2013. március 21., 08:372013. március 21., 08:37
Elsőként Simon Peresz elnök üdvözölte őt Izrael földjén. „Amerika és Izrael kicsit különbözik méretében. Méretben, de nem végzetében. Az amerikai álom a Bibliából ered, az izraeli szellemet pedig az amerikai kiválóság inspirálja” – mondta Peresz.
„Azonosak a veszélyeink, és azonosak a reményeink. Isten hozta itthon” – tette hozzá. Benjámin Netanjahu miniszterelnök köszönetet mondott Obamának, hogy elismeri Izrael jogát az önvédelemhez, majd Izrael stabil és biztos béke iránti vágyáról beszélt. Obama – aki elnöki mandátuma előtt már járt Izraelben – válaszában megemlítette, hogy a zsidók már háromezer évvel ezelőtt ezen a területen éltek. Ezzel Obama a közel-keleti programját ismertető – Kairóban 2009-ben elhangzott – beszédét korrigálta, amikor Izrael megszületését csakis a holokauszthoz kötötte, komoly izraeli bírálatokat kiváltva.
Ami a közel-keleti békét illeti, Obama leszögezte, hogy „Amerika tisztában van a béke megteremtésének nehézségeivel, de mégis békére törekszik Izrael és szomszédjai között”. A hivatalos üdvözléseket követően az elnök sorra kezet fogott a hadsereg Vaskupola nevű egységének minden megszeppent kiskatonájával, sőt beszédbe is elegyedett velük. Ezt követően – a szikrázó napsütésben a protokollra is fittyet hányva – Obama lekapta zakóját, majd Netanjahuval együtt ingujjra vetkőzve és gyalog folytatta útját az őt Jeruzsálembe szállító helikopterig, miközben a rá váró limuzinok a parkolóban maradtak. Eközben a palesztin területeken, elsősorban Gázában és Hebronban, tömegek tüntettek a látogatás ellen.
Obama és Netanjahu maratoni, ötórás délutáni tárgyalásának középpontjában egyébként az iráni atomprogram, a közel-keleti békefolyamat és a szíriai polgárháború állt. Korábbi megbeszélésükhöz képest változtak az erőviszonyok. Netanjahu alaposan meggyengült a januári választásokon, pártja jóval kevesebb képviselővel bír a Kneszetben, mint tavaly. Obama pozíciója viszont megerősödött, már nem kell törődnie újraválasztásával, szabadabban dönthet számos kérdésben.
A két országnak közös érdeke, hogy a Közel-Keleten elejét vegyék az „atomfegyverkezési versenynek”, a radikális iszlám terjedése ráadásul egyszerre fenyegeti Amerikát, a Nyugatot és Izraelt. Iránnal kapcsolatban azonban nincs teljes egyetértés: Jeruzsálem szerint már nyáron lépni kell Teheránnal szemben. Washingtonban viszont úgy vélik, hogy legalább még egy évet kell várni az esetleges katonai megelőző támadásra – írta a Jediót Aharonót című napilap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok