Hirdetés

Netanjahu: a tűzszünet ellenére is folytatjuk a Hamász elleni háborút

•  Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu

Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu

Izrael folytatni fogja a Hamász elleni háborúját még akkor is, ha átmeneti tűzszüneti megállapodást érnek el a radikális iszlamista csoporttal a túszok szabadon engedése végett – jelentette ki kedden este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, mielőtt a kabinet elé bocsátotta szavazásra a fogolycsere-egyezségről szóló javaslatot.

Hírösszefoglaló

2023. november 22., 08:352023. november 22., 08:35

„Háborúban állunk és folytatni fogjuk a háborút” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő.

„Addig nem állunk le, míg el nem érjük minden célunkat”

Hirdetés

– tette hozzá.

Időközben az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet katonai ága bejelentette Telegram-oldalán, hogy az október 7-én elhurcolt túszai egyike, egy nő meghalt.

„Korábban jeleztük hajlandóságunkat arra, hogy humanitárius okok miatt elengedjük őt, de az ellenség húzta az időt, ez pedig halálhoz vezetett” – áll az al-Kudsz Brigádok állásfoglalásában.

Az izraeli katonai rádió kedden jelentette, hogy legkevesebb ötven izraeli gyerek, illetve nő szabadulhat ki a Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezetek fogságából a katari közvetítéssel megkötött fogolycsere-megállapodás alapján.

Ezért cserébe Izrael négynapos tűzszünetet tart a Hamász ellen vívott Gázai övezeti háborúban, és szabadon bocsát százötven olyan embert – palesztin nőket, illetve 18 év alattiakat –, akit „biztonsági okból” börtönzött be, és akinek „nem tapad vér a kezéhez”, vagyis nem vett részt izraeliek életére törő terrorakcióban.

Az izraeli kormány a megállapodás elfogadását szentesítő dokumentumban azt is kilátásba helyezte, hogy a tűzszünet az eredeti négynapos időszakon túl is meghosszabbítható, és egy nyilatkozatában azt mondta, hogy minden további 10 szabadon engedhető túsz után egy nappal meghosszabbítják a tűzszünetet.

A nyilatkozat azt is világossá tette, hogy

Izrael azt tervezi, hogy a túszszabadítások e körének befejezése után folytatja légi és szárazföldi hadjáratát „a Hamász teljes felszámolása érdekében”.

Az izraeli hadsereg még mindig dolgozik a túszszabadítási megállapodásban foglalt harci szünet részletein – mondta Jonatán Konrikusz alezredes, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője a CNN-nek.

Konrikusz elmondta, hogy a szünet pontos kezdetét még nem határozták meg.

„Amíg az izraeli kormány nem szólít fel minket erre, addig folytatjuk a Hamász elleni harcot, és amikor egy ilyen megállapodás életbe lép, azt tiszteletben fogjuk tartani. De nagyon éberek leszünk a helyszínen” – mondta Konrikusz.

Hozzátette, attól tart, hogy a Hamász a harcok szünetelését az utánpótlásra és az újraszerveződésre fogja felhasználni.

„Természetesen inkább továbbra is nyomást gyakorolnánk a Hamászra” – mondta – „De ez a szünet egy nagyon fontos ügyet szolgál”.

„Biztosíthatom, hogy tiszteletben tartunk minden megállapodást, tiszteletben tartjuk az izraeli kormány által tett kötelezettségvállalásokat” – tette hozzá.

A Hamász szerda kora reggeli közleményéből megerősítette: százötven, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyot engednek szabadon a Gázában fogva tartott túszok ügyében Izraellel kötött megállapodás részeként.

A foglyok között nők és gyerekek vannak

– áll a közleményben.

Azt is közölte, hogy a megállapodás értelmében több száz segélyszállítmányt, orvosi ellátmányt és üzemanyagot szállító teherautó érkezik Gáza minden részébe.

Jonatán Konrikusz alezredes elmondta, hogy az érintett foglyok teljes listáját még nem hozták nyilvánosságra, de a legutóbbi túszalkuval ellentétben

ebben a csoportban nem szerepel senki, aki részt vett az október 7-i támadásokban.

Joe Biden amerikai elnök kedd este nyilatkozatot adott ki, miután Izrael, a Hamász és Katar bejelentette, hogy megállapodás született a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról.

„Üdvözlöm a megállapodást, amely biztosítja a Hamász terrorista csoport által az Izrael elleni október 7-i brutális támadás során ejtett túszok szabadon bocsátását” – fogalmazott Biden a nyilatkozatban.

