Lehetőség. Ukrajna jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, így előnyös lehetne Washington számára, ha Trump kérésének megfelelően részt vehetne a kitermelésükben
Fotó: UMCC Titanium
Donald Trump újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből. Az amerikai elnök Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Trump tudja jól: a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
2025. február 06., 08:032025. február 06., 08:03
2025. február 06., 08:162025. február 06., 08:16
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump felvetésére, miszerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként. Zelenszkij hazája szorongatott helyzetére tekintettel fogadta el az amerikai elnök javaslatát. A kérdés azonban az, hogy amennyiben eljön a tűzszünet, mekkora terület lesz még Kijev irányítása alatt, illetve ami még fontosabb: pontosan milyen ritkaföldfémek találhatók Ukrajnában, és mekkora mennyiségben.
A Kyiv Independent rámutat: egyelőre nem világos, hogy Trump pontosan mit értett „ritkaföldfémek és más dolgok” alatt.
Ukrajna olyan ritkaföldfémekkel is rendelkezik – a titán és a lítium mellett –, mint a cérium, az ittrium, a lantán és a neodímium. Az utóbbi években megugrott a kereslet ezen anyagok iránt, mivel a világ a megújuló energiaforrások felé mozdul el, a ritkaföldfémek pedig létfontosságúak a szélturbinák generátoraiban használt nagy teljesítményű mágnesek előállításához.
Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Trump Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Kína ellenőrzi a világ ritkaföldfém-bányászati kapacitásának 70 százalékát és a feldolgozó kapacitás 90 százalékát.
A Világgazdasági Fórum szerint a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
Ráadásul Oroszország Ukrajna nyersanyagokban gazdag területének nagy részét megszállás alatt tartja. Ukrajna kritikusanyag-lelőhelyeinek becsült értéke 12 billió dollár, ami segíthet a koncentrált nyersanyagpiac bővítésében. Ez a szám 26 billió dollárra ugrik fel, ha az összes természeti erőforrását, például a szenet és a földgázt is beleszámítjuk.
Az ország számos ritkaföldfém-lelőhelye többnyire a központi régiókban található, de fejletlenek, és a teljes értékük nem ismert – derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) elemzéséből.
A 12 billió dolláros számadatot, amelyről a múlt hónapban a davosi fórumon esett szó, nem szabad félreérteni. E tartalékok nagy része feltáratlan, a források minősége és mennyisége pedig spekulatív. A KSE szerint Ukrajna kormány által ellenőrzött területein a kritikus nyersanyagok közel 120 millió tonna feltárt vagy részben feltárt és 305 millió tonna előzetesen becsült mennyiséget tesznek ki. Ez 46 titán-, 34 polimetallikus lelőhelyet, 11 grafitlelőhelyet és két lítiumlelőhelyet foglal magában.
A színesfémek esetében a pénzügyminisztérium adatai szerint a réz tekintetében a negyedik, az ólom tekintetében az ötödik, a cink tekintetében a hatodik, az ezüst tekintetében pedig a kilencedik helyen áll Európában.
Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.
Tavaly év végén Ukrajna 3,94 milliárd hrivnyáért (96 millió dollár) eladta az állami tulajdonú UMCC-Titaniumot – a világ egyik legnagyobb titánkitermelőjét, valamint rutil- és cirkóniumkoncentrátum- bányászati cégét – a Cemin Ukrajnának. A vállalat Naszib Haszanov azeri üzletember Neqsol Holding csoportjának része, amely a Vodafone, Ukrajna második legnagyobb mobilszolgáltatójának tulajdonosa is.
Oroszország teljes körű inváziója globális hiányt okozott a gázból, ami az amerikai chipgyártókra is átterjedt. A nukleáris ipar számára kritikus anyagok lelőhelyei is találhatók Ukrajnában. Az ország rendelkezik a világ cirkóniumtermelésének 1 százalékával, valamint berillium- és uránkészletekkel is.
A legutóbbi, 2005-ös kormányzati felmérés szerint a feltárt természetierőforrás-készletek értéke – beleértve a szenet és a gázt is – fejenként körülbelül 150 000-200 000 dollár volt, ami akkoriban körülbelül 7-10 billió dollárnak felelt meg.
A problémát azonban a földrajz jelenti. A nyersanyagok egyenetlenül oszlanak el Ukrajnában, és mintegy 12 billió dollárnyi készlet került az oroszok által megszállt területre a SecDev, egy globális digitális kockázattal és ellenálló képességgel foglalkozó cég szerint. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint Oroszország birtokolja Ukrajna fémkészletének 42 százalékát és ritkaföldfémjeinek 33 százalékát, valamint szénlelőhelyeinek 63 százalékát, kőolajának 11 százalékát és földgázának 20 százalékát.
Bár még nem kezdett bele a kritikus fontosságú anyagkészletek kitermelésébe, támadja az infrastruktúrát és blokkolja az anyagokhoz való hozzáférést, hogy „ledarálja” Ukrajna gazdaságát – közölte júliusban a brit hírszerzés.
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!