Lehetőség. Ukrajna jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, így előnyös lehetne Washington számára, ha Trump kérésének megfelelően részt vehetne a kitermelésükben
Fotó: UMCC Titanium
Donald Trump újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből. Az amerikai elnök Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Trump tudja jól: a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
2025. február 06., 08:032025. február 06., 08:03
2025. február 06., 08:162025. február 06., 08:16
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump felvetésére, miszerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként. Zelenszkij hazája szorongatott helyzetére tekintettel fogadta el az amerikai elnök javaslatát. A kérdés azonban az, hogy amennyiben eljön a tűzszünet, mekkora terület lesz még Kijev irányítása alatt, illetve ami még fontosabb: pontosan milyen ritkaföldfémek találhatók Ukrajnában, és mekkora mennyiségben.
A Kyiv Independent rámutat: egyelőre nem világos, hogy Trump pontosan mit értett „ritkaföldfémek és más dolgok” alatt.
Ukrajna olyan ritkaföldfémekkel is rendelkezik – a titán és a lítium mellett –, mint a cérium, az ittrium, a lantán és a neodímium. Az utóbbi években megugrott a kereslet ezen anyagok iránt, mivel a világ a megújuló energiaforrások felé mozdul el, a ritkaföldfémek pedig létfontosságúak a szélturbinák generátoraiban használt nagy teljesítményű mágnesek előállításához.
Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Trump Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Kína ellenőrzi a világ ritkaföldfém-bányászati kapacitásának 70 százalékát és a feldolgozó kapacitás 90 százalékát.
A Világgazdasági Fórum szerint a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
Ráadásul Oroszország Ukrajna nyersanyagokban gazdag területének nagy részét megszállás alatt tartja. Ukrajna kritikusanyag-lelőhelyeinek becsült értéke 12 billió dollár, ami segíthet a koncentrált nyersanyagpiac bővítésében. Ez a szám 26 billió dollárra ugrik fel, ha az összes természeti erőforrását, például a szenet és a földgázt is beleszámítjuk.
Az ország számos ritkaföldfém-lelőhelye többnyire a központi régiókban található, de fejletlenek, és a teljes értékük nem ismert – derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) elemzéséből.
A 12 billió dolláros számadatot, amelyről a múlt hónapban a davosi fórumon esett szó, nem szabad félreérteni. E tartalékok nagy része feltáratlan, a források minősége és mennyisége pedig spekulatív. A KSE szerint Ukrajna kormány által ellenőrzött területein a kritikus nyersanyagok közel 120 millió tonna feltárt vagy részben feltárt és 305 millió tonna előzetesen becsült mennyiséget tesznek ki. Ez 46 titán-, 34 polimetallikus lelőhelyet, 11 grafitlelőhelyet és két lítiumlelőhelyet foglal magában.
A színesfémek esetében a pénzügyminisztérium adatai szerint a réz tekintetében a negyedik, az ólom tekintetében az ötödik, a cink tekintetében a hatodik, az ezüst tekintetében pedig a kilencedik helyen áll Európában.
Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.
Tavaly év végén Ukrajna 3,94 milliárd hrivnyáért (96 millió dollár) eladta az állami tulajdonú UMCC-Titaniumot – a világ egyik legnagyobb titánkitermelőjét, valamint rutil- és cirkóniumkoncentrátum- bányászati cégét – a Cemin Ukrajnának. A vállalat Naszib Haszanov azeri üzletember Neqsol Holding csoportjának része, amely a Vodafone, Ukrajna második legnagyobb mobilszolgáltatójának tulajdonosa is.
Oroszország teljes körű inváziója globális hiányt okozott a gázból, ami az amerikai chipgyártókra is átterjedt. A nukleáris ipar számára kritikus anyagok lelőhelyei is találhatók Ukrajnában. Az ország rendelkezik a világ cirkóniumtermelésének 1 százalékával, valamint berillium- és uránkészletekkel is.
A legutóbbi, 2005-ös kormányzati felmérés szerint a feltárt természetierőforrás-készletek értéke – beleértve a szenet és a gázt is – fejenként körülbelül 150 000-200 000 dollár volt, ami akkoriban körülbelül 7-10 billió dollárnak felelt meg.
A problémát azonban a földrajz jelenti. A nyersanyagok egyenetlenül oszlanak el Ukrajnában, és mintegy 12 billió dollárnyi készlet került az oroszok által megszállt területre a SecDev, egy globális digitális kockázattal és ellenálló képességgel foglalkozó cég szerint. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint Oroszország birtokolja Ukrajna fémkészletének 42 százalékát és ritkaföldfémjeinek 33 százalékát, valamint szénlelőhelyeinek 63 százalékát, kőolajának 11 százalékát és földgázának 20 százalékát.
Bár még nem kezdett bele a kritikus fontosságú anyagkészletek kitermelésébe, támadja az infrastruktúrát és blokkolja az anyagokhoz való hozzáférést, hogy „ledarálja” Ukrajna gazdaságát – közölte júliusban a brit hírszerzés.
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!