Lehetőség. Ukrajna jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, így előnyös lehetne Washington számára, ha Trump kérésének megfelelően részt vehetne a kitermelésükben
Fotó: UMCC Titanium
Donald Trump újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből. Az amerikai elnök Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Trump tudja jól: a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
2025. február 06., 08:032025. február 06., 08:03
2025. február 06., 08:162025. február 06., 08:16
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump felvetésére, miszerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként. Zelenszkij hazája szorongatott helyzetére tekintettel fogadta el az amerikai elnök javaslatát. A kérdés azonban az, hogy amennyiben eljön a tűzszünet, mekkora terület lesz még Kijev irányítása alatt, illetve ami még fontosabb: pontosan milyen ritkaföldfémek találhatók Ukrajnában, és mekkora mennyiségben.
A Kyiv Independent rámutat: egyelőre nem világos, hogy Trump pontosan mit értett „ritkaföldfémek és más dolgok” alatt.
Ukrajna olyan ritkaföldfémekkel is rendelkezik – a titán és a lítium mellett –, mint a cérium, az ittrium, a lantán és a neodímium. Az utóbbi években megugrott a kereslet ezen anyagok iránt, mivel a világ a megújuló energiaforrások felé mozdul el, a ritkaföldfémek pedig létfontosságúak a szélturbinák generátoraiban használt nagy teljesítményű mágnesek előállításához.
Az ukrajnai ritkaföldfémek iránt érdeklődő Donald Trump amerikai elnök azt ajánlotta Kijevnek, hogy ezekért cserébe vásárolja meg az amerikai katonai segélyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Trump Ukrajna kritikus fontosságú anyagai iránti érdeklődését az magyarázza, hogy Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek piacát. Kína ellenőrzi a világ ritkaföldfém-bányászati kapacitásának 70 százalékát és a feldolgozó kapacitás 90 százalékát.
A Világgazdasági Fórum szerint a kritikus ásványi anyagok globális piaca 320 milliárd dollárt tesz ki, és a következő öt évben megduplázódhat.
Ráadásul Oroszország Ukrajna nyersanyagokban gazdag területének nagy részét megszállás alatt tartja. Ukrajna kritikusanyag-lelőhelyeinek becsült értéke 12 billió dollár, ami segíthet a koncentrált nyersanyagpiac bővítésében. Ez a szám 26 billió dollárra ugrik fel, ha az összes természeti erőforrását, például a szenet és a földgázt is beleszámítjuk.
Az ország számos ritkaföldfém-lelőhelye többnyire a központi régiókban található, de fejletlenek, és a teljes értékük nem ismert – derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) elemzéséből.
A 12 billió dolláros számadatot, amelyről a múlt hónapban a davosi fórumon esett szó, nem szabad félreérteni. E tartalékok nagy része feltáratlan, a források minősége és mennyisége pedig spekulatív. A KSE szerint Ukrajna kormány által ellenőrzött területein a kritikus nyersanyagok közel 120 millió tonna feltárt vagy részben feltárt és 305 millió tonna előzetesen becsült mennyiséget tesznek ki. Ez 46 titán-, 34 polimetallikus lelőhelyet, 11 grafitlelőhelyet és két lítiumlelőhelyet foglal magában.
A színesfémek esetében a pénzügyminisztérium adatai szerint a réz tekintetében a negyedik, az ólom tekintetében az ötödik, a cink tekintetében a hatodik, az ezüst tekintetében pedig a kilencedik helyen áll Európában.
Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának ritkaföldfémeket kellene szállítania az Egyesült Államoknak a pénzügyi segélyezés ellentételezéseként.
Tavaly év végén Ukrajna 3,94 milliárd hrivnyáért (96 millió dollár) eladta az állami tulajdonú UMCC-Titaniumot – a világ egyik legnagyobb titánkitermelőjét, valamint rutil- és cirkóniumkoncentrátum- bányászati cégét – a Cemin Ukrajnának. A vállalat Naszib Haszanov azeri üzletember Neqsol Holding csoportjának része, amely a Vodafone, Ukrajna második legnagyobb mobilszolgáltatójának tulajdonosa is.
Oroszország teljes körű inváziója globális hiányt okozott a gázból, ami az amerikai chipgyártókra is átterjedt. A nukleáris ipar számára kritikus anyagok lelőhelyei is találhatók Ukrajnában. Az ország rendelkezik a világ cirkóniumtermelésének 1 százalékával, valamint berillium- és uránkészletekkel is.
A legutóbbi, 2005-ös kormányzati felmérés szerint a feltárt természetierőforrás-készletek értéke – beleértve a szenet és a gázt is – fejenként körülbelül 150 000-200 000 dollár volt, ami akkoriban körülbelül 7-10 billió dollárnak felelt meg.
A problémát azonban a földrajz jelenti. A nyersanyagok egyenetlenül oszlanak el Ukrajnában, és mintegy 12 billió dollárnyi készlet került az oroszok által megszállt területre a SecDev, egy globális digitális kockázattal és ellenálló képességgel foglalkozó cég szerint. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint Oroszország birtokolja Ukrajna fémkészletének 42 százalékát és ritkaföldfémjeinek 33 százalékát, valamint szénlelőhelyeinek 63 százalékát, kőolajának 11 százalékát és földgázának 20 százalékát.
Bár még nem kezdett bele a kritikus fontosságú anyagkészletek kitermelésébe, támadja az infrastruktúrát és blokkolja az anyagokhoz való hozzáférést, hogy „ledarálja” Ukrajna gazdaságát – közölte júliusban a brit hírszerzés.
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!