Hirdetés

Orosz–ukrán háború: vajon közelebb hozza a békét az újabb amerikai közvetítés?

orosz

Közvetítés. Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvában és Kijevben is tárgyalt az orosz–ukrán háború lezárásáról

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Az Oroszországgal folytatott háború várhatóan a tél folyamán is folytatódni fog – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevben tárgyalásokat folytatott Donald Trump legfőbb küldötteivel.

Balogh Levente

2026. szeptember 07., 09:192026. szeptember 07., 09:19

A BBC szerint a megbeszélések jelentős áttörés bejelentése nélkül zárultak le, miután Steve Witkoff és Jared Kushner az orosz teljes körű invázió óta először látogatott Ukrajnába. Az előző nap a két megbízott Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

Witkoff elmondta, hogy „bátorítónak” találta a kijevi tárgyalásokat, amelyeket „tartalmasnak” és fontosnak nevezett.

Hirdetés

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy igazságos békét szeretne, amely nem hagy teret Oroszország újabb agressziójának.

A vasárnapi, zárt ajtók mögött több órán át tartó tárgyalási fordulók után Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy megállapodtak abban, hogy az ukrán, európai és amerikai tisztviselők a közeljövőben találkoznak a megbeszélések folytatására. Emellett háromoldalú találkozót szorgalmazott Oroszországgal és az Egyesült Államokkal.

„Bízunk benne, hogy itt jó megoldás születik majd” – mondta Witkoff, hozzátéve, hogy a tárgyalók „jelentős előrelépést tettek Moszkvában”, utalva a két fél szombati megbeszéléseire.

A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó kérdésre Kushner azt válaszolta, hogy

az amerikai delegáció „áttekintette azokat az ötleteket, amelyek eddig nem váltak be”, és „megpróbálta átgondolni”, milyen elemek szükségesek a „tartós béke” eléréséhez.

„Nagyon jó párbeszéd volt, ő [Putyin] sok kérdést tett fel, mi is sok kérdést tettünk fel.”

Witkoff elmondta, hogy a küldöttek Kijevbe utazásuk előtt találkoztak az orosz vezetővel, mivel „tudniuk kellett, hogy ő hogyan áll a kérdéshez”.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy amennyiben a háború a télbe is átnyúlik – „ami jelenleg valószínűnek tűnik” –, Ukrajnának légvédelmi és energetikai támogatásra lesz szüksége.

Ukrajna az amerikai gyártmányú Patriot elfogórakétákra támaszkodott az orosz ballisztikus rakéták elleni küzdelemben, de az Egyesült Államok az Iránnal folytatott háborúja során készleteinek nagy részét felhasználta.

Az elmúlt években Oroszország a téli hónapokban az energetikai infrastruktúrára összpontosította támadásait.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnának ki kell fejlesztenie saját ballisztikus rakétavédelmi rendszerét, de hozzátette, hogy az amerikaiak jövőre növelni fogják a termelést, amire „számítanak”.

Az amerikai küldöttség Lengyelországba repült, majd vonattal utazott tovább Kijevbe – Zelenszkij a sajtónak elmondta, hogy az előkészületek ellenére sem tudták fogadni a repülőgépüket.

Putyin és Zelenszkij megállapodtak abban, hogy a tárgyalók útja alatt három napra felfüggesztik az egymás fővárosai elleni támadásokat.

Zelenszkij a kijevi Szent Szófia-székesegyházban fogadta Witkoffot és Jared Kushnert, nem messze attól a helytől, ahol pénteken egy orosz drón eltalálta az ukrán biztonsági szolgálatok központját.

Az éjszaka folyamán az orosz és az ukrán erők továbbra is támadták egymást; Ukrajna megerősítette, hogy eltaláltak egy olajfinomítót, egy repülőteret és két légvédelmi rendszert.

A szombati moszkvai tárgyalások három órán át tartottak, és az orosz állami média szerint zárt ajtók mögött zajlottak a Kremlben.

Putyin tanácsadója, Jurij Usakov a tárgyalásokat „konstruktívnak és rendkívül őszintének” minősítette.

Elmondta, hogy a háború megoldásáról, gazdasági kérdésekről, valamint lehetséges „kölcsönösen előnyös orosz–amerikai projektekről” beszéltek.

Usakov azt is elmondta, hogy

„figyelembe vették az orosz hadsereg kézzelfogható előrenyomulását a harci övezetben”, és elismerték, hogy a tárgyalásoknak foglalkozniuk kell „a konfliktus alapvető okaival”.

