Nő a feszültség: Bident nem fogadják Jordániában a gázai kórházat ért rakétatalálat miatt

„Semmi haszonnal nem jár egy ilyen csúcstalálkozó jelenleg” – tette hozzá.

A Gázai-övezetben működő baptista kórházat érő rakétatámadásban palesztin közlés szerint 500 ember halt meg. A Hamász az izraeli hadsereget okolja, míg Izrael az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétatámadását.

A kórházi robbanás nyomán több arab országban tüntetők vonultak utcára.

A Fehér Ház kedden jelentette be, hogy Joe Biden szerdára tervezett rövid közel-keleti látogatása során régiós vezetőkkel tárgyal Izraelben, valamint Jordániában. Az eredeti tervek szerint az amerikai elnök Ammánban Abdullah jordán királlyal és Abdel Fattáh asz-Sziszi egyiptomi elnökkel és Mahmud Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével egyeztetett volna.

A palesztin vezető volt az első, aki bejelentette, nem vesz részt a találkozón, ezt követte a jordán visszalépés.

Egyébként John Kirby a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte,

Az elnök „világossá fogja tenni, hogy továbbra is azt akarjuk, hogy ez a konfliktus ne szélesedjen ki, ne terjedjen ki, ne mélyüljön el” – mondta Kirby, rámutatva, hogy az Egyesült Államok „erős jelzést” küldött további katonai támogatás bbiztosításával. Biden várhatóan Izrael szükségleteiről is beszélni fog, és „világossá teszi, hogy mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy kielégítsük ezeket a szükségleteket” – mondta Kirby.

– közölte a védelmi minisztérium helyettes szóvivője kedden.

Sabrina Singh a Pentagon sajtótájékoztatóján elmondta, hogy október 12-16. között öt C-17-es szállítógép érkezett Izraelbe fedélzetén biztonsági támogatással. A szóvivő közölte, hogy a támogatáshoz nem kötnek előfeltételt, ugyanakkor többször kijelentette, hogy

ami meghatározása szerint azt jelenti, hogy katonai akcióknak civilek nem válnak célpontjává.

A védelmi illetékes szerint az amerikai adminisztráció tagjai állandó kapcsolatban vannak izraeli partnerekkel, akiknek a „háború törvényeinek” betartására vonatkozó elvárást is világossá teszik minden alkalommal.

Közben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az izraeli-palesztin konfliktus nyomán kialakult helyzet miatt összehívott rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően kedden kijelentette:

Charles Michel a videókonferencia formájában tartott tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: bármilyen polgári infrastruktúra elleni támadás ellentmond a nemzetközi jog tiszteletben tartásának.

„A civilek elleni támadás nincs összhangban a nemzetközi joggal” – fogalmazott az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Hangsúlyozta: a közel-keleti helyzet az Európai Unió egységét és hiteles válaszait igényli. Közölte: szoros együttműködésre kell törekedni az izraeli hatóságokkal és minden érdekelt féllel a helyzet regionális elmérgesedésének megakadályozása és békéjének megteremtése érdekében.

– fogalmazott.

Elmondta: a tagországok fontosnak tartják a humanitárius segítségnyújtás biztosítását minden rászoruló számára és a békefolyamat folytatását a kétállami megoldás elérése érdekében. Charles Michel végezetül

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki videókapcsolaton keresztül kapcsolódott a sajtótájékoztatóhoz – azt mondta, az Európai Unió a terroristák által elrabolt és fogva tartott túszok azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására szólít fel.

Közölte, a Hamász terrorja rendkívüli szenvedést okoz az izraeli civileknek, ahogy a palesztin embereknek is. A Hamász nem azonos a palesztin emberekkel - mondta. Az Európai Unió szolidaritást vállal Izraellel és humanitárius segítséget nyújt a rászoruló palesztin lakosság számára – emelte ki.

Kijelentette:

Támogatja továbbá Egyiptomot a területére érkező nagyszámú menekült befogadásában – hangoztatta.

Az uniónak és tagországoknak mindent meg kell tenniük a konfliktus regionális kiszélesedésének megelőzésére, a szélesebb régióban szított feszültség megszüntetésére és azért, hogy az arab országok és Izrael között megkezdett és gyümölcsöző béketárgyalások folytatódjanak – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.