Obama: a Szentföldön békének kell lennie

Elsőként Simon Peresz elnök üdvözölte őt Izrael földjén. „Amerika és Izrael kicsit különbözik méretében. Méretben, de nem végzetében. Az amerikai álom a Bibliából ered, az izraeli szellemet pedig az amerikai kiválóság inspirálja” – mondta Peresz.

„Azonosak a veszélyeink, és azonosak a reményeink. Isten hozta itthon” – tette hozzá. Benjámin Netanjahu miniszterelnök köszönetet mondott Obamának, hogy elismeri Izrael jogát az önvédelemhez, majd Izrael stabil és biztos béke iránti vágyáról beszélt. Obama – aki elnöki mandátuma előtt már járt Izraelben – válaszában megemlítette, hogy a zsidók már háromezer évvel ezelőtt ezen a területen éltek. Ezzel Obama a közel-keleti programját ismertető – Kairóban 2009-ben elhangzott – beszédét korrigálta, amikor Izrael megszületését csakis a holokauszthoz kötötte, komoly izraeli bírálatokat kiváltva.

Ami a közel-keleti békét illeti, Obama leszögezte, hogy „Amerika tisztában van a béke megteremtésének nehézségeivel, de mégis békére törekszik Izrael és szomszédjai között”. A hivatalos üdvözléseket követően az elnök sorra kezet fogott a hadsereg Vaskupola nevű egységének minden megszeppent kiskatonájával, sőt beszédbe is elegyedett velük. Ezt követően – a szikrázó napsütésben a protokollra is fittyet hányva – Obama lekapta zakóját, majd Netanjahuval együtt ingujjra vetkőzve és gyalog folytatta útját az őt Jeruzsálembe szállító helikopterig, miközben a rá váró limuzinok a parkolóban maradtak. Eközben a palesztin területeken, elsősorban Gázában és Hebronban, tömegek tüntettek a látogatás ellen.

Obama és Netanjahu maratoni, ötórás délutáni tárgyalásának középpontjában egyébként az iráni atomprogram, a közel-keleti békefolyamat és a szíriai polgárháború állt. Korábbi megbeszélésükhöz képest változtak az erőviszonyok. Netanjahu alaposan meggyengült a januári választásokon, pártja jóval kevesebb képviselővel bír a Kneszetben, mint tavaly. Obama pozíciója viszont megerősödött, már nem kell törődnie újraválasztásával, szabadabban dönthet számos kérdésben.

A két országnak közös érdeke, hogy a Közel-Keleten elejét vegyék az „atomfegyverkezési versenynek”, a radikális iszlám terjedése ráadásul egyszerre fenyegeti Amerikát, a Nyugatot és Izraelt. Iránnal kapcsolatban azonban nincs teljes egyetértés: Jeruzsálem szerint már nyáron lépni kell Teheránnal szemben. Washingtonban viszont úgy vélik, hogy legalább még egy évet kell várni az esetleges katonai megelőző támadásra – írta a Jediót Aharonót című napilap.