúlyozta: a közbeszédben „különféle tévképzetek léteznek, amikor a nemzeti történelem kerül szóba”.
„Az egyik éppen ez a kifejezés, az »egészséges nacionalizmus«, amelyet – ha egy minimális szövegelemzést végzünk, ami minden humán tudomány számára szent – egy kifejezés kísér: »ennek az országnak a múltja«, mintha ez a múlt egyhangúlag pozitív lenne. Inkább azt mondanám, hogy
– fogalmazott Eugen Ciurtin.
Az államfő szeptember 1-jén a Román Ortodox Egyház által a Nemzet Megváltásának székesegyházában szervezett Nemzetközi Ortodox Ifjúsági Találkozó megnyitó ünnepségén vett részt, ahol többek között a „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt a közszférában.
„Éppen azért, mert a közéletben nem elégséges ez a vallomás és az ország múltja iránti tiszteletünk, valamint az egészséges nacionalizmus, látjuk, hogy a közéletet egyrészt olyan defetisták uralják, akik azt mondják, hogy soha semmit sem fogunk tudni elérni ebben az országban, másrészt pedig olyan demagógok, akik mellüket verik, és a múlt néhány alapvető elemébe kapaszkodnak” – nyilatkozta akkor Nicușor Dan elnök.
Milyen diktatúrák léteztek Romániában a kommunizmus előtt?
Amint arról Eugen Ciurtin is beszélt, Romániában nem a kommunizmus második világháború utáni hatalomra kerülésével kezdődött a 20. századi diktatúrák sora.
A kommunista diktatúra előtt Romániában a királyi diktatúra, pontosabban II. Károly király autoriter rendszere működött, amelyet aztán Ion Antonescu marsall szélsőjobboldali diktatúrája követett.
A királyi diktatúra 1938 és 1940 között működött, miután 1938 februárjában Károly felfüggesztette az alkotmányos parlamentarizmust, feloszlatta a parlamentet, és jelentősen korlátozta a politikai pártok működését.
Ezt követően új alkotmányt dolgoztatott ki,l amely jelentős hatalmat koncentrált a király kezében.
Szintén 1938-ban létrehozták a Nemzeti Újjászületés Frontját (Frontul Renașterii Naționale), amely lényegében az egyetlen engedélyezett politikai szervezet lett. A politikai ellenzéket és különösen a Vasgárdát keményen üldözték. Corneliu Zelea Codreanut 1938-ban megölték.
940 szeptemberében Károly lemondásra kényszerült, miután Románia jelentős területeket veszített. Hatalomra került fia, I. Mihály, ténylegesen pedig Ion Antonescu marsall vált az ország meghatározó vezetőjévé.
A 1938–1940 közötti királyi diktatúra és az 1940–1944 közötti Antonescu-rendszer két külön korszak: Antonescu rendszere már katonai-autoriter, később nemzetiszocialista Németországgal szövetséges diktatúra volt.
Ráadásul – bár hivatalosna kommunistának hirdette magát – Nicolae Ceaușescu diktatúrájának egyik alappillére szintén a végletekig fokozott sovinizmus és a nemzeti történelem mitológiával való helyettesítése volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A romániai lakosok csütörtöktől a Stop Rasism platformon jelenthetik az antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő incidenseket, akár áldozatként, akár a gyűlöletkeltő megnyilvánulások tanúiként – jelentette be a bukaresti kormány.
Csak kis híján úszta meg egy turista a Transzfogarasi úton, hogy medvetámadás áldozatává váljék.
Az AUR a gazdákat támogató intézkedések sürgős jóváhagyását követeli, miután Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter állítólag kijelentette, hogy ezek „valahol a pénzügyminisztériumban vagy a kormánynál vesztegelnek”.
Az előre hozott választások és az államfő hivatalából való felfüggesztése csak súlyosbítaná a Romániát sújtó politikai válságot – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke.
Nyolcvan százalék annak az esélye, hogy Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök, jelenlegi külügyi államtitkár leendő kormánya bizalmat kap a parlamentben – vélekedett Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!