„Az amerikai képviselők alaposan felkészültek erre a látogatásra. Nemcsak kifejezték érdekeltségüket a harci cselekmények mielőbbi befejezésében a hagyományaiknak megfelelően, hanem egy egész sor elképzelést is megfogalmaztak a rendezés lehetséges módozatairól” – mondta Usakov.

A Kreml tisztségviselője szerint az orosz fél részletesen ismertette a fronthelyzetet, hangsúlyozva, hogy az orosz hadsereg sikereket ér el és előrenyomul a műveleti övezetben, és kifejezte bizonyosságát a kitűzött célok elérésében.

„Természetesen hangsúlyt kapott annak szükségessége, hogy felszámolják a konfliktus valamennyi kiváltó okát” – fogalmazott Usakov.

A tájékoztatás szerint Putyin megerősítette készségét, hogy folytatódjon az amerikaiakkal az együttműködés a politikai és diplomáciai megoldások keresésében. A különmegbízottak megígérték, hogy a kijevi tárgyalásaik során fel fogják használni az orosz elnöktől kapott értékeléseket.

Usakov szerint ezek a tézisek kiutat jelenthetnek az ukrajnai konfliktus tartós békés rendezéséhez.

lmondta, hogy a washingtoni vendégek felfigyeltek Putyinnak arra a megjegyzésére, hogy Kijev közelében újratemették az egyik fő náci bűnöst.

Az eszmecserét tartalmasnak, rendkívül őszintének, bizalmi jellegűnek, és mindkét fél számára hasznosnak minősítette.

Közölte, hogy a megbeszélések gazdasági kérdésekre és a lehetséges nagyszabású, kölcsönösen előnyös közös projektekre is kiterjedtek. Elhangzott, hogy a két ország elnöke folytatja a személyes kapcsolattartást.

Putyin a szombati tárgyalások kamerák előtt zajló szakaszában kijelentette, hogy a Kijevre mért csapások beszüntetésere vonatkozó kérés a külügyminisztérium és a szakszolgálatok vonalán érkezett Moszkvához.

Közölte, hogy kiadta az utasítást, amelynek értelmében szombat nulla órától nem érte támadás az ukrán fővárost.

Hozzátette, hogy

jelentősen csökkent az Oroszország, így Moszkva ellen indított ukrán támadások száma.

Megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok egy háromnapos, kiterjedt fegyverszünetre tettek javaslatot, de erről az orosz fél soha nem állapodott meg velük.

„De mindent megteszünk, ami tőlünk telik, hogy biztosítsuk a tárgyalási folyamat biztonságát, valamint a közvetítők- az önök és kísérőik – biztonságát” – mondta az elnök az amerikai tárgyalóknak.

„Fontos béketeremtő látogatás” – írta X-mikroblogjában Kirill Dmitrijev, a befektetési és gazdasági együttműködésért felelős elnöki különmegbízott, aki maga is jelen volt a tárgyalásokon, miután kikísérte a távozó amerikai küldöttséget a vnukovói repülőtérre,

Mi volt Kushner és Witkoff látogatásának célja?
Jurij Usakov tanácsadó szerint Steve Witkoff nyolcadik alkalommal tárgyalt Moszkvában.
Witkoff és Jared Kushner mostani tárgyalásának célja az amerikai békekezdeményezés továbbvitele és az orosz–ukrán tárgyalások újraindítása volt. Witkoff és Kushner mellett Putyin, valamint Jurij Usakov és Kirill Dmitrijev orosz részről. Konkrét békemegállapodás nem született, de az amerikaiak szerint „új ötletek” kerültek elő, és Moszkvában jelentős előrelépést érzékeltek. A Kreml a találkozót „nagyon hasznosnak” nevezte.
A fő vitapont: továbbra is a területi kérdés, mindenekelőtt a Donbasz jövője. Moszkva Ukrajna további területi engedményeit, illetve a NATO-tagság kizárását akarja; Kijev ezeket nem fogadja el. 2025. december 2-án Witkoff és Kushner mintegy három–öt órán át tárgyalt Putyinnal egy amerikai béketervről. Akkor sem született megállapodás, de a tárgyalást a felek a későbbi egyeztetések alapjaként értékelték.
Következő lépésként az amerikaiak szeretnék újraindítani a háromoldalú amerikai–orosz–ukrán tárgyalásokat; a washingtoni közlés szerint a következő lépéseket a közeljövőben jelenthetik be.
A moszkvai tárgyalások diplomáciai szempontból újra mozgásba hozták a folyamatot, de a legfontosabb kérdésekben továbbra sincs áttörés. A Donbasz, Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciái és a NATO-tagság kérdése továbbra is alapvető akadály.

