
Fotó: Videófelvétel
Nem utazik Jordániába az amerikai elnök – közölte a Fehér Ház washingtoni idő szerint kedd délután, miután Jordánia lemondta a Joe Biden részvételével tervezett regionális csúcstalálkozót a Gázai-övezet egyik kórházát érő rakétatámadás miatt.
2023. október 18., 08:032023. október 18., 08:03
Dina Kawar, Jordánia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete megerősítette a találkozó törlését, amit azzal magyarázott, hogy ez nem a megfelelő pillanat a tanácskozásra.
Amerikai beszámolók szerint Ajman Safadi, Jordánia külügyminisztere helyi idő szerint szerda hajnalban az Al-Jazeera arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy
„Semmi haszonnal nem jár egy ilyen csúcstalálkozó jelenleg” – tette hozzá.
A Gázai-övezetben működő baptista kórházat érő rakétatámadásban palesztin közlés szerint 500 ember halt meg. A Hamász az izraeli hadsereget okolja, míg Izrael az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétatámadását.
A kórházi robbanás nyomán több arab országban tüntetők vonultak utcára.
A Fehér Ház kedden jelentette be, hogy Joe Biden szerdára tervezett rövid közel-keleti látogatása során régiós vezetőkkel tárgyal Izraelben, valamint Jordániában. Az eredeti tervek szerint az amerikai elnök Ammánban Abdullah jordán királlyal és Abdel Fattáh asz-Sziszi egyiptomi elnökkel és Mahmud Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével egyeztetett volna.
A palesztin vezető volt az első, aki bejelentette, nem vesz részt a találkozón, ezt követte a jordán visszalépés.
Egyébként John Kirby a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte,
Az elnök „világossá fogja tenni, hogy továbbra is azt akarjuk, hogy ez a konfliktus ne szélesedjen ki, ne terjedjen ki, ne mélyüljön el” – mondta Kirby, rámutatva, hogy az Egyesült Államok „erős jelzést” küldött további katonai támogatás bbiztosításával. Biden várhatóan Izrael szükségleteiről is beszélni fog, és „világossá teszi, hogy mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy kielégítsük ezeket a szükségleteket” – mondta Kirby.
– közölte a védelmi minisztérium helyettes szóvivője kedden.
Sabrina Singh a Pentagon sajtótájékoztatóján elmondta, hogy október 12-16. között öt C-17-es szállítógép érkezett Izraelbe fedélzetén biztonsági támogatással. A szóvivő közölte, hogy a támogatáshoz nem kötnek előfeltételt, ugyanakkor többször kijelentette, hogy
ami meghatározása szerint azt jelenti, hogy katonai akcióknak civilek nem válnak célpontjává.
A védelmi illetékes szerint az amerikai adminisztráció tagjai állandó kapcsolatban vannak izraeli partnerekkel, akiknek a „háború törvényeinek” betartására vonatkozó elvárást is világossá teszik minden alkalommal.
Közben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az izraeli-palesztin konfliktus nyomán kialakult helyzet miatt összehívott rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően kedden kijelentette:
Charles Michel a videókonferencia formájában tartott tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: bármilyen polgári infrastruktúra elleni támadás ellentmond a nemzetközi jog tiszteletben tartásának.
„A civilek elleni támadás nincs összhangban a nemzetközi joggal” – fogalmazott az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Hangsúlyozta: a közel-keleti helyzet az Európai Unió egységét és hiteles válaszait igényli. Közölte: szoros együttműködésre kell törekedni az izraeli hatóságokkal és minden érdekelt féllel a helyzet regionális elmérgesedésének megakadályozása és békéjének megteremtése érdekében.
– fogalmazott.
Elmondta: a tagországok fontosnak tartják a humanitárius segítségnyújtás biztosítását minden rászoruló számára és a békefolyamat folytatását a kétállami megoldás elérése érdekében. Charles Michel végezetül
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki videókapcsolaton keresztül kapcsolódott a sajtótájékoztatóhoz – azt mondta, az Európai Unió a terroristák által elrabolt és fogva tartott túszok azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására szólít fel.
Közölte, a Hamász terrorja rendkívüli szenvedést okoz az izraeli civileknek, ahogy a palesztin embereknek is. A Hamász nem azonos a palesztin emberekkel - mondta. Az Európai Unió szolidaritást vállal Izraellel és humanitárius segítséget nyújt a rászoruló palesztin lakosság számára – emelte ki.
Kijelentette:
Támogatja továbbá Egyiptomot a területére érkező nagyszámú menekült befogadásában – hangoztatta.
Az uniónak és tagországoknak mindent meg kell tenniük a konfliktus regionális kiszélesedésének megelőzésére, a szélesebb régióban szított feszültség megszüntetésére és azért, hogy az arab országok és Izrael között megkezdett és gyümölcsöző béketárgyalások folytatódjanak – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!