
2013. március 21., 08:372013. március 21., 08:37
Elsőként Simon Peresz elnök üdvözölte őt Izrael földjén. „Amerika és Izrael kicsit különbözik méretében. Méretben, de nem végzetében. Az amerikai álom a Bibliából ered, az izraeli szellemet pedig az amerikai kiválóság inspirálja” – mondta Peresz.
„Azonosak a veszélyeink, és azonosak a reményeink. Isten hozta itthon” – tette hozzá. Benjámin Netanjahu miniszterelnök köszönetet mondott Obamának, hogy elismeri Izrael jogát az önvédelemhez, majd Izrael stabil és biztos béke iránti vágyáról beszélt. Obama – aki elnöki mandátuma előtt már járt Izraelben – válaszában megemlítette, hogy a zsidók már háromezer évvel ezelőtt ezen a területen éltek. Ezzel Obama a közel-keleti programját ismertető – Kairóban 2009-ben elhangzott – beszédét korrigálta, amikor Izrael megszületését csakis a holokauszthoz kötötte, komoly izraeli bírálatokat kiváltva.
Ami a közel-keleti békét illeti, Obama leszögezte, hogy „Amerika tisztában van a béke megteremtésének nehézségeivel, de mégis békére törekszik Izrael és szomszédjai között”. A hivatalos üdvözléseket követően az elnök sorra kezet fogott a hadsereg Vaskupola nevű egységének minden megszeppent kiskatonájával, sőt beszédbe is elegyedett velük. Ezt követően – a szikrázó napsütésben a protokollra is fittyet hányva – Obama lekapta zakóját, majd Netanjahuval együtt ingujjra vetkőzve és gyalog folytatta útját az őt Jeruzsálembe szállító helikopterig, miközben a rá váró limuzinok a parkolóban maradtak. Eközben a palesztin területeken, elsősorban Gázában és Hebronban, tömegek tüntettek a látogatás ellen.
Obama és Netanjahu maratoni, ötórás délutáni tárgyalásának középpontjában egyébként az iráni atomprogram, a közel-keleti békefolyamat és a szíriai polgárháború állt. Korábbi megbeszélésükhöz képest változtak az erőviszonyok. Netanjahu alaposan meggyengült a januári választásokon, pártja jóval kevesebb képviselővel bír a Kneszetben, mint tavaly. Obama pozíciója viszont megerősödött, már nem kell törődnie újraválasztásával, szabadabban dönthet számos kérdésben.
A két országnak közös érdeke, hogy a Közel-Keleten elejét vegyék az „atomfegyverkezési versenynek”, a radikális iszlám terjedése ráadásul egyszerre fenyegeti Amerikát, a Nyugatot és Izraelt. Iránnal kapcsolatban azonban nincs teljes egyetértés: Jeruzsálem szerint már nyáron lépni kell Teheránnal szemben. Washingtonban viszont úgy vélik, hogy legalább még egy évet kell várni az esetleges katonai megelőző támadásra – írta a Jediót Aharonót című napilap.
Börtönbüntetésre ítéltek pénteken Nagy-Britanniában két romániai férfit, amiért megkéseltek Londonban egy perzsa nyelvű hírcsatornának dolgozó iráni újságírót.
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.