Hirdetés

Zelenszkij készségesen az Ukrajnát támogató országok rendelkezésére bocsátaná az ásványkincseket

Zelenszkij

Szívesen ad. Zelenszkij Rafael Grossi társaságában elmondta: mindazon országok részesülhetnek az ukrán ásványkincsekből, amelyek fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni Ukrajnát és visszaszorítani az ellenséget

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.

Hírösszefoglaló

2025. február 05., 09:352025. február 05., 09:35

Zelenszkij a sajtótájékoztatón emlékeztetett egyúttal arra, hogy Oroszország már 2014-ben elfoglalt ásványkincsekben gazdag területeket Ukrajnától.

„Nyitottak vagyunk arra, hogy mindezt partnereinkkel együtt fejleszthetjük, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget” – idézte az ukrán elnököt az Interfax Ukrajina hírügynökség.

Hirdetés

Zelenszkij azt is mondta, hogy

már megvannak a munkaidőpontok Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja csapatának kijevi látogatására,

a pontos időpontról és a csoport összetételéről megkezdődtek az egyeztetések. Hozzátette, hogy kedden egyebek mellett erről is beszélt telefonon Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője Michael Waltz amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az ukrán elnöki iroda közleménye szerint Jermak és Waltz szót ejtettek az ukrán és az amerikai elnök mielőbbi személyes kapcsolatfelvételének szükségességéről is.

korábban írtuk

Moszkva szerint Trump üzletet ajánl Kijevnek
Moszkva szerint Trump üzletet ajánl Kijevnek

Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Eközben

az Európai Unió kedden bejelentette, hogy „jelentős előrelépést” értek el az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját vizsgáló különleges törvényszék létrehozásáról szóló tárgyalásokban.

Az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács, Ukrajna és 37 állam vezető jogi szakértői lefektették a törvényszék jogi alapjait, és megállapodtak az úgynevezett Schuman-statútum tervezetében, amely a törvényszék működését fogja szabályozni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország megszegte az ENSZ Alapokmányát, és az egyik legsúlyosabb jogsértést követte el Ukrajnával szemben: az agresszió bűncselekményét.

Mint hangsúlyozta,

Oroszországnak felelősséget kell vállalnia ezért, és meg kell fizetnie az ukrán népet ért károkat.

„Megtettük az első lépést egy kártérítési bizottság létrehozása felé az EU részvételével. Ez az új testület fogja meghatározni azokat a kártérítési igényeket, amelyeket a kárnyilvántartásában rögzítettek” – jelentette ki.

korábban írtuk

Trump ukrán természeti kincseket akar a pénzügyi támogatásért cserében
Trump ukrán természeti kincseket akar a pénzügyi támogatásért cserében

Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő elmondta:

a nemzetközi törvényszék az orosz agresszió miatti bűncselekmények elbírálására jön létre, de nem foglalkozik háborús bűncselekményekkel, amelyek a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartoznak.

Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára emlékeztetett arra, hogy testülete tavaly áprilisban megnyitotta a kárnyilvántartást, és jól halad a kártérítési mechanizmus kidolgozása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága továbbra is több mint 4000, Oroszország elleni keresetet vizsgál, amelyek a Krímben, a Donyec-medencében és az ukrajnai háború során elkövetett jogsértésekhez kapcsolódnak - tette hozzá.

Irina Mudra, Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese kijelentette:

„Ha nem hozzuk létre ezt a törvényszéket, azzal egy veszélyesebb világot hagyunk magunk után, amelyben más diktátorok is büntetlenül indíthatnak új háborúkat”.

A különleges törvényszék célja, hogy felelősségre vonja az orosz politikai és katonai vezetőket az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményéért.

A törvényszék létrehozását az Ukrajna kormánya és az Európa Tanács közötti megállapodás biztosítja, joghatósága Ukrajnából ered. Az első tárgyalási forduló a nemzetközi kártérítési bizottság létrehozásáról 2025 márciusának végén kezdődik.

A törvényszék biztosítani kívánja, hogy az ukrán hatóságok nemzeti nyomozásait és bizonyítékait be lehessen terjeszteni a bíróság elé. Az Európa Tanács keretein belül működő törvényszék garantálni kívánja a legmagasabb szintű eljárási biztosítékokat és nemzetközi emberi jogi normákat.

