
A határozatot 141 ország képviselője szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésén
Fotó: ENSZ/Loey Felipe
Az ENSZ Közgyűlése a tagállamok háromnegyedének támogatásával elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot csütörtökön kétnapos vita után; Oroszország elutasította, India és Kína tartózkodott. Közben a háborús bűnösök felelősségre vonása mellett törnek lándzsát az Európai Tanács tagjai.
2023. február 24., 01:352023. február 24., 01:35
2023. február 24., 11:082023. február 24., 11:08
Az ukrajnai háború kezdetének első évfordulójára előterjesztett határozatot 141 ország képviselője szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésének zárásaként. A szavazáson 32 állam tartózkodott, Kína és India mellett többi között Dél-Afrika, Pakisztán, Afrika és Közép Ázsia országainak túlnyomó része. A határozatot 7 ország utasította el, Oroszország mellett Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria, Mali, Eritrea és Nicaragua.
A megfogalmazás szerint a határozat megerősíti az elkötelezettséget Ukrajna szuverenitása, függetlensége, valamint területe épsége iránt, nemzetközileg elismert határai alapján. A határozat egyben felszólítja Oroszországot, hogy azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. A rendkívüli ülés szerdai megnyitásakor Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára úgy fogalmazott, hogy „ez az invázió egy támadás a közös lelkiismeret ellen is”, az évfordulót pedig gyászos mérföldkőnek nevezte Ukrajna és a nemzetközi közösség számára.
Az ENSZ Közgyűlése tavaly két hasonló dokumentumot fogadott el hasonló támogatás mellett. A nemmel szavazó tagállamok száma ezúttal kettővel növekedett, miután Mali és Eritrea korábbi tartózkodását feladva elutasította a javaslatot. A határozati javaslatot Ukrajna fogalmazta meg, az előterjesztők közlése szerint szövetségeseivel szorosan együttműködve.
Nyilatkozatot tettek közzé az ukrajnai háború tavaly február 24-i kitörésének egyéves évfordulóján az Európai Tanács tagjai is, amelyben leszögezték: Oroszország Ukrajna elleni agressziója sérti az emberiség értékeit és a béke elleni bűncselekménynek számít, amellyel szemben nem lehet és nem szabad tétlennek maradni. Az európai uniós tagországok vezetői nyilatkozatukban aláhúzták: egyetlen országnak sincs joga inváziót indítani a szomszédja ellen, vagy megsérteni annak önállóságát és területi egységét. Azt írták, hogy Oroszország módszeresen választott célpontjául polgári személyeket, városokat döntött romba, és támadást intézett az ukrán identitás ellen.
„Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy felelősségre vonjanak mindenkit, aki az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben elkövetett háborús bűncselekményekért és egyéb nagyon súlyos bűncselekményekért felelős” – fogalmaztak a tagországok állam-, illetve kormányfői. Kiemelték: az ukrán nép megmutatta a világnak, hogy hazájuk jövőjéről az ukránoknak kell dönteniük. „Az ukrán nép „hihetetlen erőt tanúsított hazájának és a nemzetközi jog alapelveinek az orosz agresszióval szembeni védelmezésében. Elszántságot tanúsított a demokrácia és a szabadság védelme során, ellenálló képességet a megpróbáltatásokkal és méltóságot Oroszország bűncselekményeivel szembetalálkozva. (…) Minden ukrán megérdemli, hogy békében élhessen, és a sorsáról szabadon dönthessen. Ukrajna az európai család tagja” – idézte az MTI az állásfoglalást.
Az EU támogatni fogja Ukrajna újjáépítését is, amelynek során törekedni fog a befagyasztott orosz vagyoni eszközök felhasználására az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Közölték azt is, hogy az EU tovább fokozza az Oroszországra annak érdekében gyakorolt nyomást, hogy véget vessen a háborúnak. „Ennek érdekében el fogjuk fogadni a tizedik szankciócsomagot, és lépéseket fogunk tenni azokkal szemben, akik megkísérlik az uniós intézkedések kijátszását” – fogalmaztak.
Az Európai Tanács tagjai leszögezték: támogatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét. Nemzetközi partnereikkel együtt pedig gondoskodni fognak arról, hogy Ukrajna felülkerekedjen, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásáról, a békének és Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli területi egységének a helyreállításáról, Ukrajna újjáépítéséről és az igazságszolgáltatásról.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!