„Jill és én ezekben a hetekben szívünkön viseltük mindazok sorsát, akiket túszként tartottak fogva, és szeretteikét is, és rendkívül örülök, hogy e bátor lelkek közül néhányan, akik hetekig tartó fogságot és kimondhatatlan megpróbáltatásokat éltek át, újraegyesülhetnek családjukkal, amint ez a megállapodás teljes mértékben megvalósul.

Idézet
A mai megállapodásnak további amerikai túszokat kell hazahoznia, és nem állok le addig, amíg mindannyiukat szabadon nem engedik”

– áll Biden nyilatkozatában.

Katar, amely kulcsszerepet játszott a közvetítésben az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon, saját nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentette, hogy „humanitárius szünetről szóló megállapodást” kötött.

A Hamász és az izraeli kormány korábbi bejelentéseivel összhangban a katari külügyminisztérium közleménye szerint a harcok szüneteltetése négy napig tart majd, de a szünet meghosszabbítható.

A szünet kezdetét 24 órán belül bejelentik.

Moszkva üdvözli, hogy Izrael és a Hamász iszlamista szervezet között megállapodás született egy négynapos humanitárius szünetről – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

„Moszkva üdvözli az Izrael és a Hamász közötti megállapodás létrejöttét a négynapos humanitárius szünetről. Ezt Oroszország a konfliktus eszkalálódásának kezdete óta követeli” – hangoztatta a szóvivő.

Zaharova méltatta Katar erőfeszítéseit, „amelyek a világközösség feszültségcsökkentésre vonatkozó felhívásának gyakorlati megvalósítását célozzák”.

Úgy vélekedett, hogy a humanitárius szünetről szóló megállapodás reményt ad a lehetséges deeszkalációra.

A szóvivő fontosnak nevezte, hogy a fegyvernyugvás szünet ne szakadjon meg.

Eközben

a Hezbollah libanoni síita milícia határ menti izraeli célpontokat támadott kedden, megtorlásul két újságíró halála miatt, amelyet izraeli légicsapások okoztak.

A Hezbollah közölte, hogy öt támadásával a szervezethez közelálló al-Majádín libanoni hírtelevízió két munkatársának halálát bosszulta meg. Az Irán támogatását élvező szervezet rakéta-sorozatvetőkből lőtt egy izraeli katonai támaszpontot, és azt állítása szerint „közvetlen találat érte”. Ezenfelül csapást mért rakétákkal az izraeli Rafael hadiipari vállalat egyik üzemére is.

Az izraeli hadsereg a maga részéről közölte, hogy több gyanús célpont ellen indított támadást, ezek között megsemmisített a közös határ mentén egy páncéltörő fegyvert.

Libanoni sajtóbeszámolók szerint egy izraeli légicsapásban legkevesebb két újságíró vesztette életét. Az al-Majádín később megerősítette, hogy egy tudósítójuk és egy fotóriporterük halt meg a bombázásban.

A televíziós csatorna igazgatója szerint a forgatócsoportot „közvetlen és célzott támadás érte”. Biztonsági források szerint egy további civil is életét vesztette. A Hezbollah a gázai övezeti háború kitörése óta rendszeresen lövi Izraelt.

Az EB szerint nyugodtan lehet tovább pénzelni a palesztinokat

Az Európai Bizottság kedden lezárta a Palesztinának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felülvizsgálatát, amelynek keretében arra az eredményre jutott, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a pénzeket nem a kívánt célokra irányították volna át. A Telegraph brit lap korábban azt írta, az Európai Unió több mint 50 kilométernyi vízvezeték építéséhez nyújtott segítséget a palesztinoknak, annak ellenére, hogy a Hamász terroristái már korábban utaltak arra, a csövekből házi készítésű rakétákat gyártanak.
A brüsszeli testület két nappal a Hamász terrorszervezet Izrael elleni október 7-i támadása után jelentette be: felülvizsgálják a palesztinoknak nyújtott uniós támogatásokat, arra hivatkozva, hogy „egyetlen uniós finanszírozás se tegye lehetővé még közvetve sem, hogy egy terrorszervezet támadásokat hajtson végre Izrael ellen”.
A bizottság sajtóközleménye szerint a felülvizsgálat kimutatta, hogy a testület ellenőrzési mechanizmusai és a meglévő biztosítékok – amelyeket az elmúlt években jelentősen megerősítettek – jól működnek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 17., szombat

Friss felmérés: a magyarok többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, katonai támogatását

A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.

Friss felmérés: a magyarok többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, katonai támogatását
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna

Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna
2026. január 16., péntek

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában

A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában
2026. január 16., péntek

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán

Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán
Hirdetés
2026. január 16., péntek

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt

A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt
2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Hirdetés
Hirdetés