Lavrov szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború
Hiba volt, hogy Oroszország külpolitikája a Szovjetunió összeomlása után átfogóan a Nyugat felé fordult – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az irányítása alatt álló tárca Afrikával való partnerségért felelős főosztályának bemutatóján.„Nagyon sajnálatos módon az Oroszországi Föderáció vezetése azt követően, hogy Oroszország már a Szovjetunión kívüli szuverén állammá vált, úgy vélte, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció kapuit kitárták előtte, és minden más nem számít. Ez stratégiai hiba volt. Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is” – mondta Lavrov.
Hangsúlyozta, hogy a hiba jó tanulságul szolgált a jelenlegi orosz vezetés és a jelenlegi nemzedék számára is.
Lavrov a Rosszija v Globalnoj Polityike című magazinban kedden megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a multipolaritás erősödésének körülményei között az egyik „felelős hatalmi központ” lehetne Oroszország, Kína és más hatalmak mellett, ám Washington ellenáll annak a folyamatnak, amelyben a geopolitikai feltételek visszafordíthatatlanul változnak. A miniszter szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború, az új amerikai kormányzat azonban „cowboy-rajtaütésekkel teszteli a meglévő egyközpontú rendszer hajlékonyságának határait”.
„A tétnek« az erőn keresztüli békére» helyezése végleg eltemetheti a diplomáciát. Arról nem is szólva, hogy az ilyen kijelentésekben a tiszteletnek még az árnyéka sem lelhető fel Washington nemzetközi jogi kötelezettségei iránt” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Úgy vélekedett, hogy a Donald Trump elnök vezette republikánus kormányzat hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Washington gondolkodásmódja a második világháború utáni nemzetközi folyamatokról új dimenziót kapott. Lavrov az új amerikai külügyminiszter, Mark Rubio szenátusi meghallgatásán elmondottakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „ezek jelentése: a háború utáni világrend nemcsak elavult, hanem az amerikai érdekek ellen használt fegyverré vált”.
Lavrov szerint az Egyesült Államoknak most már nem felel meg a „szabályokon alapuló rend” sem, amely „a Nyugat egoizmusát testesítette meg a hidegháború utáni korszakban”.
„Biztos vagyok azonban abban, hogy ez az adminisztráció is hamarosan rájön, hogy a nemzetközi valóság sokkal gazdagabb a világról alkotott azon elképzeléseknél, amelyekkel következmények nélkül példálózhat a hazai amerikai közönségnek és engedelmes geopolitikai szövetségeseknek tartott beszédekben” – írta Lavrov.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette a kazanyi BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatot, amely megerősítette a világ lakosságának többségét képviselő részes országok elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és általában a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Lavrov hozzátette, hogy Oroszország déli és keleti partnereinek jogos kívánságaik vannak a globális kormányzásban való részvétellel kapcsolatban, és Moszkvához hasonlóan készek „az őszinte és nyílt eszmecserére minden kérdésben”, ellentétben a Nyugattal.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy együttműködjön az érdekek egyensúlyának egyeztetése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében. Meglátása szerint ez az álláspont fontos a multipolaritás kontextusában, amely egyenlőségen alapuló párbeszédet igényel.
Lavrov, ugyancsak kedden, a Valdaj nemzetközi vitaklub 14. közel-keleti konferenciáján úgy vélekedett, hogy a palesztin állam létrehozása elvezetne ahhoz, hogy normalizálódnának Izrael kapcsolatai az egész arab világgal.
Kijelentette: Moszkva arra vonatkozó jelzéseket kap, hogy problémák lesznek az Izrael és a Hamász közötti, a Gázai övezetbeli tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás második szakaszával kapcsolatban, mert Izrael vezető körei nem elégedettek azzal, ahogy a radikális palesztin szervezet teljesítette az első szakasz szerinti kötelezettségeit. Mint fogalmazott, Izrael „szégyenkezés nélkül” folytatja a katonai akciókat Ciszjordániában.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint Donald Trump hatalomra kerülésével csökken annak az esélye, hogy az Izrael által megszállt Golán-fennsík visszakerüljön Szíriához.
„Számos hitelt érdemlő kiszivárogtatás van arról, hogy Izrael a palesztinok Gázai övezetből való kiűzése mellett a Jordán folyó északnyugati partjának teljes ellenőrzését is tervezi” – mondta Lavrov, rámutatva, hogy Izrael egyebek között azt tervezi, hogy „Libanon területén marad”, és megtartja a Golán-fennsíkot.
Kifogásolta, hogy a Nyugat másodrangú pozícióba akarja kényszeríteni Oroszországot, Kínát és Iránt a szíriai rendezés folyamatában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ahmad as-Saraa ideiglenes elnök vezette új szíriai kormányzat és a struktúráját képező csoportok között nem alakul túl jól a párbeszéd és a megértés.
„Szükség van arra, hogy nagyon aktívan és konstruktívan, nem geopolitikai pontszerzésre törekedve, hanem a szíriai nép jövőjére gondolva, előmozdítsuk a nemzeti párbeszédet, amihez pedig nélkülözhetetlen minden külső szereplő erőfeszítéseinek egyesítése” – hangsúlyozta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Már négy turbina termel Pakson, szerdára teljes kapacitással működhet az atomerőmű

Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.

Már négy turbina termel Pakson, szerdára teljes kapacitással működhet az atomerőmű
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint

Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint
2026. augusztus 21., péntek

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy

A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy
2026. augusztus 21., péntek

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett

Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára

Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára
2026. augusztus 20., csütörtök

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél
2026. augusztus 20., csütörtök

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője

Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője
2026. augusztus 20., csütörtök

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt
2026. augusztus 20., csütörtök

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt

Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt
Hirdetés
Hirdetés