Ismét az orlivkai határátkelőt támadták az oroszok
Oroszország hétfőre virradóra támadást hajtott végre az Ukrajnát Romániával összekötő orlivkai határátkelőhely ellen, ami miatt fel kellett függesztenie a működését – közölték az ukrajnai Izmail kikötőváros hatóságai.
A határátkelőhely bezárására alig néhány nappal azután került sor, hogy egy korábbi orosz dróncsapás után újra megnyitották.
Az Izmaili Kerületi Közigazgatás jelentése szerint az orlivkai határátkelőhelyet orosz Sahid drónok támadták meg. A helyi hatóságok szerint a támadás miatt felfüggesztették az utasok és járművek átlépésének ellenőrzését.
Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőrség szóvivője szerint a támadás nem követelt áldozatokat. Elmondása szerint hétfő reggelre az átkelőhelyen újraindult a forgalom.
Az átkelőhelyet korábban, szeptember 1-jén is megtámadták, amikor ugyancsak orosz Sahid típusú drónok egy épületet és az átkelőhely egyéb infrastruktúráját találták el, tüzet okozva és ideiglenesen leállítva a működést. A román vámhatóságok szerint a működés két nappal később, szeptember 3-án folytatódott, miután kijavították a határátkelőhely infrastruktúráját és tesztelték a kompközlekedést.
Oroszország aktívan támadja mind Románia, mind Moldova határinfrastruktúráját – nyilatkozta Demcsenko a „We Are Ukraine” című televíziós hírműsorban.
Az Orlivka–Isaccea határátkelőhely a Dunán keresztül köti össze Ukrajna Odessza megyéjét a NATO- és EU-tag Romániával. A régió határ- és logisztikai infrastruktúrája fontos alternatívává vált a fekete-tengeri hajózási útvonalakkal szemben, amelyek az egyre fokozódó orosz bombázások miatt egyre veszélyesebbé váltak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 06., vasárnap

Exit poll: tarolhatott az AfD Szász-Anhaltban, közel a szélsőjobboldal világháború óta nem látott előretörése

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.

Exit poll: tarolhatott az AfD Szász-Anhaltban, közel a szélsőjobboldal világháború óta nem látott előretörése
Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Csúcson a gázolajár, rekordmélységben Trump támogatottsága Amerikában

A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.

Csúcson a gázolajár, rekordmélységben Trump támogatottsága Amerikában
2026. szeptember 06., vasárnap

Lavrov a lipcsei drónvádról: „egy igazi háború kezdete”

A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Lavrov a lipcsei drónvádról: „egy igazi háború kezdete”
2026. szeptember 06., vasárnap

Háborús szimuláció orosz támadásról Romániában: „tétova amerikai válasz”

Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.

Háborús szimuláció orosz támadásról Romániában: „tétova amerikai válasz”
Hirdetés
2026. szeptember 05., szombat

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése

Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése
2026. szeptember 04., péntek

Moszkva nem fog örülni: Ukrajna új, Románián átvezető útvonalakon kapja az üzemanyagot a háború miatt

Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.

Moszkva nem fog örülni: Ukrajna új, Románián átvezető útvonalakon kapja az üzemanyagot a háború miatt
2026. szeptember 04., péntek

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.

Kijevi gesztus a magyaroknak: a parlament elítélte a szovjetek kárpátaljai magyarellenes atrocitásait
Hirdetés
2026. szeptember 03., csütörtök

Ukrajna még nem teljesítette a kisebbségvédelem terén Magyarországnak tett vállalásait

Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Ukrajna még nem teljesítette a kisebbségvédelem terén Magyarországnak tett vállalásait
2026. szeptember 03., csütörtök

Durvul a német–orosz konfliktus. De milyen hibrid háborús lépéseket tett eddig Oroszország Európa országai ellen?

Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.

Durvul a német–orosz konfliktus. De milyen hibrid háborús lépéseket tett eddig Oroszország Európa országai ellen?
2026. szeptember 02., szerda

Ursula von der Leyen eszkalációról beszél a lipcsei dróntámadás kapcsán

A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Ursula von der Leyen eszkalációról beszél a lipcsei dróntámadás kapcsán
Hirdetés
Hirdetés