Lehetőség. Ukrajna jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, így előnyös lehetne Washington számára, ha Trump kérésének megfelelően részt vehetne a kitermelésükben
Fotó: UMCC Titanium
Donald Trump újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből. Az amerikai elnök Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Trump tudja jól: a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
2025. február 06., 08:032025. február 06., 08:03
2025. február 06., 08:162025. február 06., 08:16
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump felvetésére, miszerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként. Zelenszkij hazája szorongatott helyzetére tekintettel fogadta el az amerikai elnök javaslatát. A kérdés azonban az, hogy amennyiben eljön a tűzszünet, mekkora terület lesz még Kijev irányítása alatt, illetve ami még fontosabb: pontosan milyen ritkaföldfémek találhatók Ukrajnában, és mekkora mennyiségben.
A Kyiv Independent rámutat: egyelőre nem világos, hogy Trump pontosan mit értett „ritkaföldfémek és más dolgok” alatt.
Ukrajna olyan ritkaföldfémekkel is rendelkezik – a titán és a lítium mellett –, mint a cérium, az ittrium, a lantán és a neodímium. Az utóbbi években megugrott a kereslet ezen anyagok iránt, mivel a világ a megújuló energiaforrások felé mozdul el, a ritkaföldfémek pedig létfontosságúak a szélturbinák generátoraiban használt nagy teljesítményű mágnesek előállításához.
Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Trump Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Kína ellenőrzi a világ ritkaföldfém-bányászati kapacitásának 70 százalékát és a feldolgozó kapacitás 90 százalékát.
A Világgazdasági Fórum szerint a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
Ráadásul Oroszország Ukrajna nyersanyagokban gazdag területének nagy részét megszállás alatt tartja. Ukrajna kritikusanyag-lelőhelyeinek becsült értéke 12 billió dollár, ami segíthet a koncentrált nyersanyagpiac bővítésében. Ez a szám 26 billió dollárra ugrik fel, ha az összes természeti erőforrását, például a szenet és a földgázt is beleszámítjuk.
Az ország számos ritkaföldfém-lelőhelye többnyire a központi régiókban található, de fejletlenek, és a teljes értékük nem ismert – derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) elemzéséből.
A 12 billió dolláros számadatot, amelyről a múlt hónapban a davosi fórumon esett szó, nem szabad félreérteni. E tartalékok nagy része feltáratlan, a források minősége és mennyisége pedig spekulatív. A KSE szerint Ukrajna kormány által ellenőrzött területein a kritikus nyersanyagok közel 120 millió tonna feltárt vagy részben feltárt és 305 millió tonna előzetesen becsült mennyiséget tesznek ki. Ez 46 titán-, 34 polimetallikus lelőhelyet, 11 grafitlelőhelyet és két lítiumlelőhelyet foglal magában.
A színesfémek esetében a pénzügyminisztérium adatai szerint a réz tekintetében a negyedik, az ólom tekintetében az ötödik, a cink tekintetében a hatodik, az ezüst tekintetében pedig a kilencedik helyen áll Európában.
Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.
Tavaly év végén Ukrajna 3,94 milliárd hrivnyáért (96 millió dollár) eladta az állami tulajdonú UMCC-Titaniumot – a világ egyik legnagyobb titánkitermelőjét, valamint rutil- és cirkóniumkoncentrátum- bányászati cégét – a Cemin Ukrajnának. A vállalat Naszib Haszanov azeri üzletember Neqsol Holding csoportjának része, amely a Vodafone, Ukrajna második legnagyobb mobilszolgáltatójának tulajdonosa is.
Oroszország teljes körű inváziója globális hiányt okozott a gázból, ami az amerikai chipgyártókra is átterjedt. A nukleáris ipar számára kritikus anyagok lelőhelyei is találhatók Ukrajnában. Az ország rendelkezik a világ cirkóniumtermelésének 1 százalékával, valamint berillium- és uránkészletekkel is.
A legutóbbi, 2005-ös kormányzati felmérés szerint a feltárt természetierőforrás-készletek értéke – beleértve a szenet és a gázt is – fejenként körülbelül 150 000-200 000 dollár volt, ami akkoriban körülbelül 7-10 billió dollárnak felelt meg.
A problémát azonban a földrajz jelenti. A nyersanyagok egyenetlenül oszlanak el Ukrajnában, és mintegy 12 billió dollárnyi készlet került az oroszok által megszállt területre a SecDev, egy globális digitális kockázattal és ellenálló képességgel foglalkozó cég szerint. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint Oroszország birtokolja Ukrajna fémkészletének 42 százalékát és ritkaföldfémjeinek 33 százalékát, valamint szénlelőhelyeinek 63 százalékát, kőolajának 11 százalékát és földgázának 20 százalékát.
Bár még nem kezdett bele a kritikus fontosságú anyagkészletek kitermelésébe, támadja az infrastruktúrát és blokkolja az anyagokhoz való hozzáférést, hogy „ledarálja” Ukrajna gazdaságát – közölte júliusban a brit hírszerzés.
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!