2013. március 21., 08:372013. március 21., 08:37
Elsőként Simon Peresz elnök üdvözölte őt Izrael földjén. „Amerika és Izrael kicsit különbözik méretében. Méretben, de nem végzetében. Az amerikai álom a Bibliából ered, az izraeli szellemet pedig az amerikai kiválóság inspirálja” – mondta Peresz.
„Azonosak a veszélyeink, és azonosak a reményeink. Isten hozta itthon” – tette hozzá. Benjámin Netanjahu miniszterelnök köszönetet mondott Obamának, hogy elismeri Izrael jogát az önvédelemhez, majd Izrael stabil és biztos béke iránti vágyáról beszélt. Obama – aki elnöki mandátuma előtt már járt Izraelben – válaszában megemlítette, hogy a zsidók már háromezer évvel ezelőtt ezen a területen éltek. Ezzel Obama a közel-keleti programját ismertető – Kairóban 2009-ben elhangzott – beszédét korrigálta, amikor Izrael megszületését csakis a holokauszthoz kötötte, komoly izraeli bírálatokat kiváltva.
Ami a közel-keleti békét illeti, Obama leszögezte, hogy „Amerika tisztában van a béke megteremtésének nehézségeivel, de mégis békére törekszik Izrael és szomszédjai között”. A hivatalos üdvözléseket követően az elnök sorra kezet fogott a hadsereg Vaskupola nevű egységének minden megszeppent kiskatonájával, sőt beszédbe is elegyedett velük. Ezt követően – a szikrázó napsütésben a protokollra is fittyet hányva – Obama lekapta zakóját, majd Netanjahuval együtt ingujjra vetkőzve és gyalog folytatta útját az őt Jeruzsálembe szállító helikopterig, miközben a rá váró limuzinok a parkolóban maradtak. Eközben a palesztin területeken, elsősorban Gázában és Hebronban, tömegek tüntettek a látogatás ellen.
Obama és Netanjahu maratoni, ötórás délutáni tárgyalásának középpontjában egyébként az iráni atomprogram, a közel-keleti békefolyamat és a szíriai polgárháború állt. Korábbi megbeszélésükhöz képest változtak az erőviszonyok. Netanjahu alaposan meggyengült a januári választásokon, pártja jóval kevesebb képviselővel bír a Kneszetben, mint tavaly. Obama pozíciója viszont megerősödött, már nem kell törődnie újraválasztásával, szabadabban dönthet számos kérdésben.
A két országnak közös érdeke, hogy a Közel-Keleten elejét vegyék az „atomfegyverkezési versenynek”, a radikális iszlám terjedése ráadásul egyszerre fenyegeti Amerikát, a Nyugatot és Izraelt. Iránnal kapcsolatban azonban nincs teljes egyetértés: Jeruzsálem szerint már nyáron lépni kell Teheránnal szemben. Washingtonban viszont úgy vélik, hogy legalább még egy évet kell várni az esetleges katonai megelőző támadásra – írta a Jediót Aharonót című napilap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok