
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az ukrajnai háborút „minden józan számítás szerint” nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának péntek reggel adott interjúban.
2023. február 24., 10:412023. február 24., 10:41
2023. február 24., 10:492023. február 24., 10:49
Hozzátette: ezt követően lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, amelyek végén kiderül, hogy milyen béke születik.
megjegyezve, a világban ez a többségi álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Az ENSZ Közgyűlése a tagállamok háromnegyedének támogatásával elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot csütörtökön kétnapos vita után; Oroszország elutasította, India és Kína tartózkodott.
A miniszterelnök kitért Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának kérdésére is.
– mondta, jelezve, a kormány a két ország tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része „nem túl lelkes”.
A többi közt azért, mert ezen államok nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek a demokráciánkról, a nálunk lévő jogállamiságról – fogalmazott. Orbán Viktor elmondta azt is, Törökország aggálya, hogy szerintük Svédországban olyan terrorista szervezetek működnek, amelyek Törökország ellen dolgoznak. „Ők is a szövetségeseink, az ő hangjukat is meg kell hallanunk” – jelentette ki Törökország fenntartásairól a kormányfő.
A miniszterelnök beszélt ugyanakkor arról is, hogy Magyarország a szankciók miatt megugró energiaárak következtében tavaly 4 ezer milliárd forinttal többet fizetett ugyanolyan mennyiségű energiáért, mint egy évvel korábban.
– jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: márciusban lassulni fog áremelkedés üteme, decemberben már egyszámjegyű lesz az infláció. Azt mondta: a kormány meghozta azokat intézkedéseket - húsz döntést -, amelyeket az inflációval szemben meg lehet és meg kell hozni.
„Tehát ugyan a szervezet még beteg, lázas, de már megkapta az injekciót. (…) Csak kell egy kis idő, mint a betegségek esetében általában, amíg a szer hatni kezd” – fogalmazott.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!